2014. augusztus 26., kedd

Edinánál találtam...

"Megtörténhet bármi, hogyha hagyod, néha nem megy könnyedén, hát álmodj nagyot!
Nem kell tőle félni, a változás közel, egy nagyobbacska ásóval egy hegyet hordhatsz el.
Nincs előtted egy ajtó se zárva, pillangóként röppenj ki a nagy világra!
Minden álmod váltsd valóra, nem kell várnod másra!
Az égen minden csillag néked ragyog, megtörténhet bármi, hogyha hagyod." Marry Poppins

Miért is erőltetem?...

Tegnap annyira kimerültem agyilag/lelkileg, nem is tudom melyik a jobb szó rá, hogy felálltam a futópadra, és csak róttam a köröket...talán ennyit nem futottam még ezen a padon...de jól esett, az egyszer biztos!...
Férjem kérdezte is, hogy levezetés? Válaszul, csak bólintottam, mert ha meg kellett volna szólalnom, tuti elbőgöm magam...
Mára pedig-evidens-hogy úgy ébredtem, hogy fennáll a torokkaparás, hangom alig van.../azok a bizonyos, intő jelek; kvázi paranoia/...    
A holnapi konzultáció csütörtökre tolódott át...nem emiatt, hanem még pénteken írtam ennek a Jóembernek, hogy továbbképzés elmarad, és ő úgyis 1. körben ezt az időpontot lőtte be...    

2014. augusztus 18., hétfő

Kalács ...Gabi recije alapján...



Forrás:
http://gabicsek.blogspot.hu/2014/08/cifra-kalacs.html

Annyi változtatással, hogy szeletelt mandulával megszórtam a tetejét. Az elkészítési módján is változtattam kicsit. /Kelesztés előtt kevertem hozzá a kakaót-érzésre, tej nélkül/.
...és 1 ALDI-s szárított élesztőt használtam hozzá /azt hiszem 1 csomag 500 g liszthez elegendő/.
Férjem ránézett, azt mondta, "olyan, mint a gyári!" :)
Köszönet érte!

:(

Ahogyan Heni is írta a blogjában, nem kissé hűlt le a levegő...a reggeli bringázásom közepette majd'szétfagytam...na, jó, ez túlzás; de tény, hogy nagyon fáztam/
...és mint mindig, lombik kezdéskor, nekem most is párosul vele torokkaparás...basszus...
Tudom, jövő héten is csak konzultálni fogunk, de ez már nagy mértékben nyomaszt, hogy ismét így kell nekifutni 1 újabb lombiknak?
Vagy észre kellene vennem, hogy ne erőltessük?

2014. augusztus 14., csütörtök

Babi és zumba...

Csakhogy jóról is írjak...
Már hetekkel ezelőtt 3-an megbeszéltük egymás közt, hogy Andikáékat meg kellene látogatni, mindezt egyenlőre az ő bevonásuk nélkül, hiszen táboroztak, de amint arra sor keríthető, velük is egyeztetünk...
Kedden Pest megmászása után el is indultunk...
Cirka 1 1/2 órát voltunk, és a Babi tündérien viselkedett...hatalmasakat nevetett teli szájjal...kézről-kézre járt...
Gyönyörű gyerkőc egyébként is...
Etetés következett, ezért villámgyorsan összekaptuk magunk, és már száguldottunk is hazafelé...
Tegnap pedig a következő zumba volt soron...
A múltkori sem volt piskóta, de ez...
..sokkal, de sokkal jobb volt!
Egyrészt az udvaron voltunk, láttuk a lépéseket; volt helyünk; régi koreókat nyomtuk nagy sikerrel, és persze az önfeledt nevetés uralta azt a nagyon gyorsan elrepült 1 órát...Melusnak ismét köszönet...
Este még Férjemnek készítettem http://receptneked.hu/szarnyas/toszkan-csirkeragu/ -t.
...és még a futópadon is róttam a "köröket"...

2014. augusztus 13., szerda

Sírva fakadtam...

Biztos teszi az, hogy a munkában ismét cseszegetnek...nyakunkon a rákszűrés megtanulása...
Tegnap a csajok vettek fel a körzetembe 1 várandóst, akinek a 2. IVF-je sikerült...szerencsés...
...nekem meg csak pörög az agyam, hogy mi a szarért kapjuk ezt?...
...Mi van, ha tényleg elfogy a keret; ha nem jön össze az örökbefogadás/pláne anélkül, hogy rámennénk/?
Csodálom, sőt tisztelem Ancsit, hogy volt ereje minden sikertelenség után tovább folytatni...

2014. augusztus 12., kedd

Ismét a Kaáliban...

Tisztában sem voltam vele, pontosan mikorra van időpontom, hiszen utólag lettem beírva...10-re mentem, és cirka 30 percet töltöttem olvasással, mire bekerültem, de nem bántam...
Viszont kiderült, hogy nem kellett volna most találkoznunk, hiszen a hivatalos várólista február környékén mozog...de ellenben szeptemberben szeretnénk.../ezt még előzőleg meg is beszéltük/
A következő találkozásunk 08.27-én lesz 10 órakor...
Kérdeztem a Dokit a hogyan továbbról...hiszen utolsó támogatott lombikunk, és egyenlőre sajnos nem áll módunkban összekaparni 535.000 Ft-ot sikertelenség/fagyasztott embrió nemléte esetén...
Tudom, hogy a minőség a mennyiség rovására megy, és fordítva, de megkockáztattam e kérdést...
Azt mondta, felemeli a Merional-t 2-re...ok...de volt hyperstimulációm? Mondtam igen, de nem különösebben éreztem meg...megnézte az UH képet, ismét elmondta, hogy jelentős mennyiségű folyadék volt, és nem emel adagot...
Megértettem...
Tehát ugyanaz a stimu lesz, mint febr-ban...bár 1. körben fogigátlóval akart kezdeni, mire már vágtam is, hogy Leiden...de annyit kért, hogy a recepción, ha kérdezik, mondjam, hogy szedek/azt sem tudom, mit, hogyan/...basszus, most erre mit mondjak? :( ...
Ha szerencsém lesz, akkor nem kérdeznek semmit...


2014. augusztus 11., hétfő

Kedves kis film...Partly Cloudy...

Még szombat este a nagy gólya vonulás után történt...
Férj garázsban ténykedik, ülök a garázs előtt a betonon, folynak a könnyeim, közben beszóltam, nekem jó lesz szakadt gólya is...
Erre Férjből kitör a nevetés, majd belőlem is...
Erre gondoltam:
https://www.youtube.com/watch?v=-a6Pe1ovKHg

2014. augusztus 10., vasárnap

Gólyák...nálunk :)

Eszembe jutott Popi tegnap...úgy járok lassan, ahogyan ő...ami eddig probléma volt, összeszedem, leírom itt, és megoldódni látszik?...
Tegnap teregetés közben, Férjem is kint ügyködött az udvaron, mígnem kelepelésre lettem figyelmes...a szomszéd ház felől 6! gólya repült felénk, míg 3 a légkörünkben tett 1 tiszteletkört...

2014. augusztus 7., csütörtök

Kékség...

Arról még nem is írtam, van a-nem közvetlen-környezetemben 1 gyönyörű kislány. Alapjában barna bőrű, szöszi, és rikítóan kék a szeme*...
Tegnap is találkoztunk, és erről az apropóról* jutott eszembe, hogy hétvégén Férjem szemébe nézve ugyanezt a csillogást, vakító kékséget láttam...

Vegyes...

Annyi mindenről kellene írnom, de napok óta nem tudom magam rávenni...
Nagyon-nagyon fáradt vagyok...
Hiába voltunk kemény 3 napot szabin az elmúlt hétben, az is munkával telt...csiszolás, festés, mázolás, és a többi...
Férjem gerince is totál ki van ismét...
Reggel pont agyaltam...közel 10 éve vagyunk ebben az egészben, és mennyivel könnyebb lett volna, ha nem kell idáig eljutnunk...persze, kinek, nem?...
De így még kevesebb esélyünk van, hogy fel fog nőni velünk a gyerkőc...pláne, ha az örökbefogadást veszem alapul...hülye vagyok, mondhatja bárki, de mondatja velem ezt az a tény, hogy viszonylag korán elveszítettem a szüleim...
Kedden megyek a Kedvenc Dokkerhez, és bevallom, szívem szerint lemondanám..
~tudom, mi a véleményetek erről~de ahogyan tegnap Jucus barátnőm mondta, mennyivel lesz jobb 1 év/vagy akármennyi idő/ múlva? Mindig bennem lesz a félsz, a csalódás a negatív teszt láttán...
Valószínű, ezért is vagyok annyira ki...
A gólyák is elkerülik messze a házunk...
Erről akartam a múltkoriban írni...de már tényleg paranoiásnak néznétek...
Update: Hazafelé jövet megálltam 1 ismerős csajszival beszélgetni/2,5 éves iker lányai vannak/ a fejünk felett 1 gólyapár repült el...meg is kérdeztem tőle, hogy dupláznak újra? :)

2014. augusztus 5., kedd

Szembesülök sorsokkal...

...ugyan, ki nem?
Amikor zokogva hív fel 1 barátnő, akinek segíteni próbálok...az én szememben is könnyek gyűltek mondata folyamán..."...pocakomból-pocakodba..."...
Közben pedig hiteltelennek érzem magam...