Vegetáció...

Már nincsen mélypont, nincs sírás, csak maradt a közöny...

Magyarázat...

Magyarázza már meg nekem valaki, hogyha valaki kedvel 1 másik embert, akkor mégis miért fordul el tőle?
Komolyan, én ezt nem értem...
Hja, hogy az élet kegyetlen...

Újabb "találgatás"?

Ma megjártuk mindketten a háziorvosunkat...külön utakon.
5 perce kapcsoltam be a gépet, és láttam, hogy a labor is megérkezett mail formájában. Hívtam is a doktornőt, de ő már megelőzött, mert lekérte az eredményt.
Labor rendben...kipipálva.
Annyit beszéltünk, hogy megvárjuk a terheléses ekg eredményt...jelen pillanatban a diagnózis: rekesz-sérv psychés megfeszítéssel kombinálva...
Kapott újabb gyógyszert...
Sajnálom, de ez sem nyugtat meg, hiszen ma hajnalban is éreztem a hideg verítéket... :S

Vizsgálatok ma

Reggel laborral indítottunk...7 óra után már bent voltunk.
1 hét múlva lesz meg az eredménye.
Aztán szépen leültünk a belgyógyászat elé, és vártunk.A vérnyomás-mérés és ekg elkészítése után az asszisztens nő megbiztatott minket, hogy orvos csak 10 óra körül várható... :S
Meg is érkezett 11.30-kor... :S
...és az a bunkó stílus, amit előadott...meg sem hallgatta Férjem, csak mondta a magáét, és még leteremtette, hogy mit keres itt, hiszen nem is a szívével van baj...na, már csak tudja 2 eredményből... :S...gyomor tükrözésre akarta küldeni...
Elhiszem, hogy ő az orvos, de én voltam mellette, amikor rosszullétei voltak...
...és mégis mi jogon jön ő ahhoz, hogy nem emberként tekintsen rá...és másokra, akik vártak ott...
Ismét bebizonyosodott a nagyfokú empátia...

Vizsgálatok...

Férjem ma ismét a háziorvosánál kötött ki...
Elindult dolgozni-holott én már ott tartottam, hogy mentőt hívok- és magamban azon rimánkodtam, hogy forduljon vissza...10 perc elteltével már hallottam az ismerős kocsi zúgást!
Rosszul nézett ki, és ismét még mindig a háziorvost választotta...aki küldi holnap laborba, belgyógyászatra, és megkapta a cardiológiaia beutalót is...
Szívizom gyulladásra gondol...
Azt hiszem, a héten szabin leszek...

Összeomlás

Annyi minden pergett át az agyam minden kis szegletében...
Éjszaka a Férjem ismét rosszul volt...sírva "könyörögtem" szabadságért...délelőtt a háziorvos megjárása után már mindenki értünk aggódott...
Kiborultunk...
Sok mindent végiggondoltam, az élet történéseim átgondoltam...hogyan tehetnék jót vele, hogy nélkülem legyen, és ne kelljen még miattam is aggódnia?
Félek...
Félek, hogy én generálom ezt a nagymértékű stresszt belé...

Mozzanatok...

Talán túl paranoiás voltam a héten, de annyi szomorúságot már rég láttam, mint ekkor, és nem én voltam a gerjesztője! Azt is éreztem, mintha némely ember titkolózna, pedig a másikról mindent tudni akarnak...
...struccpolitika?...hm...
Éreztem magam megbántva is iszonyatos módon...szíven ütöttek a sorok...
Csalódást is okoztam, tudom, de még mindig jobb összetörni 1 képet rólam, mintsem illúziókat fenntartani...bár tudom ez azért volt ma, mert most hullám-völgyben vagyok...bár keserédes mosollyal közölte, hogy még mindig szorít a babáért...de láttam rajta az összetörtséget...