Ez a bejegyzés sem fog másról szólni, csak arról, hogy folyamatos a beszélgetésünk, az agyalásunk...1 bizonyos témáról...
Tegnap este edzés után ismét szóba hoztuk az újabb lombik, örökbefogadás témakörét...na. nem mintha most előrébb lennénk, mint eddig...
Annyit mondott a Férjem, hogy kevés olyan ember van, aki annyira szeretne gyerkőcöt, mint mi...
~tudom Blogtársak Ti is, de rajtunk kívül, akik megszenvedik a gyermekáldást...~
Sírva meséltem el neki a kisfiú történetét, hogy mit láttam a szemében...olyan volt ez az egész, mint amikor megszülöd a gyermeked, rád teszik, és nyugalommal méregetitek egymást...
...nem tudom úgy leírni ezt a történetet, ahogyan én éreztem pénteken...és ilyet még talán sohasem éreztem...mély nyomot hagyott bennem...
...Férjem szerint mintha üzenni akart volna...
...beszélgettünk arról, hogy a gyermek választ szülőt...minket miért nem akar senki?...vagy inkább úgy tette fel a kérdést, miért nem akar maradni velünk?...
7 megjegyzés:
De, Poci, akar Titeket is valaki, de a fenébe, útközben eltéved! Mi is találkoztunk már a gyerekünk tekintetével, hááát... Ez megér egyszer egy bejegyzést...
Jön, jön, jön... a babó... jön, jön, jön!
1nyulacs
Pocilakó, ti most hogyan is álltok? Mi az akadálya, hogy menjetek lobikra? Sajnálom, ha nem tudtok menni valami miatt:((( De azt tudom, hogy ha ennyire szeretnétek szülők lenni, az nem véletlenül van így, hidd el! :)
Nyulacska,
Írd meg azt a bejegyzést, kérlek!
Rita,
Az anyagiak...legfőképpen...elölről kezdeni mindent ráadásként, és azt sem tudjuk hol folytassuk...
Köszönöm...
Istenem, Poci... a szívem szakad meg az ilyen szomorú bejegyzéseid után...
Hinned kell magatokban, hinned kell, hogy valahol valaki csak arra vár, hogy a szülei legyetek. Akár így, akár úgy... Kívánom, hogy minél gyorsabban teljesüljön a vágyatok.
Panna,
Köszönöm! :(
Bánt hogy nem tudlak megvigasztalni..:(
Csibuka,
Köszönöm!
De Te most Magadra figyelj, kérlek!
Fontosabb dolgod van, mint engem istápolgatni!
Puszillak
Megjegyzés küldése