2014. december 26., péntek

Karácsony...

A család örömére készültem a kedvencükkel: somlói galuska, és mellé készítettem diós-kakaós-aszalt áfonyás kalácsot Doki módra tekercs tésztából...http://csakapuffin.cafeblog.hu/2014/11/06/a-legszebb-csokis-kalacs-ami-100x-jobb-mint-a-bolti/

Panna blogja: http://kapaszkodjminimano.blogspot.hu/ pedig adta az ötletet a szeretet-befőtt elkészítésére...
Utólagos elnézést, és köszönetet mondanék!

2014. december 24., szerda

2014. december 22., hétfő

Töltött burgonya


Csendben, futópadon...

Éjszakai agyalásom közepette megfogalmaztam 1 mondatot, miszerint átmentem olvasó üzemmódba, az írás része hanyatlik mostanság...nem azért, mert nem lenne miről írnom...hanem a várandósság/ intervallumilag bármennyire csekély is volt/ befejeződése valahogyan falakat húzott körém...
Nem akartam nyafogni, sírni...itt...sokkal inkább tettem ezt a futópadon; éjszakai zokogásokban...vagy csak néha csendben, magányban...
Kérdezik a hogyan tovább-ot...magam sem tudom...

2014. november 22., szombat

2014. október 20., hétfő

Születésnapra...

Mini Kit Kat torta...



2014. október 8., szerda

Sajnos...

Be kell látnom igaza lett a Dokinak...nemhiába, ő már sok ilyet látott, tapasztalt...legalábbis úgy gondolom...
Tegnap el kezdtem a barnázást, de nagyon minimális volt...mérgemben, kínomban ráálltam a futópadra...jöttek a görcsök, de csak 1 pillanatig tartottak...vérzés sehol...
Ma reggel még el akartam lőni 1 tesztet, /hogy tényleg fogja fel az agyam, hogy el kell engednem őket/, bele is pisiltem 1 üvegbe, de már vérzek...de nem görcsölök...pedig szoktam, nem is kicsit...
Rá kell lépnem az elengedés útjára...

2014. október 7., kedd

Nem megy...

Annyit gondolkodtam...az előző lombikokról a Kaáli-ban...igaz, akkor nem is mondták, és én sem éreztem késztetést arra, hogy menjek fel vérvételre...most pedig maga a Kedvenc Dokker mondta...
Talán akkor is elindultak?...ezt már sohasem tudom meg...
De az biztos, hogy nem tudom őket elengedni...nem görcsölök, nem vérzek...eddig ez nem így zajlott...

A tegnapi nap margójára...

Reggel már korán felértem a hegyre, iszonyat tömeg volt...
Gyorsan megszúrtak, és kért az asszisztens, hogy telefonáljak, mert nagyon sokan várnak a Kedvenc Dokerre...kikönyörögtem, hogy visszajönnék...húzta a száját, de belement végül...
Ahogy a folyosón ültem, arra jött a Doki, és kérdezte, hogy vagyok? Mondtam neki a menses előtti tüneteket, de nincs görcs, nincs vérzés...azt mondta, hogy ez jó!...
10 órára kellett visszaérnem, 2 ember lézengett az egész épületben...meglátott a Doki, és már hívott is befelé...megsimogatta a vállam, akkor már tudtam, hogy nem lesz jó híre...mondtam is neki...
Az értékeket már tudjátok...ahogyan írtam is a csoportban, azt sem kérdeztem, hogy mennyinek kellene lennie?...a neten találtam, de széles skálán mozog...az eredményem pedig evidensen elfelejtettem elkérni...
De! Nézzük a másik oldalt is...legalább tudom, hogy /ismét/ képes vagyok teherbe esni, csak finomhangolnunk kell...
Kérdeztem, hogy nem-e összeférhetetlenség az oka? Annyit felelt erre, hogy tovább ment volna a terhesség, és megszakad...tehát nem...az embriókimosódás is lehetetlen nálam...nincs tippje...
Azt sem mondta, hogy hagyjam abba az utro-t..., de nyilvánvaló, mert már tért a következő transfer-re...1 ciklus kihagyás, és mehetek a sítáborosakért...mondtam, köszönöm, de nem! majd jövőre...
Sírva jöttem ki...
A hangulatom hullámzó...Viki barátnőmnél jól kisírtam magam, aztán hazasétáltam...gondoltam, nagyon erős leszek, tartom magam...mire megláttam a Férjem, már tört is a mécses...
Csak álltunk egymást átkarolva, és zokogtam...azt mondta, befejeztük a lombikot-legalábbis jó ideig, mert tönkreteszem magam...már tönkretettem...
Este ismét annyit sírtam, hogy már ő is megjegyezte.../sajnált/...őt csak fojtogatta a sírás...
Baromi nehéz lehet a pasiknak is...az ő lelküket nem igazán istápolja a világ...

2014. október 6., hétfő

Búcsú...

Hcg: 4.3
Progesteron: 43

Elindult, majd kb. 1 hét múlva megállt...

Nem bízhatom a csodában?...

2014. október 1., szerda

Álom...és okok...

Úgy gondoltam, hogy ezt nem csak felsikccelem, hanem meg is osztom...
Talán köszönhető az Ivettel való beszélgetésnek, talán annak, hogy napi szinten járok ki a temetőbe...nem tudom...
Reggelre anyuval álmodtam...feküdt a régi, megszokott helyén, és én pedig szívhanghallgatóval a kezemben/pocakomon mutattam Neki a babám szívhangját...
Voltak már ehhez hasonló álmok...
Nem hiszek abban, ha megosztod az álmod másokkal, akkor az nem fog megvalósulni...nekem anyu már nincs sajnos, tehát ez ebben a formában tényleg nem tud megvalósulni... :(
Ahogy tegnap Cicmorgónál http://gyerebaba.blogspot.hu/ olvastam, ő hisz abban, hogy a kimondott szavaknak ereje van...

2014. szeptember 29., hétfő

Nekem ez nem megy...

...sem az, hogy "üljek nyugodtan a fenekemen", mert-bár igaz, de-rajtunk kívülálló ok/Isten, sors, baba, etc./ dönti el, hogy mikor mi jó nekünk...
...hogy mivel ártok, mivel nem...alhasi vérbőség fokozásával, stb.
...hogy ne üljek ide 2 hétig, ne postoljak az állapotomról, a tüneteimről...
Valószínű, gyenge vagyok, és hülye is...
Éjszaka hol hidegrázásra ébredtem, hol melegem volt...
A jobb oldalam, kvázi a petefészek környékén majd le akart szakadni; reggel pedig az egész hasamban izomláz szerű fájdalmat éreztem, görcsölést nem...
Tudom, Tina írta azt, hogy a beágyazódás napjaiban pakolt, cipekedett nehezeket...tegnap segítség nem lévén, utóbbit abszolváltam...ez van...tehetek nyugodtan szemrehányást magamnak, hogy nem tudok vigyázni rájuk...
Kövezzetek meg, nyugodtan, de! Annyira "könnyű" a spontán teherbeesőknek, amikor már csak azzal szembesülnek, hogy 2 csíkos a teszt...így voltam az 1. terhességemnél...Férjem meg is jegyezte, hogy akkor nem kíméltem magam, és mégis sikerült!...
Eszembe jutnak Ilona szavai: akkor sikerül, amikor az ember elengedi ezt a témát...el lehet ezt engedni?...Biztosan...ha máshogy nem, akkor úgy, hogy többet nem teszem ki a Férjem ilyennek...azt meg úgysem vagyok képes megállni...

2014. szeptember 28., vasárnap

Még 1 dolog...

...ami foglalkoztat...
Azt hiszem transfer utáni naptól, de péntektől biztosan borult a flóra...
A februárinál 1 héttel a transfer után jelentkezett, ekkor már biztos voltam a szomorú kimenetelben. Most viszont ez eszemben sincs! De akkor mitől van? Utrogestan? Terhességben tudom, hogy van ilyen.
Hiába olvasgattam vissza a Többieknél, vagy a neten, nem találtam semmit sem.

2014. szeptember 27., szombat

Csak mert ilyen kedvem van...

"Azt mondják, hogy a legnagyobb hiba bármit feladni, hogy a legnagyobb erő a kitartó próbálkozáshoz kell. Ne add fel a reményt, hogy minden jobbra fordul. Sose feledd, mennyi mindent megoldottál már. Igyekezz helyesen ítélni, harcolj lankadatlanul. Mert ha lemegy a nap, nem marad egyéb, mint a meggyőződés, hogy te mindent megtettél. És amikor a nap holnap újra felkel, folytatni fogod"

Update: Éjszaka /is/ görcsöltem, talán Ovitrelle hatás?...
Mindenesetre/még ha nem is úgy tűnik/ feladtam az agyalást!

2014. szeptember 26., péntek

Agymenés...

Miután ismét szegény Tina végigolvasta az eszement agymenéseim, jól kibőgtem magam, aztán tényleg átadom magam az érzésnek, hogy bármit tehetek, ha velünk akar/nak maradni, akkor úgy lesz; ha pedig, nem, akkor meg is feszülhetek...
Teszem úgy a dolgaim, mintha mi sem történt volna...

2014. szeptember 25., csütörtök

Kezdődik...

...a paranoia...
Tuti, idegi alapon van, mert még csak 1/2 napja voltam túl a transfer-en, de éjszaka éreztem húzódást, görcsöléseket...
...és ismét alkottam.../már csoda lenne, ha nem/...nem tudom milyen apropóból; mi vonta el a figyelmem, de éjszakára kint maradt az Ovitrelle...hűtőben tárolandó, mint tudjuk...
Nem vagyok kétségbeesve, belövöm holnap este, max. nem lesz hatása...
Hívhatnám a Kedvenc Dokkert, hisz' a lelkemre kötötte, hogy inkább hívjam kétszer is bármi apropó folytán, mint egyszer sem, de van így is elég neki...

2014. szeptember 24., szerda

Transfer...

Már 13.15-kor az Intézetben voltam...
Még délelőtt Bea barátnőm meg is jegyezte, hogy nem látszom kifejezetten idegesnek....drukk volt bennem, hazudnék, ha, nem; talán az látszott...
A recepciósok már fizetésre küldtek volna, amikor váltig állítottam, hogy nem vagyok lázas, de valami nem gömbölyű...ekkor jött ki a drukk...
Ildikó még meg is jegyezte, hogy tuti, lesz beültetés...
Kedvenc Dokkerrel egyeztetés/"hőhatás"-érzet: progeszteron + az ideg/; azt teszem, amit ő és a biológusok mondanak/ezért a 2 baba/; meg is jegyezte, hogy nagyon szép az 5 embrió, tankönyvbe illő; gyors fizetés, aztán már kísért is fel a műtőbe.
Emi és Anikó volt az őrzőben.
A biológus-Évi megmutatta a 2 babát, és UH után túl is voltam a transfer-en. Nyh: 11 mm, ennyi maradt meg bennem.
A képet eltettem, majd pihi után még Ilonával is váltottam pár szót. Teendők: Lazulni!; a székrekedést rendezni, de nem befolyásol, borozni hazatérés után...és ne felejtsük el: "Fejben dől el!"
Szeretne 2 hét múlva is ilyen mosolygósan látni.
Okt. 06-án vérvétel-vagy az Intézetben, vagy máshol. 08-án lehet tesztelni.
Kaptam 1 Ovitrelle-t, mert bár hyperstimu van, de kibírható. Ma 11 kattanás, 2 nap múlva 7, majd újabb 2 nap múlva 7.
Utro tovább 3*2 arányban.
Pozitív teszt esetén 4 hét m. UH! /Férjem szülinapja közelében!/...
Zárójelentéssel lettem elbocsátva /részletesebb, mint eddig/.
Sok sikert kívánt, ujjai csuriban :)
De hogy az idegeskedésre is adjak okot, lesétáltam 1 megállónyit, aztán kétségbeestem, hogy hisz' pihenni kellene. /és őszintén, éreztem is a húzódást. Hogyne éreztem volna, hiszen 1 órával azelőtt bolygattak meg.../
Tinával ezt jól ki is tárgyaltuk fb-n. Nem győzött nyugtatgatni! Köszönöm! Hülye nőszemély vagyok...
Majd anyósnál sírtam 1 sort, mire kinyögtem, hogy anyu halálának 15. évfordulója van ma...ismét a sors...
Update: Még most is jutnak eszembe szavak, mondatok, történések, ezért frissítgetem a bejegyzést.

Heni kér/d/ésére

Visszakaptam 2 babát, 3 sítáboros lett!
Köszönöm a drukkolást, rám gondolást, érdeklődést Mindenkinek!

2014. szeptember 23., kedd

Gólyák...

Jót mosolyogtunk, mert merő véletlenségből pont akkor kapcsoltam 1 csatornára, mikor a gólyákat mutatták...

Transfer időpontja és a kedves biológus...

Holnap 13.30!
Tényleg roppant szimpi volt a biológus, hogy minden hülye feltett kérdésemre válaszolt.
Annyit megtudtam ma, hogy a tegnapi telefonbeszélgetésünk után, amikor is megnézték a babákat, ma nem nézik/bolygatják/ őket, hanem holnap reggel fogják majd osztályozni.

Elszontyolodás...

Tegnap a háziorvosnál az asszisztens már várandósként vett fel...mondta is neki a kolléganője, hogy Melinda már tudsz valamit :)
Úgy legyen!
Aztán bekerülve a dokinőhöz, meghallotta eme párbeszédet, és rá is kérdezett, hogy sikerült? Mire én: nem/gondolatban továbbvittem, hogy még, de nem mondtam ki.../, hanem csak gyorsan hozzátettem, hogy szerdán lesz a beültetés!
Rá is nyomta a bélyegét a napomra, hogy ilyen hülye kijelentéseket teszek...

2014. szeptember 22., hétfő

A nap híre...

Az előbb hívtam a biológusokat...
Mind a 6 gyerkőcünk megvan, mind 8 sejtes jelenleg.
Szerdán transfer.
Ma délután, vagy holnap bármikor újra kell telefonálni a transfer időpontjáról!
Ha szépen fejlődnek tovább, akkor marad fagyasztásra is...

2014. szeptember 21., vasárnap

No para...

2 napja éjszaka kb. 2 óránként járok mosdóba.
Jucus barátnőm szerint azért, hogy szokjam... :)
Kissé érzem a petefészkeim, és a méhem...gondolom, ez belefér a normálisba; és nem azért, mert valamiféle gyulladásom lenne/esetleg cystitis/.

2014. szeptember 20., szombat

Embriológia...

Valamifajta nyugalom szállt meg...lehet, sűrűn kellene agykontrolloznom...
A nap híre:
6-ból 6! /Örömömben el is kezdtem pityeregni.../
Hétfőn újabb telefon a biológusoknak 9 órakor, és aztán eldől a további sorsunk...

2014. szeptember 19., péntek

Kicsit bonyolult...

Az egész...
Ültünk bent a Doki irodájában, és ugye még a múltkoriban beszélgettük, hogy alapítványira kellene tenni a transfert, mert ez lenne az utolsó TB támogatott beültetésünk, és ha ne adj Isten nem sikerül, utána minden bizonnyal képtelenek lennénk összeszedni 535.000 Ft-ot...de a transfer napján megbeszéljük.
Ahhoz képest, ma kellett döntenünk...vagyis nem döntöttünk, hanem már kész tényként fogadott ez a hír minket...
...amit alapjáraton még meg is ért az ember lánya...de folytatva a következő mondattal...azért lesz így jobb, mert nem marad fagyasztott...mi van??
Már kezdtem nem érteni a dolgot...
Rá is kérdeztem, hogy ennyire nem jók a petesejtek? Azt a választ kaptam rá, hogy a petesejteket még tisztítják...
3 embriót vissza akar rakni, de ha elmegyünk blasztóig, lehet, hogy csak 1-/2/ marad.
Kérdeztem azt is, hogy ő melyiket javasolja? Mondtam, hogy blastocysták még nem voltak...rendben, akkor az lesz...ha eljutunk/nak odáig...
Melyik a jobb? "Ha embrió volnék, utólag megmondanám"...
Férjem feltette azt a kérdést, ha nem sikerül, hogyan tovább? Vizsgálatok? /tudom, persze, ezt nem nekünk kellene mondani.../ "Sikerülni fog!"
Talán kissé antiszoc. lettem...

Gyógyszerelés...

Ismét 1 rövid összefoglaló az árakról:
1.kör
Klion D 1 doboz: 1059 Ft

Majd, 12 doboz Merional *1071= 12 852 Ft
Ekkor vettem 1 500 mg.os C vit-t is: 948 Ft

6 doboz Merional *1071= 6426 Ft
3 doboz Cetrotide *10 506= 31 516 Ft
2 doboz Ovitrelle *2874= 5748 Ft

1 doboz Doxycyclin: 609 Ft

Össz:  59 158 Ft

Medrol, Clexane és Utrogestan maradt még a múltkori ET-ből.

Utrogestan mellé Ovitrelle-t fogok kapni.

Punctio...

Úgy zajlott, mint az előző...sőt!
Az altatóorvos tök rendes volt, mert jobb oldalon van normális vénám, és oda szúrt...nem kísérletezett holmi kézfej vénákkal. Kaptam Emetron-t/központi hányáscsillapító, mert ide a Cerucal kevés/.
Majd jött a 2. fecsi tartalma, és seperc alatt filmszakadás lett...
Ilona/műtősnő/ előtte még hülyéskedett is velem.
Az őrzőben Emi volt, és Anikó. Jó fejek, segítőkészek voltak.
Viszont oly'annyira fájt a hasam, hogy kérnem kellett fájdalomcsillapítót/Algo+No-Spa kombó/.
6 petelányom lett...ma átlagosan ez a szám uralta az őrzőt...
Nem is számítottam többre, hiszen majdnem ugyanaz a protokoll volt, mint februárban.
Holnap telefon, aztán majd eldől, hogy hétfő, vagy elviszik őket szerdáig...

2014. szeptember 18., csütörtök

Jelentem...

Sikeresen túléltem az éjszakát.
Nagyon nehezen vánszorogtak a percek, de kalácsot dagasztottam/kelesztettem, kiolvastam A sötét ötven árnyalatát, és nem aludtam be közben :)
Előkészültem, nem paráztam, majd belőttem az Ovitrelle kimért adagját/1 1/2 amp./
/Most reggel viszont azon gondolkodtam, hogy a Merionalt ameddig 2 ampullával kellett adni, nem 1 oldószert használtam fel hozzá, hanem mindkettőt. Gondolom, kárt nem okoztam, csak a töménységét befolyásolja? Már mindegy is.../
A hasam olyan már, mint 1 tűpárna, tarkítva lila-kék-zöld foltokkal. Férjem meg is jegyezte valamelyik nap, hogy ő nyafog, hogy mennyire elege van már, hogy nem mondják ki az okot-mi lehet a háttérben, amiért nem sikerül-közben pedig én szenvedek. Nem szenvedés ez, mert úgyis addig csinálja az ember/lánya/, amíg nem tarthatja karjában gyermekét...és persze, ameddig az erőforrások engedik...
Átestem a holtponton, nagyon keveset aludtam, de nem is érzem magam fáradtnak.
Viszont tényleg megfáztam...na, annyi baj legyen. Reggelre semmi bajom nem lesz! Ennek így kell lennie, és pont.

2014. szeptember 16., kedd

Ilyen még sosem fordult elő...

Legalábbis így gondolom...
Reggel/vagy otthon szúrok, de ha lehetőségem engedi, akkor melóhelyen/ a szuri összekutyulása közben rosszul lettem...mintha erős kéz markolta volna a gyomrom, közben pedig erős késztetést éreztem hányásra, de leküzdöttem...Merional mellékhatás?

2014. szeptember 15., hétfő

Kaáliban...

Szegény Dokink ki van akadva, mert a nővérek oszthatják az időpontokat, és rettenetes fennforgás van...
Rengetegen voltunk/SOTE-s feeling/, cirka 2 órát vártam, míg bekerültem...de nem unatkoztam; beszélgettem 1 lánnyal; vittem magammal A sötét ötven árnyalatát, de mégsem tudtam összpontosítani...
Vasárnap délután ugyanis azt érzékeltem, hogy megváltozott a nyák összetétel, és tuti, spontán repedtem...de Kedvenc Dokker megnyugtatott az UH-on, nem volt tüszőrepedés...
Jobb o: 13*14
            14*15
            15*15
            16*15
Bal o: 3 tüsző
Nyh: 7.5

Megy tovább a Merional 2 amp-val ismét!
Kaptam Cetrotide-t 3 napra elosztva 1.
Ovitrelle 1 1/2-et kell szúrnom szerdán éjfélkor!...csütörtökre zombi üzemmódban fogok létezni...
Clexane 0.3 megy esténként, és természetesen este 1 Klion.
Reggel még mindig szedem az 500 mg-os C-vit-t, vacakol a torkom...
Pénteken 10.30-ra kell menni punctio-ra!

2014. szeptember 9., kedd

Jelentem...elkezdődött!

Pontosan 28 napra jelentkezett ismét a vérzés! :)
Ma már be is szúrtam a 2 Merional-t, igaz, olyan bénán, hogy csak na!
Olyan vákuum van a gumidugós üvegben, hogy kínomban kétszerre tudtam csak kiszívni, és evidensen kétszer is szúrtam meg magam...ez legyen a legnagyobb bajom...
Hívtam is a Sztárdokit instrukciók ellátása céljából.
Hétfőn 7.15-kor találkozunk 1 folliculometriára, de még hívjam az Intézetet is./eddig még nem bírtam őket elérni/...
A Clexane felezése után nehogy kidobjam a maradékot, hanem hűtőbe vissza, és a tű fertőtlenítése után adhatom másnap a következő adagot.
Mivel megfáztam, vagy valami ilyesmi, szedem az 500 mg-os C-vitamint, mehet a Clexane mellé.
Röviden ennyi...

2014. szeptember 1., hétfő

Kaáliban ismét...08.28

Tök szimpi, hogy mehettem 10 órára...nem kellett hajnalban kelnem, és még a 1/2 órás csúszás ellenére is megérte...
A stimus protokoll ugyanaz-mondhatni-mint februárban.
A Dokinak jó kedve volt, sokat beszélgettünk, szóba kerültek az edzései is a szakmaiságon kívül...
A túlstimu miatt-hiába győzködtem, mosolyogva, hogy fentről vigyáznak rám, a pokolra pedig nem kellek :)/ez aztán a magabiztosság :) /-a vérzés 1. két napján 2 Merional, majd csökkentjük 1.5 ampullára. Azt mondta, ha marad végig a 2 amp., akkor az tuti beutaló az ITO-ra/intenzív osztály/.
A Clexane a 3. naptól kell, és 0.4-es...mondtam, 0.6-osom van...akkor felezzem...nincs rá bizonyított elv, hogy kellene az 1. naptól...
Klion D a vérzés megszűnésétől...
Pénteken gurultam is a patikába.
Valószínűsítem, hogy akkor ovulálhattam, mert majd szétment a petefészkem...de már 2. nap tartott a fájdalom...kérdeztem tőle, hogy biztos, ami tuti alapon, ne vessünk-e be széles spektrumú antibiotikus therápiát, hátha ez nem ovuláció, hanem gyulladás, vagy bármi...Nem, szedjek csak cataflam-ot, addig, és amikor fáj...estére már elmúlt a fájdalom.../A friss rákszűrési eredményemben sem volt sem gyulladás, sem más kórokozó/...
Arra is rákérdeztem, hogy náluk van-e a vérzésre kiterjedő protokoll...kvázi, van-e időtartam arra vonatkozólag, hogy mi számít 1. napnak? Ha mondjuk, délután jön meg...azt mondta, nincs, csak a pirosság számít...
Viszont szombaton görcsölgetett a hasam, és az éjszaka közepén arra lettem figyelmes, hogy rózsaszínezem...nem tudom mire vélni...
Mivel hullámzó a hangulatom, ezért most bátran ki merem jelenteni, hogy úgy érzem sikerülni fog! Bár, mint tudjuk, nem tudom meddig tart ki nálam ez az állapot...

2014. augusztus 26., kedd

Edinánál találtam...

"Megtörténhet bármi, hogyha hagyod, néha nem megy könnyedén, hát álmodj nagyot!
Nem kell tőle félni, a változás közel, egy nagyobbacska ásóval egy hegyet hordhatsz el.
Nincs előtted egy ajtó se zárva, pillangóként röppenj ki a nagy világra!
Minden álmod váltsd valóra, nem kell várnod másra!
Az égen minden csillag néked ragyog, megtörténhet bármi, hogyha hagyod." Marry Poppins

Miért is erőltetem?...

Tegnap annyira kimerültem agyilag/lelkileg, nem is tudom melyik a jobb szó rá, hogy felálltam a futópadra, és csak róttam a köröket...talán ennyit nem futottam még ezen a padon...de jól esett, az egyszer biztos!...
Férjem kérdezte is, hogy levezetés? Válaszul, csak bólintottam, mert ha meg kellett volna szólalnom, tuti elbőgöm magam...
Mára pedig-evidens-hogy úgy ébredtem, hogy fennáll a torokkaparás, hangom alig van.../azok a bizonyos, intő jelek; kvázi paranoia/...    
A holnapi konzultáció csütörtökre tolódott át...nem emiatt, hanem még pénteken írtam ennek a Jóembernek, hogy továbbképzés elmarad, és ő úgyis 1. körben ezt az időpontot lőtte be...    

2014. augusztus 18., hétfő

Kalács ...Gabi recije alapján...



Forrás:
http://gabicsek.blogspot.hu/2014/08/cifra-kalacs.html

Annyi változtatással, hogy szeletelt mandulával megszórtam a tetejét. Az elkészítési módján is változtattam kicsit. /Kelesztés előtt kevertem hozzá a kakaót-érzésre, tej nélkül/.
...és 1 ALDI-s szárított élesztőt használtam hozzá /azt hiszem 1 csomag 500 g liszthez elegendő/.
Férjem ránézett, azt mondta, "olyan, mint a gyári!" :)
Köszönet érte!

:(

Ahogyan Heni is írta a blogjában, nem kissé hűlt le a levegő...a reggeli bringázásom közepette majd'szétfagytam...na, jó, ez túlzás; de tény, hogy nagyon fáztam/
...és mint mindig, lombik kezdéskor, nekem most is párosul vele torokkaparás...basszus...
Tudom, jövő héten is csak konzultálni fogunk, de ez már nagy mértékben nyomaszt, hogy ismét így kell nekifutni 1 újabb lombiknak?
Vagy észre kellene vennem, hogy ne erőltessük?

2014. augusztus 14., csütörtök

Babi és zumba...

Csakhogy jóról is írjak...
Már hetekkel ezelőtt 3-an megbeszéltük egymás közt, hogy Andikáékat meg kellene látogatni, mindezt egyenlőre az ő bevonásuk nélkül, hiszen táboroztak, de amint arra sor keríthető, velük is egyeztetünk...
Kedden Pest megmászása után el is indultunk...
Cirka 1 1/2 órát voltunk, és a Babi tündérien viselkedett...hatalmasakat nevetett teli szájjal...kézről-kézre járt...
Gyönyörű gyerkőc egyébként is...
Etetés következett, ezért villámgyorsan összekaptuk magunk, és már száguldottunk is hazafelé...
Tegnap pedig a következő zumba volt soron...
A múltkori sem volt piskóta, de ez...
..sokkal, de sokkal jobb volt!
Egyrészt az udvaron voltunk, láttuk a lépéseket; volt helyünk; régi koreókat nyomtuk nagy sikerrel, és persze az önfeledt nevetés uralta azt a nagyon gyorsan elrepült 1 órát...Melusnak ismét köszönet...
Este még Férjemnek készítettem http://receptneked.hu/szarnyas/toszkan-csirkeragu/ -t.
...és még a futópadon is róttam a "köröket"...

2014. augusztus 13., szerda

Sírva fakadtam...

Biztos teszi az, hogy a munkában ismét cseszegetnek...nyakunkon a rákszűrés megtanulása...
Tegnap a csajok vettek fel a körzetembe 1 várandóst, akinek a 2. IVF-je sikerült...szerencsés...
...nekem meg csak pörög az agyam, hogy mi a szarért kapjuk ezt?...
...Mi van, ha tényleg elfogy a keret; ha nem jön össze az örökbefogadás/pláne anélkül, hogy rámennénk/?
Csodálom, sőt tisztelem Ancsit, hogy volt ereje minden sikertelenség után tovább folytatni...

2014. augusztus 12., kedd

Ismét a Kaáliban...

Tisztában sem voltam vele, pontosan mikorra van időpontom, hiszen utólag lettem beírva...10-re mentem, és cirka 30 percet töltöttem olvasással, mire bekerültem, de nem bántam...
Viszont kiderült, hogy nem kellett volna most találkoznunk, hiszen a hivatalos várólista február környékén mozog...de ellenben szeptemberben szeretnénk.../ezt még előzőleg meg is beszéltük/
A következő találkozásunk 08.27-én lesz 10 órakor...
Kérdeztem a Dokit a hogyan továbbról...hiszen utolsó támogatott lombikunk, és egyenlőre sajnos nem áll módunkban összekaparni 535.000 Ft-ot sikertelenség/fagyasztott embrió nemléte esetén...
Tudom, hogy a minőség a mennyiség rovására megy, és fordítva, de megkockáztattam e kérdést...
Azt mondta, felemeli a Merional-t 2-re...ok...de volt hyperstimulációm? Mondtam igen, de nem különösebben éreztem meg...megnézte az UH képet, ismét elmondta, hogy jelentős mennyiségű folyadék volt, és nem emel adagot...
Megértettem...
Tehát ugyanaz a stimu lesz, mint febr-ban...bár 1. körben fogigátlóval akart kezdeni, mire már vágtam is, hogy Leiden...de annyit kért, hogy a recepción, ha kérdezik, mondjam, hogy szedek/azt sem tudom, mit, hogyan/...basszus, most erre mit mondjak? :( ...
Ha szerencsém lesz, akkor nem kérdeznek semmit...


2014. augusztus 11., hétfő

Kedves kis film...Partly Cloudy...

Még szombat este a nagy gólya vonulás után történt...
Férj garázsban ténykedik, ülök a garázs előtt a betonon, folynak a könnyeim, közben beszóltam, nekem jó lesz szakadt gólya is...
Erre Férjből kitör a nevetés, majd belőlem is...
Erre gondoltam:
https://www.youtube.com/watch?v=-a6Pe1ovKHg

2014. augusztus 10., vasárnap

Gólyák...nálunk :)

Eszembe jutott Popi tegnap...úgy járok lassan, ahogyan ő...ami eddig probléma volt, összeszedem, leírom itt, és megoldódni látszik?...
Tegnap teregetés közben, Férjem is kint ügyködött az udvaron, mígnem kelepelésre lettem figyelmes...a szomszéd ház felől 6! gólya repült felénk, míg 3 a légkörünkben tett 1 tiszteletkört...

2014. augusztus 7., csütörtök

Kékség...

Arról még nem is írtam, van a-nem közvetlen-környezetemben 1 gyönyörű kislány. Alapjában barna bőrű, szöszi, és rikítóan kék a szeme*...
Tegnap is találkoztunk, és erről az apropóról* jutott eszembe, hogy hétvégén Férjem szemébe nézve ugyanezt a csillogást, vakító kékséget láttam...

Vegyes...

Annyi mindenről kellene írnom, de napok óta nem tudom magam rávenni...
Nagyon-nagyon fáradt vagyok...
Hiába voltunk kemény 3 napot szabin az elmúlt hétben, az is munkával telt...csiszolás, festés, mázolás, és a többi...
Férjem gerince is totál ki van ismét...
Reggel pont agyaltam...közel 10 éve vagyunk ebben az egészben, és mennyivel könnyebb lett volna, ha nem kell idáig eljutnunk...persze, kinek, nem?...
De így még kevesebb esélyünk van, hogy fel fog nőni velünk a gyerkőc...pláne, ha az örökbefogadást veszem alapul...hülye vagyok, mondhatja bárki, de mondatja velem ezt az a tény, hogy viszonylag korán elveszítettem a szüleim...
Kedden megyek a Kedvenc Dokkerhez, és bevallom, szívem szerint lemondanám..
~tudom, mi a véleményetek erről~de ahogyan tegnap Jucus barátnőm mondta, mennyivel lesz jobb 1 év/vagy akármennyi idő/ múlva? Mindig bennem lesz a félsz, a csalódás a negatív teszt láttán...
Valószínű, ezért is vagyok annyira ki...
A gólyák is elkerülik messze a házunk...
Erről akartam a múltkoriban írni...de már tényleg paranoiásnak néznétek...
Update: Hazafelé jövet megálltam 1 ismerős csajszival beszélgetni/2,5 éves iker lányai vannak/ a fejünk felett 1 gólyapár repült el...meg is kérdeztem tőle, hogy dupláznak újra? :)

2014. augusztus 5., kedd

Szembesülök sorsokkal...

...ugyan, ki nem?
Amikor zokogva hív fel 1 barátnő, akinek segíteni próbálok...az én szememben is könnyek gyűltek mondata folyamán..."...pocakomból-pocakodba..."...
Közben pedig hiteltelennek érzem magam...

2014. július 15., kedd

Időpontok...és szervezés

Tegnap felhívtam a Kaáli-t, miszerint egyeztessem a recepción a Kedvenc Dokker általi időpontot...kértem, hogy stornózzák a 15-ét...kiderült, hogy mindkét helyre be vagyok írva...
Én, hülye, csak azt nem kérdeztem meg, hogy mikorra vagyok beírva 12-én? Annyit mondtam ugyanis csak, hogy a Doki szerint bármikor mehetek...erre pedig csak annyit feleltek, hogy 9 előtt ne...rendben...
Még 1 apropó a tegnapi napról...válaszolt a TEGYESZ-es tanácsadó...telefonon is szívesen áll rendelkezésünkre...pedig eddig ő ragaszkodott leginkább a találkozáshoz...
Hívtam déleőtt, nem vették fel...
...aztán újra hívtam, foglalt volt...
Mint tudjuk, nem akar ez könnyen összejönni nekünk...
Az előbb viszont kapcsolták a tanácsadót...
Elmondta az örökbefogadás folyamatát, majd találkozót beszéltünk /volna/ meg, de ismét későbbre tettük...
Augusztus végére...
Októberben indul a tanfolyam, addig kellene mindennel meglennünk...

2014. július 10., csütörtök

Tüske...

Végre rászántam magam...hogy tudjak friss lelettel szolgálni Kedvenc Doktorunknak...
Az eredmény után 2 hét múlva lehet érdeklődni.
Kérdezte a doki, hogy nem akarok még szülni? Mire felvázoltam az eddigi előéletem...
Ő a Dévai-t preferálja...én meg nem...
A tapintásos vizsgálat alatt kapásból rámondta, hogy rendszertelen a ciklusom, anélkül, hogy bármit kérdezett volna...
Az ultrahang alatt ismét előjött, hogy kisebb a méhem, valószínű ezért nem sikerülnek a lombikok...lombik nélkül is nehezen megy az ilyen pácienseknek a teherbeesés, nem még így...
4 különböző orvos, ebből 2 szakvélemény megegyezik...

2014. július 4., péntek

Zsúfolt augusztus...

Már nagyon előre tekintek, de most ez így van jól!...
Ma reggel végre rászántam magam az sms írásra, ha már sajnos telefonon nem tudtam utol érni a Kedvenc Dokkerünk...az előbb hívott vissza...mehetek 08.12-én...
Megköszöntem a segítőkészségét.
A héten írtam a TEGYESZ-es tanácsadónak is, érdeklődtem a szabadságolása felől...válasz még nem érkezett...
Szerintem mindent egyhuzamban fogok lerendezni...
08.13-án pedig lesz a következő zumba! Remélem, annyit fogunk nevetni, mint a mostani alkalommal! :)

2014. július 2., szerda

A csapat újra összeállt...

Izgalom...mint az első óra előtt...
Bár kimaradt közel 5 hónap, mégis vártam az újbóli megmérettetést...mert az volt a javából...
...bár már a 3-4. zene után erős késztetést éreztem, hogy sírva fakadjak, mert lépten-nyomon rontottam...azt hittem, nem lehet ilyen gyorsan felejteni...de kiderült, lehet...
Fura...azokra viszont, amik nem voltak kedvencek, teljes egészében emlékeztem...
Andika 2 új koreót is hozott...
A csapat újra összeállt... :)



2014. június 27., péntek

Van, aki szerint...

Csilla barátnőm készségesen válaszolt a kérdéseimre...ezúton is hálás köszönetem érte!
Tegnap este szóba kerültek Dia barátnőmék...1 hete voltunk náluk, és a Férjem tök jól elvolt Bencével...
...amikor az arcára néztem, a könnycseppek csendben gördültek le...ahogyan átkaroltam, már együtt sírtunk...
...van, aki szerint ez a gyengeség jele...
...az, nem élte át, azt, amit mi...nem kellett küzdenie a gyermekért...

2014. június 25., szerda

Lehet hülyének nézni...

Jövök...mert könnyebb, ha kiírhatom magamból...
Tegnap este ismét szóba került az örökbefogadás...
Megbeszéltük, hogy időpont egyeztetés után elmegyünk Margóhoz, aki a TEGYESZ vezetője, és már tavaly is várt minket...
Ma már melóban is szóltam a főnökasszonynak a tervünk kivitelezéséről/Családsegítővel dolgozunk együtt/, és azt mondta, hogy okoskodunk valamit, mert már nem biztos, hogy Margó a vezető...
Nekem szegezte a kérdést, hogy nyílt örökbefogadásban nem lennénk benne?...nehéz kérdés, de 1 barátnőmék így fogadtak örökbe, és ő azt nyilatkozta, nekik sokkal jobb így...
Írok neki e-mail-t, tájékozódás céljából...
A lombikról viszont jelenleg nem vagyok hajlandó lemondani!
Azt az egyet viszont biztosan tudom, hogy nem fogunk gyermek nélkül élni!

2014. június 24., kedd

Hivatalos tesztnap...

Ahogyan Marcsy is írta, nekem is az lett volna a csoda, ha 2 csíkos tesztet produkálok...
A tegnap esti Utro-t már fel sem tettem...addig Férjem kedvéért tartottam ki...

2014. június 22., vasárnap

Vége...

Ahogyan Tinának is írtam, már tudom, hogy ez a vonat elment...ismét...
Nem teszteltem, igaz, de/minő meglepetés, hogy reggelre vérzéssel álmodtam.../ tényleg be is következett...
Nem mondom azt, hogy falnak megyek, bár néha el-elcsuklik a hangom...ahogyan tegnap este is...kiadtam magam a sírással, bár nem akartam...de nem mondtam, miért sírok...
Nem megy ez nekünk...
Tegnap reggel még volt 1 kijelentésem, hogy szeptemberben még végigjátsszuk az utolsó támogatott lombikunk, aztán utánam a vízözön...
...de valahogyan az éjszaka folyamán már teljesen más gondolataim voltak ezzel kapcsolatosan...

2014. június 21., szombat

Lolita ballagása...

Glenda nővére fogadott keresztanyjává 1 ideje már...
Ezért is tartottam szükségesnek, ha már az édesanyja nem kér segítséget önmagától, elmenni tegnap segédkezni az előkészületekben...
Az időmből bőven kitölt, és jó emberek közt voltam...
Reggel már hajnalban keltem, mert megígértem, hogy sütök 1 tortát, és a háromszögeket...
Naná, hogy a torta elsőre nem sikerült!...
Mintha minden összefogott volna ellenem...
De időben elkészültem mindennel...
A ballagás kissé hosszúra nyúlt, de annak mindannyian örültünk, hogy számtalanszor elhangzott Loli neve, sőt! Még plakettet is kapott! Annyira okos ez a lány, és gyönyörű volt!
Közös fotózkodás után beálltunk segíteni...ki ezt, ki azt...ebéd után még a fiúk mosogattak...
Férjem dolgozott, ezért csak délután tudott csatlakozni...
Nagyon jól éreztük magunk, jól sikerült. Rengeteget nevettünk...
Egyedül az volt a kérésem, hogy az ajándékot csak akkor nézze meg, ha mi már elmentünk...megtartotta szavát!

2014. június 20., péntek

ET+10

Ismét nem tartottam ki...
Este görcsölés, már tudtam, mire számítsak...
Persze, kedden van a hivatalos tesztnap, de már azt sem tudom, minek kell megcsinálni, és tolni tovább az utro-t!?...
Pedig ahogyan Bea barátnőméknél voltam segíteni a holnapi ballagásra, beszélgettünk, és még mondtam is, hogy az lenne a nagy szó, ha Glenda azt mondaná a pocakomban van a kisfiam/a kis csaj nem tartózkodott ekkor otthon/...Glenda váltott kislányra, de tényleg kimondta ezt a mondatot...más pocakjában nincs, csak az enyémben...

2014. június 19., csütörtök

Hit vs. Boszorkányság

Tegnap nem csak Edit írt "boszorkányságról"...
Bea barátnőm mesélte, hogy kislánya-Glenda/4 éves/, valamelyik reggel kijelentette, hogy, megyünk meglátogatni a kisfiad.../már nem először mondta, hogy kisfiam lesz.../...
Nem igazán "reklámoztuk" mi sem ezt a lombikot, de Férjem munkahelyén mégis elő kellett hozakodnia vele...
Kiderült, hogy van 1 srác, aki gyülekezetes, vagy nem tudom pontosan, és az ismerősi körében, akik túl vannak 1-pár sikertelen lombikon, mióta imádkoznak értük, sikerült nekik...
Tegnap ezt mondta Férjemnek: "Rendezve van"/a mi sorsunk is, természetesen pozitív értelemben/...
...megszólalt bennem a kisördög, és fel is tettem neki a kérdést, ha negatív lesz, akkor hogyan van rendezve? Így?...
Szeretném, persze, hogy sikerüljön, de...
Mire annyit kérdezett/válaszolt: "Szerinted én nem szeretném?"...
Félek...
Már rengeteg variáció megfordult a fejemben a hogyan továbbal kapcsolatban...bár ne szaladjunk előre ennyire...
Szeptemberben utolsó támogatott lombik...aztán ott a nagy ?
Tudom, megint szar ez a hozzáállás...
Ahogyan Ani is írta a blogjában, már nincs pofám az orvosom szemébe nézni, és növelni a sikertelenségek számát...már így is bőven rontottam a statisztikán...

2014. június 17., kedd

ET+7

Tudom, nem kell keresgélni a tüneteket, nem szabad agyalni, ahogyan ezt Csibukával is megvitattuk...
De! Még délelőtt Melus barátnőm megjegyezte, hogy totál lazán fogom fel ezt a lombikot, addigra estére valami megpattant bennem...
Megszakadt a folyamat...
Legalábbis a tüneteim alábbhagytak...
Elmúlt a torokfájdalom, ami bár lehetett a szombat éjszaka következménye is, hiszen nagyon hűvös volt a levegő...
A progi teszi a dolgát, tudom, és a melleim eddig sem feszültek, de már nem is fájnak...
Hőt nem mértem, felesleges is...
Tesztelni nem fogok, csak kedden, mert Juci barátnőmnek megígértem...
Miért csak eddig jutok el?...
Lélekben, és agyban már a következőre készülök...de minek?...

2014. június 15., vasárnap

40.

Aki ismeri Ferkét, nem állítaná, hogy belépett a 4x-esek táborába...annyira fiatal...
Tegnap még Sógornőm is csodálkozott az életkorán...
Délután indultunk, kis kanyarral el is érkeztünk a buli helyszínére...
 Tokajival és a finom, könnyű tekercs háromszög változatával járultunk hozzá e nemes eseményhez...
Akkor még csak páran "lézengtek"...javában melegedett a babgulyás csipetkével, mely fogyasztása közbeni ízvilága visszahozta szeretett nagyapám főztjét...
Közben pedig aki tehette, nem vetette meg sem a pálinkát, sem társait... :)
Az asztalunknál unokatesókkal ültünk össze, hát nem voltak szomjasak... :)
Volt 1 momentum, amikor megkérdezték, miért nem iszom? Vezetek...és Férjem "odasúgta" Nekik, hogy: "terhes"...
Balázs kérdezte meg, hogy: "Babát vártok?"...
Erre elmagyaráztam a lombikot...
Még 1 számomra kedves mozzanat, amikor 4-en egymás közelében álltunk, Férjem Felíciával, és az Ünnepelt velem...Úgy szeretem Őket!...
Éjjel 2-kor otthagytuk a Társaságot, de ma ahogyan hívtuk Őket 1 ellen party-ra/gulyás főzés itthon, bográcsban/, még javában pakolásztak...
Fergetegesre sikeredett a buli, nagyon jól éreztük magunk!...mennyit táncoltunk...
Bár a zenekar...inkább hagyjuk is...az volt jó, amikor nem zenéltek...demóról mentek zumba zenék :) ; ill. volt 1 srác a barátnőjével, aki gitározott...

2014. június 14., szombat

ET+4

Próbálok nem agyalni~jelentem nagyobb sikerrel...
Felkészültem lélekben már a következő konzira...
Ma már azon kaptam magam, hogy a boltba bringával kellene elmenni...de a Férjem lebeszélt róla; így sétáltam 1 nagyot...
Délután Ferke szülinapi bulijára vagyunk hivatalosak...

2014. június 12., csütörtök

ET+2

Nem fogja fel a szervezetem, hogy visszakaptam a bébiket...hogyan is foghatná fel, hiszen az agyammal is hárítom!?...
Produkálom a menstruáció előtti tüneteket...de! most nem hat meg...szomorú vagy sem, de ez van most...
Fentről nagyobbat lehet esni...

2014. június 11., szerda

Érzések...és az álmok...

Tegnap, hazaérkezés után Férjem megállapította, hogy úgy lettem terhes, hogy ő ott sem volt... :)
Még jókat derültünk a délután folyamán, aztán mélyreható beszélgetés vette kezdetét...
Majd/mivel úgyis tudjátok, nem vagyok 100-as/ az éjszaka folyamán arra riadtam fel, hogy az asszisztens ismerősnek mesélem el ugyanazt, amit az előző bejegyzésben vetettem virtuális papírra; miszerint, 7-6-3 sejtesek, és nem fog sikerülni, hiszen a 8-10 sejtesek sem sikeredtek...aztán barnázással álmodtam, majd fogakkal...
Milyen /szar/ember vagyok én?...Nem bízom a gyermekeimben...Tudom, ezt már a múltkor is fejtegettem...
Egyszerűen nem tudom a pozitivitást az agyamba programozni...köszönhető a több évi kudarcnak, de aztán valahogyan mégis sikerül felszedni magunk a padlóról...
Ahogyan olvastam Molly blogjában is, én is összetehetném a 2 kezem, hiszen van 1 szerető Férjem, és lássuk be, akárhányszor is megriadok a lombik okozta kiadásoktól, mégis sikerül~még ha az utolsó utáni pillanatban is~megoldást találni...
De meddig mehet ez így?...Meddig lesz kitartása?...Nem kételkedem Benne, félre értés ne essék, csak sajnálom, amikor a kudarcokkal kell szembesülnie...
Nem tudom mit tehetnék...Tudom, minden fejben dől el...
Tegnap úgy aludtam el, hogy arra gondoltam, pozitív tesztet szeretné/n/k látni...lám, nem sikerült jól az álom...
Tudom, Barbi barátnőm szokta mondani, hogy a félelmek kivetülését látjuk az álmainkban...
***
Most jelenleg katatón állapotban vagyok...
Teszek-veszek, töltöm a szabadságom, és üresnek érzem magam, próbálok úgy tenni, mintha egyedül lennék...védekező mechanizmus?

Árak...ismét...

A fagyasztott transfer ára: 60.000 Ft, így legalább nem számít a TB-s eljárásba...
Az Ovitrelle-ért fizettem 2875 Ft-ot.
Utrogestan receptem van még 1, ha szükségeltetik...

2014. június 10., kedd

Cryo ET...

Reggel már tűkön ültem...nem újdonság ez tőlem...
Nem jó megoldás az, hogy 1 időpontot mondanak nekünk, akik az embriók felébredésére várnak, hogy a biológusokat 9.30-10.00 között kell hívni...esküszöm, fél percenként emeltem a telefont, hol foglalt volt, hol kicsengett, de nem reagáltak rá...
Már az imádott Dokit is hívtam...tudtam, hogy nem veszi fel, hiszen megbeszéltük, hogy sms-ben értekezünk, de már nagyon elkeseredett és dühös voltam...sírásba is fulladtam...
Végre kapcsolták az embriológust, és 13 óra volt a megbeszélt időpont...nem tudta hirtelen mennyi ébredt...
Már 12.00-kor az épületben voltam, de a transfer-re 14.10-kor került sor.../punkciósak voltak még soron...ezerrel dolgoztak tegnap is, az biztos.../
3 embriót kaptam vissza...2 A, 1 B osztályozásút...
Ilonával, és Emivel/ő volt most az őrzős/ jókat derültünk a múltkori Katis storyzáson... :)
A sztárdoki is próbálta oldani a feszültséget...
Fektetés után az öltözőben 1 punkciós lány csodálattal nézte az UH-s képet...most tesztet is kaptunk...
Erről jut eszembe, meg szerettem volna kérdezni a Dokit, hogy mit jelentett UH közben a 12E?...Sebaj, lesz még rá alkalom...
Szegénnyel ismét elmagyaráztattam az osztályozásuk...a citoplazmával, a fregmentáltsággal, és még kb. 3 latin szóval hozta összefüggésbe...magyarul: "kézen állunk, de nem mind sikeredik egyenesre"...
Ismét megbeszéltük a teendőket mindkét esetben...
2*2 Utrogestan megy tovább...pozitivitás esetén is ennyi marad...
Abban az esetben 4 hét múlva UH...vagy a kollégájánál/hiszen ő szabin lesz/, vagy a saját nőgyógyászomnál...
Negativitás esetén, gyógyszer abbahagyás, vérzés jelentkezés...
Közben valamikor megkérdeztem-bár ne tettem volna-lehetne-e tudni, hány sejtesek az embriók...7-6-3...pedig a mikroszkóp alatt olyan soknak látszottak...
Nagyon elszontyolodtam, hiszen tudjuk, hogy 8-10 sejteseket sem tudtam megőrizni...
Ekkor már áttértünk arra, hogy mikor indítható a következő ciklus...
Szeptemberben már szeretné...statisztikailag az 1 nagyon jó hónap...ellentétben a július, és augusztussal...és a júniust nem kérdeztem...
Ne haragudjatok Lányok, hogy ezt ide így leírtam, senkit sem áll módomban elszomorítani, csak a magam kedvéért jegyeztem meg...és különben is, akinek akkor jön össze..."A kivétel erősíti a szabályt!"
Augusztus 15-re kaptam időpontot Tőle, de lehet, hogy írok 1 mail-t, és módosítanám...

2014. június 4., szerda

Vérnyomás értékeim...

A következőképpen alakulnak:
Tegnap este 117/80 Hgmm
Ma reggel szintén ugyanezt mértem.
Délben:136/84 Hgmm, P:54
Kb.5 perce/mert már annyira fáj a fejem, hogy csak na/ 130/92 Hgmm, P:65, evidensen kísérve a torok szorító érzéssel...
Most ismét fújjam le a lombikot? Már sosem lesz olyan, amikor minden jó lesz?... :(((

Pánik...hangulat...

Ismertek...tudjátok, hogy mindig nagyon félek...valahogyan most ez még jobban érvényességre jut...
Pedig hol van még a kedd?...
Az a hülye agyam egyszerűen nem akarja befogadni a pozitívat...
Annyira élénken élnek bennem a sikertelenségek láncolatai...
Az a nyavalyás horoszkóp is őszre ígéri a gyermekáldást...én vagyok a hülye, hogy nem bírom ezt az agyam legmélyebb szegletébe száműzni...


2014. június 2., hétfő

Megjártam...a hegyet...

A Kedvenc Dokkerünk fáradt, de nagyon...
Egyszerre 3 helyen kell/ene lennie...
Nem szaporítottam a szót, de a vérnyomásra rákérdeztem, nem örül neki...hát, én sem...
Meg is kérdezte, hogy tőle félek ennyire, vagy a programtól? Nem kérdés, hogy az utóbbi mellett voksoltam...
Az UH-n a következőket mondta:
Nyh: 5.5 mm
Jobb petefészekben: 17*14 mm-es, és 1 kisebb tüsző.
Bal petefészekben: 17*16 mm-es, és 1 kisebb.
Merional most nem kell, mert szépen érnek.../nem értem én ezt, de ő az orvos, ő tudja, és nem kételkedem,; visszaolvasva az elmúlt UH-t, akkor kisebbek voltak, és csak 1-1/.
Az elmaradt cryo ET előtti UH-t ki kellett fizetni~10.000 Ft
1 Ovitrelle-lel távoztam, aminek az árán lefagytam...ugyanis közölte a tündéri/tényleg az volt/ patikus néni ott helyben, hogy 7185 Ft...mire visszakérdeztem, hogy mennyi? Mert 2000 valahány száz Ft szokott lenni...erre azt mondta, hogy akkor letisztázza a Doktorral, és vigyem el 2875 Ft-ért...erősködtem, hogy megkérdem inkább én, nehogy baj legyen belőle, de a nénike csak nem tágított...mindenesetre legközelebb megkérdem, hogy sikerült elrendezni, vagy tartozom még a fennmaradó összeggel...
Csütörtökön kell beszúrni BÁRMIKOR!
Vasárnaptól 2*2 Utrogestan.
Kedden telefon a biológusoknak 9.30-10.00 között...ha ébrednek, transfer.

2014. június 1., vasárnap

Félek...

...pedig holnap még csak UH...
Össze kell szednem magam, mert jelenleg úgy érzem, olyan vagyok, mint a fuldokló, aki még 1 utolsó légvételt tehet, és elmerül...

2014. május 26., hétfő

Már Sokatoknál olvastam...


"Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. 
Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. 
Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem, és botladozz meg minden kövön, amelyben én megbotlottam. 
S mindegyik botlás után állj fel, és menj tovább, úgy ahogy én tettem. 
Csak is ezek után ítélhetsz rólam, és felettem. Akkor mondhatod hogy ismersz..."

2014. május 25., vasárnap

Aktuális...

"Előbb gondolkodj, azután még mindig csak gondolkodj, s csak utána szólalj meg..."

2014. május 22., csütörtök

Hirtelen kiugrás...

Nem tudom, hogy a kimerültség, vagy a hirtelen meleg okozta a tegnapi riadalmat...
Egész nap fájt a fejem, gondoltam, mérek 1 vérnyomást...145/92 Hgmm, P:60/min.
...és közben előjött ismét az a bizonyos torok szorító érzés...pajzsmirigy?
Reggel mért érték bringával való száguldás után: 116/85 Hgmm, P:90/min
Ismét érzem, hogy ég az arcom, fáj a fejem: 136/84, Hgmm, P:57/min.
Hypochonder vagyok, vagy mi?... :(
Nagyon nem örülök ezeknek az értékeknek, mert nem elég, hogy küzdöm a soron következő lombik okozta félelmekkel...

2014. május 14., szerda

Sajttorta sütés nélkül...Heninek

Heninek már mióta ígérem, hogy megosztom vele ezt a receptet, de csak most jutottam el idáig...bocsi!
Netes recept, ezt tartottam kép alapján a legszimpatikusabbnak.

Hozzávalók:
    25 dkg darált keksz
    12.5 dkg Rama
    25 dkg túró
    25 dkg mascarpone
    200 ml hideg habtejszín
    3 evőkanál cukor
    1 zacskó vaníliás cukor

A tetejére:
eper, málna, vagy bármilyen idénygyümölcs

Elkészítés:
A kekszet dolgozd össze a puha Ramával, hogy morzsás állagú legyen. Egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformába fektess sütőpapírt - csak azért, hogy könnyebben kivehesd majd a szeleteket - és oszlasd el az alján a morzsás kekszet. Tedd be a hűtőbe és amíg ott időzik, verd fel kemény habbá a tejszínt. Egy másik tálban keverd össze a túrót, a cukrot, a vaníliás cukrot és a mascarponét, majd forgasd bele a keményre vert tejszínhabot. Vedd ki a keksz-alapot a hűtőből és borítsd rá a tejszínes krémet. Tedd vissza hűlni 4-6 órára a tortát, majd díszítsd a friss gyümölcsökkel.

Mint mindig, más receptnél is, most is változtattam az összetevőkön.
Mascarpone helyett natúr vajkrémet használtam!
A tetejére pedig hagytam tejszínt, nem kevertem bele a 2 dl-t a krémbe, ahogyan a recept írja.

Most itt tartunk...

Ma ébredés?~szerintem magamnál sem voltam még teljesen~/felkelés után konkrétan annyira szédültem, hogy azon gondolkodtam szabit kérek...de 2 kávé megtette hatását...bár tartottam attól, nehogy leszédüljek a bringáról...
Az erőm végét járom...hisztizem, elpityeredem, pedig most kell erősnek lennem, mert nemsokára jön az újabb lombik...
Csúsztatni akartam 1 hónapot, de az Angyaldoki júliusban szabadságon van/köszönet érte U2-nak, hogy megosztotta ezt az infót/.
A tervezet ugyanaz, mint 2 hónapja...basszus, hogy megy az idő... :(
Clostyl-t újabban sehol sem tartanak, csak rendelésre...tegnap 2 patikában is bepróbálkoztam...szerencsém volt abban a tekintetben, hogy valaki, akinek nem volt szüksége rá, leadta, és a kedves gyógyszerész asszisztens megajándékozott vele...
Közben pedig tönkrement a telefonom...


2014. május 12., hétfő

Fitbalance...05.11

Nem egészen erre számítottam...
Kezdeném a szombattal, amikor is munkanap lévén dolgoznunk kellett...
Reggel Felícia telefonált, hogy akkor hogyan is megyünk holnap, megyek-e velük, stb.
Ugyanis jól elbeszéltünk egymás mellett, és ő is, és én is rendeltem jegyet...majd, ő visszamondta...de közben a zengo oktató mégis számolt rám jegyileg, csak közben ismét elvesztettük a fonalat, mert nem kértem meg Licit, hogy hozza el az enyém is...és lecsapott rá más...de közben Regi is erre a jegyre számított/hiszen én nem jelentkeztem érte/...
Ne kérdezzétek, nem tudom normálisan elmagyarázni...
Szóval ebből lett 1 akkora kavar, hogy csak na...én már sírtam Reginek /is/ a telefonban...
Aztán megegyeztünk, ha tud még jegyet szerezni, akkor rám ír, és mehetek be érte délután a B40-be. Mit ad a sors, hát tudott...de akkorra meg a kedvem ment el az egésztől, de cserben mégsem akartam hagyni!...
Aztán másnap kiderült, hogy /mivel jött velünk a nővére is/, nem egyforma óratípusok vonzanak minket, ami önmagában nem /lenne/ baj, csak olyan kívülállónak éreztem magam, míg ők ketten "1 húron pendültek"...ok, ezt a problémát is áthidaltuk...
Közben érkeztek sorra az ismerős arcok...a zengo-s csapat, a zumbás csapattársaim... :) :(
/A kettős jel csak azért van, mert jó volt látni őket, de a zumba hiányzik!/
11-kor lett volna Kitty-vel a rajongás-walkenergie, de a nagyszínpadon Sifi nyomta a kangoo-val, ezért utóbbi mellett döntöttem. Sifinek is hálával tartozom, amiért sikerült trikót szereznem az ő közreműködésével.
13 órakor viszont felpattantam a padra, és lenyomtam Kitty-vel az edzést... :)
A zumba mellett a másik nagy szerelem még mindig ez...
Az oktatók már messziről mosolyogtak... :)
Kitty-vel beszélgettünk is edzés után, és jól esett, hogy hiányolt... :)
...mutattam a karszalagom, hogy mindkét időpont rajta szerepel, de ugye akkor volt kangoo is...
Annyira irigylem a dinamizmusáért, az optimista látásmódjáért...
16 órakor nippon zengo edzés volt Regivel, természetes, hogy becsülettel végigdolgoztuk...nem győztem megköszönni neki a segítségét...
17 órakor volt/lett volna a zumba, de Felícia nővére már a zengo-t sem akarta végigasszisztálni...
Kitalálták, hogy menjek haza a zumbásakkal...na, de milyen az már!?
Elszontyolodtam, de ez kimaradt az életemből...akkor.
Úgy éreztem magam, mint tavaly ilyenkor a Nivea Tour-on Judittal...

2014. május 9., péntek

2014. április 30., szerda

Fáklyás futás...és feeling...

Mostanság nagyon nehezen tudom rávenni magam az esti futásra...
Fel is szaladt 2 kg, de a Férjem szerint maradhatna... :)
Tegnap este 19 órakor közölte 1 polgárőrtárs, hogy 19.30-tól fáklyás futás, és Férjemnek is szolgálatot kellene adnia...
Ezen felbuzdulva, közöltem, hogy akkor én pedig beállok a futók sorába...a sulitól indultunk...sacc/kb. össz-vissz 3 km...majd vissza a kiindulási pontra.
Mondták/mivel gyerkőcök is "futottak" nem kevesen/, hogy megállni nem kellene, inkább séta tovább, ha valaki nem bírja. Jelentem, végigfutottam a távot! Sőt! Még a sulitól haza is futottam!...


2014. április 29., kedd

Elég!...és pont!

El vagyok kenődve...
Egyre többet vigyázom más lurkóira...és mégsem érzem azt a feeling-et, hogy megérte...
Nem várok én semmit érte, félreértés ne essék, csak szar, amikor ÉN vagyok a gyerkőccel, és más aratja le/próbálja learatni a babérokat...
Konkrétan/azért írtam nagybetűvel az én-t/ vigyáztam 1 délután keresztül 1 tündéri kislányra, és ahogyan az anyukája panaszkodott, meghallgattam, igyekeztem segíteni, erre a drágalátos kolléganő bájosan belepofázott a dolgainkba, és előadta, hogy ő a király...
Na, ebből már nagyon elegem van! Ismét ott tartunk, ahol eddig...

2014. április 23., szerda

Blog...

Van, amikor azt gondolom, zárttá kellene tennem a blogom, hogy mások, akik okoskodnak, netalán szánakoznak rajtam, ne tehessék meg...de nincs szívem meglépni ezt...
Bár tisztában vagyok vele, hogy akkor a legféltettebb gondolataim is szabadon áramolhatnának...de egyenlőre ez így marad...titokban, a lelkem mélyén...

Nippon Zengo...

Elmaradt bejegyzés az újabb edzés formáról...
Szombaton a B40-ben próbálhattuk ki ezt az őrületet...mert igen, őrület a javából...
Gigivel anno még decemberben nyomtunk 10 egész percet/akkor írtam is erről/, és ki voltunk dögölve...
Most 1 óra 20 percesre sikeredett az edzés, és nem mondom azt, hogy megállás nélkül végigcsináltam...
Amikor már a szervezetem elérte a rosszullét határát, kiálltam inni, és folytattam tovább...
Kemény volt, de megérte!
Annyira megmozgattak minket, hogy még tegnap is izomlázam volt...
...vagy nagyon jól/intenzíven csináltam, vagy nagyon el vagyok szokva az ilyesféle erőnléttől...
Felícia szerint pattogtam, mint a nikkelbolha.... :)
/Próbáltam felvenni a tempót, az tény.../
Vasárnap délelőtt írtam is Giginek ezzel kapcsolatosan...aki azt írta, ha babát akarunk, nem kellene ezt a fajta mozgásformát erőltetni...
De! Jelenleg azt érzem, nincs értelme a lombiknak, ezáltal pedig ez az edzésforma remek feszkó levezető lesz!...

2014. április 17., csütörtök

Mediáció...04.16

Tegnap ezen is túl estünk...
Férjem választotta ezt a módszert, mint, inkább Bíróságra kelljen járni.../még a decemberi ügy/...
Az elkövető késett, de rendben lezajlott az eljárás...
Nagyon normálisan viselkedett/még jó/, és kulturált módon váltunk el tőle...
Bár, amikor kijöttek a mediátortól, annyira remegtem az idegtől, hogy úgy kellett megállj-t parancsolni a könnyeimnek...

2014. április 15., kedd

Hányinger...

Arra gondoltam, hogy magamban tartom, és nem fogom "papírra" vésni, de könnyebb úgy nekem, ha kiad/hat/om magamból...
Rémes, egyszerűen borzasztó, hogy ennyire semmibe vesznek, levegőnek néznek, azok, akik amúgy mások fenekének tisztára nyalásával érvényesülnek...és még ők a "jó emberek"...hányingerem van tőlük...
Azt hittem, könnyebb lesz; hogy csapatként lehet majd együtt működni...erre ismét én érzem magam kirekesztettként...

2014. április 14., hétfő

Sok/k/...avagy már megint tompít az agyam...

Az agyam lassított üzemmódban dolgozik...
Napok óta pörgöm délelőtt, aztán délután, mintha nem ismernék magamra, csak lesem ki a fejemből...
Ilyen időszakot már éltem korábban, élek folyamatosan...
Nem lepődöm meg, csak már megint szar.../ez az érzés/...

2014. április 11., péntek

Gyerkőcök...

A Csajoktól még szerdán kértem segítséget az ügyben, hogy  vigyáznom kellene 3 gyerkőcre/kettő 2 éves ikerlány, és 5 hós kisöccsük/, de ugye ott lesz a transfer, és be merjem-e ezt így vállalni?
... és ők szívesen véleményt formáltak, amit ezúton is köszönök!
Ugye, a történtek hatására gyorsan el is oszlott minden kételyem, és bevállaltam a felvigyázást.
Cirka 2 órára gondoltam, de csak 1 óra lett belőle...
Édesek voltak nagyon...
Játszottunk, zenéltünk, táncoltak a lányok, a pici pedig bele-bele gagyogott. :)
Nagyon feldobódtam, az már tény...
Persze, /én rossz :) /kihasználtam azt is, hogy felvehettem őket, babusgathattam...
Férjem nem volt otthon, és este, amikor hazaért, csak annyit mondott, miután elmondtam, hogy tündériek voltak a kicsik, hogy 1 órára volt 3 gyermekem...



Cryo ET...elmaradás...és ami mögötte van...

Szerda délután már éreztem, hogy valami nem stimmel...
...égett az arcom, a hőm kezdett feljebb kúszni a normálisnál...
...este már hőemelkedésem volt, köhögtem, és fájt az a pont, ahol a kulcscsont összeér...
Rimánkodtam, hogy reggelre múljon el...de talán még rosszabbul voltam...
/már az is eszembe jutott, hogy psychésen görcsöltem rá, és azért produkáltam ezt; komolyan, mint a gyermekek.../
Még az Intézet nyitása előtt hívtam a Kedvenc Dokit, akinek elmondtam, hogy ugyan lázas nem voltam, de nem tudom mi ez...rizikózzunk? Mondta, hogy ne, mert ha már 37.3 fölé megy a hőm, akkor az esélyem...nagy mértékben romlik...
Biológusoknak majd ő szól...hiszen ők még be sem értek...korán voltam, tudom...
/Azt már meg sem kérdeztem, hogy egyébiránt mikor kezdik el felolvasztani a gyerkőcöket.../
Mondta, hogy ő megy szabira, és május 05-én dolgozik újra...ha szeretném, közben uh-on megnéz 1 kollégája, vagy ezt a hónapot kihagyjuk, és vele küzdünk tovább...
Illendőségből megkérdeztem, ő mit mond erre/én tudtam, mit szeretnék, csak nem akartam még több terhet róni rá/, és azt felelte, amit szeretnék. Közöltem vele, hogy szeretném, ha ő vinné végig...
Ezzel elbúcsúztunk egymástól, és mivel otthon kínlódik a gép, ezért telefonról írtam a Csibéknek, hogy ez és ez történt.../bocsi, ha béna voltam, de nem szoktam telefonról írogatni netre/...
Köszönöm Lányok a hozzászólásokat, az erőt, amit adtok!
Nem sajnáltatni akartam magam, de kivel osszam ezt meg/a blogot kivéve/, ha nem Veletek...

2014. április 9., szerda

Ajaj...

Lassan kezd úrrá lenni rajtam a pánik...
...pedig már kezdtem azt hinni, hogy laza vagyok...de nem...
Köszönöm a tegnapi segédletet, bevált az élőflórás joghurt~kopp-kopp, már csak a holnapi napért izgul/hat/om...
Ja, és mit tettem tegnap? Szívvel-lélekkel imádkoztam...én........

2014. április 8., kedd

...

Ahogyan Anetta is írta, én is meg vagyok feszülve...
Tudom, hogy van még 1 stimus lehetőségünk, de ez a csütörtök nagyon rányomja bélyegét az elmúlt napjainkra /is/...
Szombaton már egymásnak ugrottunk.../nem tettlegességig.../annyira belefáradtunk már ezekbe a küzdelmekbe...
Nem tudom mennyit bírunk még...hol van az a határ, ahol azt mondjuk, hogy ennyi volt, vége, feladjuk...nem is a lombikot, hanem a kapcsolatunk...
Ellenben 1 jó apropója is volt a szombatnak, amikor az Ovitrelle-t kellett szúrni...ugye BÁRMIKOR lehetett...23.20 volt a bármikor...most nem volt kétségbeesés, hogy percre pontosan...hogy nagyon sok maradt még a pen-ben, és Tinát sem zaklattam semminemű hülyeségemmel... :)

Nem tudom...

...hogyan legyek okos...
Nem vagyok felfázva, de fájnak a petefészkeim, menses szerű görcseim vannak időnként, és ismét előjött a hüvelyflóra felborulás /már nem érdekel, hogy ezzel valakit is megbotránkoztatok.../...ezáltal nem tudom mitévő legyek...
Halasszuk el?...Vegyem intő jelnek?...Hívjam a Dokit?...
Ha nem halasztunk, csütörtökre muszáj rendbe jönnöm!
Bár még az is lehet, hogy a sors majd eldönti...

2014. április 4., péntek

Nem tudom mi van...

...annyi Mindenkinek szeretnék jót írni, megjegyzésekben egyaránt, és olyan hülyeségek jönnek ki belőle...
Nézzétek el, légy szi...
Egyébiránt Marcsy útmutatója: "Elhiszem, amit még nem látok, és meglátom, azt, amiben hiszek"-ezt mantrázom mostanság...

A tegnapi nap margójára...

Annyi még hozzátartozik a reggelhez, amint tegnap írtam is, hogy sok minden szóba került tegnap a Dokinál...Kretty nyomán a speed fit /lehet, nem jól írom/. Hála a sorsnak, hogy azóta minden rendben van, nem rázatták meg ismét! Mondtam is neki, el ne tegyék láb alól, mert akkor mi lesz velünk!?
...
Délután még próbálgattam hívni, a Clexane miatt, de eredménytelenül...
Inkább ismét sms írásra adtam a fejem, pedig mennyire nem szeretem!
Nekem valahogy az élő beszéd más...fontosabb, nyugodtabban kivitelezhető, és sorolhatnám...
A Tündér Doki visszahívott kb. 17 óra magasságában, és nem kell a clexane...nem értem...
Jucus barátnőmmel csavarogtunk egyet, de egyfolytában ezen járt az eszem...
A teljes lombikhoz kell a stimu miatt, ezt mondta....de ez nem befolyásolja a megtapadást? Nézzetek hülyének, és nem is arról van szó, hogy nem bízom a dokiban, csak nem értem az összefüggést...

2014. április 3., csütörtök

UH és konzultáció...

Tegnap este már annyira belelovaltam magam az önsajnálatba, és a nekem minden mindegy érzésbe, hogy Melus barátnőméknél csak hallgattam, majd itthon is...és közben könnyek mardosták arcom...
Szegény Férjem már azt mondta, abba hagyja a garázsos munkálatokat, és beszélgessünk...de nem bírtam...
Ma reggel 1 ismerőssel futottam össze a metrón, és ők /is/ babát várnak...rámosolyogtam, szívből kívántam minden jót, és cseppet sem éreztem irigységet, fájdalmat!...
Bár elég esetlen voltam egész nap...az automata mellett simán kétszer elmentem, úgy, hogy nem győztem keresni...és ez csak 1 a sok közül... :)
A Kedvenc Dokink már hajnalban talpon volt, és az időpontomhoz képest nem is csúsztunk...
Gyors UH: bal petefészekben: 12*11-es, jobb petefészekben: a vezértüsző 15*15-ös.
Csütörtökön telefon a biológusoknak 9.30-10.00 között. 99,9 % a felébredési ráta.
Ma kaptam 2 Merional-t, holnap folytatva újabb 2-vel.
Utrogestan 2*2 arányban...keddtől
Clostyl már nem kell, de az sem jelentett gondot, hogy tegnap még beszedtem. "Hiszen a gyógyszer arra való" :)
Klion sem kell most.
/ ...és a Clexane-ra elfelejtettem rákérdezni!../
Ellenben szombaton BÁRMIKOR a 1 1/2 Ovitrelle...
Megemlítettem neki, hogy ugye maradt a múltkoriból, de nem jelent problémát, ha ő 1 tollat akar felírni...Ezért a 1 1/2...
/Közben telefont kapott, és a másik végén lévő hölggyel is elviccelődött, hogy szombaton szeretné látni valamikor...mire a csajszi: bármikor..."Rendben, akkor hajnal 3" :)/
Szabadnapos lenne pedig, és még punctio-ja is lesz...
Basszus, annyit dolgozik Szegény! :(
Sokat beszélgettünk, viszonylag rövid idő alatt, és azt mesélte, hogy tegnap este már majdnem sírva fakadt... :(
Menne még mindig, de nagyon szereti a pácienseit, és azt, amit csinál...
Elpityeredtem, hiszen közben rátértünk arra is, mit gondol, miért nem sikerült...nem tudja, de azért bepróbálkoztam a kérdéssel, hiszen minden téren olyan tájékozott. Lexikon...
Azt mondta, hogy a harcot elvesztettük, de a háborút nem! Nem fekszünk a porban önsajnálattal, hanem felállunk, és megyünk tovább!...
Olyan jó, hogy ő figyel az ember lelkére is...
Annyira szeretem ezt az EMBER-t/így nagybetűvel!/, ahogyan Ti is Lányok, tudom...

2014. április 2., szerda

Besokalltam...

Elegem van abból, hogy Mindenki azt várja el tőlem, hogy mindenhol álljam meg a helyem...mosolyogjak, ne hisztizzem, és hasonlók...
Tegnap Melus barátnőmnek és kislányának volt a szülinapja, délután tartottuk...megígértem otthon, hogy nem maradunk sokáig...bár a Férjem látta rajtam, hogy szívesen maradnék, mégis hazaindultunk...erre megkaptam, hogy miért nem mondtam azt, hogy jöjjön értem estére, és bár nem mondta ki, célzott rá, ő otthon haladt volna...
Erre még rátett az is, hogy ugye tudjuk, amikor elkezdtük a Kaáli-s lombikot, volt 1 pár, akinek minden előrébb való, mint a gyermek, és ezt hangoztatták is!...a csaj sírva fakadt, amikor megtudta, hogy megyünk...a 2 hét alatt szóba sem állt velem, és /most antiszociális leszek/ szerintem még örült is neki, hogy nem sikerült...
Irigységből, vagy sem, de felbuzdulva belefogtak...és lelkendezve jött tegnap a pasi, hogy 17 petesejtjük lett...és a Kedvenc Dokker szerint a felesége volt a nap hőse...persze, tudjuk, Krizsa Doki mindenkivel kedves...ez még nem is lett volna baj...vagyis annyiban igen, hogy akkor nekem miért sikerült "csak" 6 petesejtet produkálnom? Tudom, a gyerkőchöz 1 is elég...
Talán irigy vagyok...pedig még a pasi fejéhez is vágtam, hogy kívánom, hogy sikerüljön nekik, és fog is tuti, de/és ÉN NEM fogok hisztizni, sírni...vagy vette a lapot, vagy nem...nem is érdekel...
Amikor azon hisztizik, hogy neki szabadságot kell kivenni a beültetés miatt?...pfff...basszus, ez a legnagyobb gondja? Ezt is odacsaptam azért...
...és most itt vagyok, totál migrénnel, haragszom a világra, és marhára nincs kedvem holnap menni...

2014. március 27., csütörtök

Visszahívás...

Délután, amikor a reményem már végképp elszállt, és nem is foglalkoztam vele, csörgött a telefonom...mivel útközben voltam, /és a telefonszám sem volt ismerős/, alig értettem a mondandót...
Kedvenc Doktor vár jövő csütörtökön 1/2 8-ra UH-ra.
A Clexane még nem kell, majd ott megbeszéljük.
A Clostyl-t ugye indítottam reggel...

Nem akar sikerülni...

Reggel mindenki más fontosabb volt számomra, mint a saját problémám...ebből kifolyólag csúszásban voltam az idővel, és hiába hívtam Kedvenc Doktorunk, nem vette fel a telefont...erre keservesen megírtam neki az sms-láncolatot, és arról sem jött visszajelzés...
A Clostyl-t még a múltkoriban megbeszéltük, de a Clexane terén is szerettem volna egyeztetni Vele is, bár a Lányok már megadták az instrukciót; ill. UH időpontot is egyeztetnünk kellene...
Nem akar ez nekem összejönni...de nem rágódom ezen, max. átadom magam a futás feeling-jének...

2014. március 24., hétfő

Ez foglalkoztat mostanság...

Ólomlábakon jár az idő...most csak ezt érzem...
Már csütörtökön meg kellett volna kezdenem 1 új ciklust, és semmi...persze, ez nálam nem rendhagyó, tudom...
Ebből kifolyólag sokat agyalom azon, hogy tényleg bele akarunk vágni ebben a hónapban 1 újabb lombikba? A Closyl-t már 1 hete kiváltottam, de vajon van-e jogom /sikertelenség esetén/, újabb csapást mérve, Férjem padlóra  küldeni?...

2014. március 22., szombat

Feeling...

Mégpedig a futásé...
Melus barátnőm felhívott, hogy nem-e mennénk ki a pályára futni? Dehogynem!
Olyan kár, hogy nem előbb kezdtük ezt...teljesen más érzés volt így, mint, amikor egyedül futom a saját, megszokott köreim...kár, hogy későn érő típus vagyok...vagy mi...

2014. március 19., szerda

Marcsynál találtam...

"Elhiszem amit még nem látok, és meglátom azt amiben hiszek......."
Ez annyira tetszik...

2014. március 14., péntek

Hagyjátok ki!...

Most ismét ott tartok, ahol eddig...nem érdekel, ki olvas/nem olvas...ez az időszak ismét a szomorúságról szól...
Reggel konkrétan már ott tartottam, hogy sírógörcsöm volt, mégsem tudtam sírni...
Aztán jött a Tina-féle bevetés/Tina köszi, mert valamennyire hatott/...párnába ordítás, bár szerintem így is azt hitték a szomszédok, hogy ölnek, vagy akár én tettem saját magamban kárt...ezután megindultak a könnyeim, de olyan hisztérikusan...még jó, hogy csak egyedül voltam otthon...
Ahogyan csillapodtam, úgy sírtam, mint kislány koromban...átfogva a térdem, és egyszerűen nem gondolkoztam...csak folytak a könnyeim...
Erre még a HoneyBeast is rátett...
Aztán, természetesen a boltban már mosolyogtam-még jó, hogy  a Hooligans szólt, és magamra tudtam erőltetni a mosolyt sírás helyett...

2014. március 13., csütörtök

Liznél találtam...Gyöngyi útmutatása mentén...

"Nem is tudod milyen erős vagy, addig, amíg rá nem jössz, hogy erősnek maradni az egyetlen választásod!"
Köszönet érte!

Adrenalin...

A sírás kerülget...napok óta gombóc van a torkomban...most azt hagyjuk, miért...
...de próbálom magam azzal túllendíteni, hogy este megyek futni...tegnap is voltam, és nagyon jót tett a lelkemnek...

A teljesség igénye nélkül...

Én öltözék/ruhadarabok/ helyett 2 kedvenccel jövök, ami mostanság a listám élén áll...
Az egyik a HoneyBeast: A legnagyobb hős c. Dal-kissé elvont, de szerintem nagyon jó!
A másik 1 film, Fogadom címmel.
...ebből 1 részlet:
"Fogadom: Segítek, hogy szeress élni, hogy mindig gyöngéd leszek hozzád és lesz elegendő türelmem. Hogy beszélek, amikor azt kell és hallgatok veled, amikor nem. Hogy nem bánnom, ha nem szereted a ribizli tortát. Hogy a szíved melegében élek, és az lesz az otthonom."

"Fogadom: Hogy őrülten szeretlek. Akármilyen leszel is. Most és mindörökké. Sosem felejtem el, hogy ez egy életre szóló szerelem. A lelkem legmélyén tudni fogom, hogy,hogy jöhet bármi ami elválaszt minket, mi mindig visszatalálunk egymáshoz."

2014. március 11., kedd

Pár szóban...

Ugye eddig übereltem saját magam...de tényleg!
Mondogattam annak, aki kérdezte, hogy jól vagyok, jobban viselem ezt az egészet, mint eddig bármikor...most "csak" a Férjem került padlóra...
Vasárnap viszont összecsaptak a fejem felett a hullámok...délután hányásig menő migrénem lett...foghatom az időjárásra, bármire, de tudom, hogy az oka javarészt ez, ill. a lelki dolgok, amik padlóra küldtek...

2014. március 9., vasárnap

Mindennek oka van...

Ezt mostanság nagyon érzem...

Eltűnésem oka...

Andi!
Köszönöm az aggódásod/kérdésed...valójában nincs nagyon miről írnom...

2014. február 26., szerda

"Reszketünk..."

"...a gyermekért"...
Ezt Férjem fogalmazta meg a hétvégén, de ide még nem véstem le...

2014. február 25., kedd

Pokróc vagyok...

...sajnos azokkal is, akik nem érdemlik meg ezt...
Mindenki jót akar, de nekem már nincs kedvem magyarázkodni, megvédeni magam...
Tudom, másnak sokkal nehezebb élete/sorsa van, és mégis tud mosolyogni, pozitívan szemlélni az életet...

2014. február 24., hétfő

Üresnek érzem magam...

Írhatnék ám sok mindenről...többek közt arról, hogy jól esett, amikor felhívtak, aggódtak a zumbás Lányok Értünk...hiányoltak...~tudom, Mindenki drukkolt nekünk.../megjegyzem, nem szorítok senkit sem háttérbe, és eszemben sem jut a Blogtársakat, a Csibéket elfelejteni...csak olyan jó volt hallani, hogy hiányzik az én mosolyom is a társaságból/...~
...a szombati 2 órás edzésről...amikor a 2. óra elején már azt vártam, mikor lesz vége...az edző személye miatt is többek közt...
De jelenleg csak ez van bennem...
...Nincs sírás, csak a közöny...és az a bizonyos nem akarok élni élet érzés...

2014. február 21., péntek

Tesztelés 2...

Annyi minden van a fejemben, csak most nincs kedvem írni...az érzéseimről...csak annyit, hogy tegnap este a Férjem megkért, hogy reggel úgy lőjem el a tesztet, hogy még ő is itthon legyen...tegnap is annyit idegeskedett, mire tudtunk beszélni...
Természetesen/nekem már az/, 1 csík volt...
Már 7 óra után pár perccel hívtam a Sztárdokit, és megbeszéltük a további instrukciókat...Annyit mondott, hogy nem nagyon örül a hír hallatán; hagyjam abba a gyógyszereket, megjön a vérzés...tudom.../nem mondtam, csak már rutinból megy a dolog/...
Kérdezte, hogy maradt-e fagyasztott embrió, mire válaszoltam, hogy 3.
Akkor ez a ciklus kimarad, és a következő spontán ciklusban visszakapom őket...de mivel arra is rátértünk, hogy 23-37 között működöm, ezért kapok Clostylbegit-et, amelyet a menses 2-3. napján kell elkezdeni, a 10. napon UH, és ennek függvényében a többi...

2014. február 20., csütörtök

Zumba...és mi lesz utána?... :(

Ugye nálunk az már bevált szokás, ha valaki a csapatunkhoz jön edzőnek, rögtön várandós lesz...
Az új oktatónk-kivételesen nem az, de ösztöndíjat kapott Lengyelországba, és jövő héten lesz az utolsó edzés...
...s hogy utána mi lesz?...
Majd várandós leszek én is...ha ez így működne...
Fura, vagy sem, de jelen pillanatban nincs sírás, csak a közöny...

Tesztelés...

Amit eddig nem osztottam meg, most megteszem...
Igazság szerint kedden már ellőttem 1 tesztet, evidens, hogy negatív lett, de mivel 25-ös volt, ezért úgy gondoltam, hogy nem írom még le ide...
Ma volt a hivatalos teszt...a keddiből és a tünetekből kiindulva nem is számítottam másra...
Ott virított az a rohadt 1 csík...
Rezignáltan vettem tudomásul...de nem telt el kb. 15 perc, és már sírtam...
A Férjem, és tegnap Jucus barátnőm a lelkemre kötötte, hogy hívjam őket egyből...
Egyikőjük sem akartam...de megtették ők...
Holnap még ugye Kedvenc Doktor javaslatára egyet el kell lőnöm, de az sem lesz más...tudom...
Ahogyan írtam is a héten, nem megy ez nekem...
Még mindig az van a tudatomban, hogy hétfőn csesztem el a dolgokat...
Annyi minden kavarog, hogy nem tudok józanul gondolkodni...
Nem tudom mi lesz ezután...tudom, persze, hívom holnap a Dokit...de hogy hogyan fogunk tudni túllépni ezen...
Fáj, hogy októberben, amikor a Férjem szülinapja is van, nem szülhetek...nem adhatom meg Neki azt a mindent elsöprő érzést, hogy szülővé váltunk...
Pedig azt hittem, Anyu szülinapja/a transfer napja/ jó ómen lesz...tévedtem...
...és itt a hyperstimu kérdésköre...azt hittem ezzel kapcsolatosan, ha ez fennáll, akkor tuti a terhesség...ja, másnál lehet...
Nem mellesleg meg kapom a "jó tanácsokat"...fiatalok vagyunk; ne görcsöljek rá, mert azért nem sikerül; vagy épp ellenkezőleg, adjam fel, és majd, akkor jön össze...
Attól félek, hogy 1 újba ismét görccsel, félsz-szel fogok belevágni...
Valószínű, ma még írni fogok...ha mást nem, vázlatot, hogy mit éreztem/mit nem éreztem az elmúlt 2 hétben, míg bizakodtam, reméltem, majd feladtam...csak még sok minden nincs letisztulva...

2014. február 19., szerda

Azt hiszem...

...érzéketlen lettem...
A tegnapi nap folyamán lévő barnázás teljesen a padlóra küldött...ma reggel folytatódott, de érzelmek nélkül vagyok...
Eddig kitette a sírás a napjaim x részét, ma meg semmi...persze, ez nem jelenti azt, hogy később ne fakad/hat/nék sírva, de azt hiszem, vegetálok...
Vagy megőrültem, vagy már nem is tudom...
Ma reggelre evidens, hogy azt álmodtam, hogy elönt a vér, de már ez sem tud padlóra küldeni...
Tegnapom az önmarcangolásról szólt egyébként is...hiába mondja bárki/még ha igaza is van/, hogy nem tehetek róla, ha negatívat tesztelek...A család szerint/Férj, és Anyós/, én mindent megtettem, hogy megtartsam Őket...na, persze...de mégis motoszkál az agyam szegletében az a rohadt alhasi vérbőség...
Be kell látnom, nem megy ez nekem...
Pedig/tudom, idegeskedtem már az elején is/ tényleg elhittem, hogy sikerülhet...

2014. február 18., kedd

Már nem érdekel...

~...hogy ki lép le, hiszen a blogom tényleg kevés vidám bejegyzést tartalmaz...
~...hogy ki tart hülyének, vagy ki nem...
/megosztom miért is...többek közt/
Tegnap este 2 pici alvadt vérrel szembesültem...tudom, semmit sem jelent...van, aki menstruál; van, aki "csak barnázik"-hormonális kilengések...
De a döbbenettől szóhoz sem jutottam...ott álltam leforrázva, és csak lestem ki a fejemből...
Annyira szorosan egymás mellett voltak...
Tudom, nem vagyok normális! De már ez sem érdekel!

2014. február 16., vasárnap

Példát vehetnék...

Tegnap születésnapra voltunk hivatalosak, de a rendezvény középpontjában mégsem a születésnapjuk ünneplők kaptak helyet...legalábbis nálam...
Van 1 srác, aki kb. 2 hónapja megtudta, hogy tumoros...az orvosok 1 évet adtak neki...és ő mégis úgy áll a történtekhez, mintha övé lenne a világ...
Struccpolitika? Határozottan állít/hat/om, NEM!
Nem tudom leírni azt a játszi könnyedséget, amivel ő áll az élethez, vagy a halálhoz...
...
Úgy beszélgettünk vele/bárki/, mintha még ezer évünk volna...úgy táncoltunk, mintha mi sem történt volna...
Aztán felcsendült Máté P-től: Azért vannak a jó barátok/egyébként is nagyon szeretem, és sokat éneklem én is/, és közben el-elcsuklott a hangom...

2014. február 14., péntek

Nap, nap után...

Nem telik el úgy nap, hogy ne fakadnék sírva...
Tegnap már jelentkeztek az újabb PMS tünetek...
Ma reggel a hőm a 37 °C közelében sem volt...
Azt hiszem, ez ismét lefutott kör...
Irigylem azokat, akik optimistán tudnak hozzáállni...
Ahogyan írtam is a csoportban, miért nem tudom bízni Bennük, a Dokiban, etc...
Eddig mindig azt mondtam, jobb a negatív teszt, mint, amit a Lányok, és többek közt én is átéltem már...
Most pedig ismét itt állok a kapuban, és gól helyett, kapufa lesz?
Mit rontok el?...
Evidens, azt, amit az előbb megfogalmaztam...
...hiába indultam úgy neki, hogy na, majd most...egyszerűen annyira bennem van a félsz...
Még van 6 napom...

2014. február 13., csütörtök

Lelki...

Csiguszkám!
Megjelentettem mindet, bár úgyis észre fogod venni...
Köszönöm Csajok, hogy velem vagytok!
Nekem miért nem megy a pozitív hozzáállás?... :(

2014. február 12., szerda

Friss helyzetjelentés...

Kellett nekem elkenődni, hogy nincsenek tüneteim...
Kb. 1 órája menses szerű görcseim vannak... :(
Ja, és hétfőre virradólag barnázással álmodtam /stresszhelyzetben voltam/...ez ugye tudjuk...nálam... :(
Á, csak kicsit kergetem magam az őrületbe...

Az érzelmek...és a hormonok...

Ha már ennyire benne vagyok...
Azt hiszem, eddig bírtam azt a marha nagy lelki nyugalmat...
...ma már eltört a mécses...de jobb is, hogy kijött belőlem a feszültség 1 kisebb része...
Most azon kezdtem el agyalni, hogy nincsenek tüneteim-pedig ET+6. napon vagyok...
Tudom, spontán terhességnél még eszembe sem kellene jutnia~Juci barátnőm ezzel próbál vígasztalni...de ahogy írtátok Csajok, javarészt Mindenkinél volt valami...ha más nem, a puffadás...nekem az max. most a sárgaborsó főzeléktől lehet... :) /csakhogy kicsit keserédes legyek.../
Csak félek, és tudom, hogy a lelkünk 1 újabb része meghal, ha ismét nem sikerül...
Hülye vagyok...a másik pillanatban próbálom arra sarkallni az agyam minden szegletét, hogy 2 hétig tuti várandós vagyok...éljem meg ezt úgy, hogy legalább ennyi megadatott...
Ami még bánt /úgy gondoltam, most itt kiírok mindent/, hogy szegény Tinára zúdítok minden hülyeséget, és már nem is csodálkozom, ha nem ír...a csoportban akár...
Napi szinten eszembe jut a szokásos is...miért nem itt kezdtük el a lombikot? Annyira máshogy alakult volna minden...tudom, van, aki rávágná; vagy nem...de, egészen bizonyos vagyok benne...nem azt mondom, hogy tuti, 1. alkalommal sikerült volna, de más lenne...
Tudom, Férjem is mondja szegény mindig, hogy ezen már kár agyalni...

Árak...

Úgy gondoltam, írok 1 rövid kis összefoglalót:

1. konzi: 15 000 Ft
Szeptemberben a vizsgálatokért: 64 500 Ft-ot hagytunk ott
Októberben 1 konzi: 1500 Ft
Ugyan már írtam ezt októberben, hogy 9823 Ft-ot hagytam a patikában/D-vit, Folsav, Klacid, Klion, Nolpaza-részben a Helicobacter p., részben a Mycoplasma pn. kezelésére/
Clexane: 7644 Ft/ 3 doboz

Dec. 23-án D-vit: 328 Ft, Clexane: 15 288Ft/ 6 doboz
Klion D 100: 577 Ft
Merional: 12 852 Ft/ 12 amp.
Folsav: 1086 Ft

Januárban és februárban  Kaáli gyógyszertárában:
Összefoglaló számlát kaptam, de a neten ezek az árak mennek:
Cetrotide:34 128 Ft/3 doboz
Merional: 3213/ 3 amp.
Ovitrelle: 2874 Ft

Docycyclin: 588 Ft
Medrol: 772 Ft
Ovitrelle: 2874 Ft
Utrogestan: 6600 Ft/4 doboz

Embriófagyasztás: 25 000 Ft/éves díj

...és ugye ebben nincs benne a Csibukától puszira kapott Progesteron Steureli-t/20 amp.

Azt hiszem a SOTE-n sem jöttünk ki anno jobban...
...és ugye, ott ki sem voltunk vizsgálva ilyen részletességgel!...




2014. február 9., vasárnap

Kínos részletek...

Inkább hagyjátok ki ezt az írást, pláne, aki egyébként is érzékenyebb...
Aki ismer, akár csak az írásaimon keresztül, tudja, hogy nyílt vagyok, és nem rejtem véka alá a sötét/kínos részleteket sem...legyen az akár vérzéssel kapcsolatos, vagy bármi mással...
Úgy gondoltam, nem fogok mindennap abba a hibába esni, hogy kétségbeesem...
Fura...mert mintha lazábban fognám fel...pedig van vesztenivalóm...
De tegnap azért elpityeregtem magam...nem tudom, hogy a progi szuri hatása-e, vagy sem, de nálam, aki székrekedéses, a tegnap úgy sült el, hogy állandóan ingert éreztem, viszont marha nagy erőfeszítéseimbe került a végkifejlet...
Ennek kapcsán pityeregtem, nem is keveset...hiszen alhasi vérbőséget okoztam...bár-kopp-kopp!-szerencsémre nem jelentkeztek utána contractiók...csak a petefészkeim érzem...
Ezért is mondogatom, hogy amelyik baba meg akar maradni, meg is fog...baráti körben, és még biztos rengeteg ilyen eset van, hogy alig pár hetes/hónapos csecsemő mellett várandóssá vált ismét az anyuka; pedig emelgette napi szinten a babáját, és tette a dolgát...
Már nem is tudom mi ez...önvédő mechanizmus?
Este már átvillant az agyamon az üresség érzése.../és ez azért félelmetes, mert ugye az 1. várandósságomnál megéreztem, hogy már nincs velem a babám/...milyen anya vagyok én? Nem is adok esélyt a gyermekeimnek?...
Aztán próbáltam mantrázni a Giginél találtakat...hogy már az én Kicsikéim Blasztók, és nincs is semmi baj!
http://gigi1977.blogspot.hu/2012/04/allitolag.html


2014. február 6., csütörtök

EmbryoTransfer...

10.30-ra volt időpontunk, de már 10-kor ott voltunk...
Nem is kellett sokat várnunk a Kedvenc Dokker már szólított is 1 kis beszélgetésre...5 embriónk van, mennyit szeretnék visszakapni? Ő tudja a választ, de vár az enyémre...Ösztönösen rávágtam a hármat...mire reagálta, hogy " biológus 2-t szeretne, mert annyira szépek"...mennyire, lehet tudni hány sejtesek? "8-10"...na, itt elhúztam a szám, és a Doktor is kérdőn nézett rám...lereagáltam, hogy a SOTE-n is így volt...mire ő, a SOTE-val nem kell foglalkozni, és itt 8-10 sejtes A és B embriókról beszélünk...akkor kérdeztem, az mit jelent...tulajdonságokról beszélt, de hirtelen nem lettem okosabb...
Ő hajlik a 3 felé, mire mondtam, hogy én pedig teszem azt, amit ők mondanak...
"Hármat különben is jobb fagyasztani"...
Ezek után gyorsban fel is vitt minket a műtőbe/elé...Férjemnek kint kellett várakoznia, míg én már rutinból tettem a dolgom...gyors átöltözés, elpakolás, majd csüccs az őrzőben...
Ott Zsófi volt az ügyeletes, akivel jól elbeszélgettem, többek közt a sikertelen ET-kről is...annyit mondott, hogy mindennek van oka, és azért kerültem csak most ide, hogy itt sikerüljön! Úgy legyen!
Kis kavar volt a sorrendben, végül középsőként kerültem sorra...kb. 11 25-kor...
Férjem is gyorsban beöltözött, majd bementünk a műtőbe...mikroszkóp alatt láthattuk őket, /SOTE-n kivetítve voltak 1 pillanatra/. Tényleg gyönyörűek voltak!
Tudom, hülyének néznek egyesek, amiért sejtekbe bele lehet szeretni, de hát ez van...soha nem voltam 100-as! :)
Aztán jött a beültetés...Ami itt különleges volt, /pedig evidensnek kellene, hogy legyen/, hogy a Dokink uh-val megvizsgált, majd felhelyezte a gyerkőcöket, és utána újra jött 1 uh-majd a kép...ami azóta a hűtőnk díszíti! :)
Rengeteget poénkodtunk bent, és majd aztán a pihenő időszak alatt is/ami nekem majd 1 óra volt/...ekkor már Kati is megjelent, és olyanokat storyzott, hogy rázkódott a pocim a nevetéstől...
A mellettem fekvő lánynak 5 napos transfere volt 18 petesejtet sikerült leszívni neki...nem irigyeltem...
Közben megkaptam Ilonától az ukászt is-mivel sokat bringázom, nem kellene most erőltetni, ahogyan a zumbát sem...ellenben a doki mondta, lehet...
Gondolom, a túlélésre játszunk...és ezt minden rosszindulat nélkül írom!
De én is úgy gondolom, hogy amelyik baba meg akar maradni, meg is fog; ha pedig nem, akkor a fejem tetejére is állhatok, nem fog!
Hú, milyen bölcs lettem.../önirónia befigyel/...
A pihenőidő letelte után gyors rohanás a pénztárhoz a fagyasztás díját kifizetni, majd, még 1 röpke megbeszélés a Sztárdoki irodájában/ahol kiderült, hogy folyadék van a hasamban/; ukászokkal ellátva, miszerint, ha 2 hét múlva pozi a teszt, akkor 3 hét múlva találkozunk, hogy felírja a progi szuri pótlást/most Duphastan-t akart felírni az Utro mellé, de meglobogtattam a Csibukától kapott szurit/, és 4 hét múlva uh; és a megfázásra mehet a pálinka nyugodtan, a hőmet ne engedjem 37.5 fölé, és utunkra bocsátott...
Ellenben neki vittünk 1 kis "diétás" kalóriabombát...
Nagyon fáradt, nagyon túlterhelt szegény...

*még a mai nap apropója, hogy Édesanyámnak ma lenne a szülinapja...mondjátok, hogy nincsenek véletlenek...

Gyors helyzetjelentés...

Éjszaka nem sokat aludtam-mily meglepő...
Ellenben annyira izzadtam, hogy csak na...vagy a gyógyszerek, vagy az állapotom...
Gyorsan, most reggel/nincs egészen 10 perce/, hogy hőt mértem. 36.4°C
Igaz, tényleg meg vagyok fázva, de remélem ennyiben ki is merül ez az állapot...

2014. február 5., szerda

:(

Lázmérő szerint nem vagyok lázas...mégis úgy érzem...
Nem tudom, miért húzza el a sors a mézesmadzagot ismét?...
Pedig annyira úgy éreztem flottul megy minden...csak úgy rohantak a napok a stimu alatt...ráadásként azt hittem/hiszem, hogy a holnapi nap jó ómen lesz, Anyunak lenne a szülinapja...

Közvélemény kutatás...

Nem tudom, ki hogyan van vele, de már megint nem jó passzban találtam a recepciósokat...vagy csak én veszem fel...
Ugye tegnap is hallgattam a Klion miatt; ma újra telefonáltam, hogy nem tudom, Nekik kell-e szólni a transfer időpontjáról...erre ismét flegmán beszóltak, hogy ők ezt tudják...ok, de én nem tudtam...
Múltkor azért lettem lecseszve, mert csak a doki adott időpontot, náluk nem voltam beírva; most, amikor meg szólni akarok, akkor is én vagyok a tudatlan hülye...
...és még én gondoltam, hogy viszek nekik holnap 1 doboz bon-bont...
Kaális Csajok, Ti vittetek valamit?...
Remélem a Kedvenc Doktorunk megadja az ukászt, miszerint esténként bor, vagy pálesz...nem, nem lettem alkesz, csak megfáztam...intő jel? :(

2014. február 4., kedd

A tegnapi nap margójára...

Köszönöm szépen Mindenkinek-zugolvasóknak is-hogy drukkoltok, kommenteltek, hogy vagytok!
Hívtam a recepciót a Klion miatt/akkor még nem olvastam a hozzászólást, bocsi!/; ha már úgyis telefonvégen voltam...le lettem teremtve, hogy csak a punctioig kell, ott van a papíron...nem akartam vitatkozni, hogy ugyan bizony azon a papíron nincs ilyesmiről szó, de hagytam is...aztán kértem a labort, de már majdnem sírtam, annyira ideges voltam...
Mondták, hogy 6-ból 5!
Csütörtökön 10.30-kor transfer! :)

Punctio...

...és akkor a tegnapi nap...
9-9.15 között kellett felérnünk a hegyre...pontban ott is voltunk...
Gyors egyeztetés Kedvenc Doktorunkkal, és kísért is fel a műtőbe...
Ahogyan Kati mondta~amikor vártam az öltözőben, hogy instrukciókkal el legyek látva~csak belökött a doki, megkaptam az utasításokat, miszerint hátul kötős hálóing, steril "cipő", lepedő a derekam köré, és mehettem az ágyra...
Ott az anesthes bemutatkozott, ellenben 3x szúrta meg a kézfejem, mire sikerült vénát találnia...szép folt éktelenkedik még ma is ott...de ha ez az ára...ám legyen!
Szóltam, hogy hányós vagyok, erre kaptam Cerucalt; + még 1 másik fecsi tartalmát is belém nyomta; elviekben ezektől szédülnöm kellett volna, de én csak mosolyogtam, hogy sorry, de semmi ilyet nem érzek...
Megjött a Sztárdokker, és akkor kaptam meg a 3. fecsit, amiben már az altatószer volt...seperc alatt filmszakadás...
Már az őrzőben találtam magam; kitolás után 10 perccel tértem  észhez...
Ekkor derült ki, hogy 6 petelányom lett...ahhoz képest, hogy tüszőim "vígan" voltak...kissé csalódott voltam...
...hogy nekem semmi sem jó...ezt írtam is a Csajoknak...
10.30-kor átültettek a fotelbe, ott pihiztem 1 órát, majd felöltözés után csücsülés Férjjel újabb konzira várva...
Kedvenc Dokkerünk meg volt elégedve a nyert számmal...
Kaptam 1 csomó receptet, punctio napjától: Docycyclin-t napi 2x/délben, majd este; holnaptól reggel-este/, Medrol-t/este 1/, Ovitrelle-t 1/2 adagban aznap, és punctio másnapjától 3*2 Utrogestan-t.
Megbeszéltük a progi szurit is, mehet a transfer napjától popsiba napi 1.
A Clexane változatlan...ellenben a Klion-t nem említette, és nekem is csak este jutott eszembe...
Kis vérzés lehetséges, akár még ma is/van is/...
A punctio napján ágynyugalmat írnak elő, ellenben tettem a dolgom...
Fehérjeként túrót  vittem be, folyadék marha nehezen csúszott, és jól tettem-e vagy sem, de letoltam 3 dl cola-t is...hogy ez, vagy a medrol tette meg hatását, de kb. óránként mosdóba jártam...elmúlt a feszítő érzés, a puffadás...
Jó lett volna picit hyperstimulálódni...nem akarok én intenzívre kerülni, de szeretném, ha megmaradna ez a várandósság...
11-12 között kell hívnom őket, de már most belebolondulok!... :(

Idegbaj a köbön...

Most már el merem árulni, hogy a hétvégém nagy része zokogással telt...
Szombaton, amikor adni kellett az Ovitrelle-t repesztés gyanánt, annyira szerettem volna, hogy minden flottul menjen, betoltam a cuccot/hú, mint valami drogos :) /, letettem a konyhapultra, és ismét felcsavartam, hogy tuti, ami tuti alapon totál belém ment-e a tartalma...és olyan ívet lövellt ki magából, hogy totál kiesett minden a fejemből...kétségbeestem, nem kicsit...
Alig aludtam, és másnap, mivel  nem akartam, hogy hülyének nézzenek a Többiek, ezért csak Tinával osztottam meg ezt a nagy gondot...ő megnyugtatott, de csak hajtottam a magamét még tegnap reggel is...
Akkor nyugodtam meg, amikor Kati a punctio után mondta, hogy 6 petesejtem lett...

2014. február 1., szombat

Ismerj meg...?

Ismét játék, mint évekkel korábban...
Ez esetben Poppy Field http://kisbabatakarunk.blogspot.hu/ invitált erre a játékra, amit ezúton köszönök :

A játék menete a következő:
1. Linkeld be azt az embert a blogodba, aki felkért a játékra.
2. Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.
3. Pécézz ki 7 embert, nevezd meg és linkeld be őket a blogodba.
4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukon, hogy ők a kiválasztottak. (és reméld, hogy nem szakítják meg a játékot.:)

Kicsit nehézkes összeszedni magamról úgy dolgokat, hogy lehetőség szerint ne írjam le ugyanazt.../félek, nem fog menni/...

1. Lét elemem a mozgás/ezt nem hagyhattam ki!/
2. Szeretem a kutyákat
3. Szeretek nagyokat nevetni, még ha nem is ez a kép festődött le rólam...pedig, akik nem túl rég ismernek személyesen, elmesélve nekik az élet történetem, viszonzásul azt kapom, hogy mosolygós lány vagyok...
4. Nem vagyok szent/ki gondolta volna? :), de nem is szeretem az álnok embereket, akik hosszú nyelv fejében igyekeznek minél többet elérni...
5. Tudok bocsánatot kérni, és szerintem megbocsátani is...
6. Szeretem a nyári esőt...
7. Tudom, hogy egyszer én is célt érek...

Továbbadnám Mindenkinek, aki szeretné...

2014. január 31., péntek

Zumba...

Teljesen idióta vagyok...nesze, neked hormonok...
Ennek örömére kitomboltam magam, végre eljutottam ismét edzésre!
A doki szerint bringázni lehet, hiszen fokozza a vérellátást, hétfőn a zumbát is megkérdem...

Az álmok...és félelmek...

A héten már kétszer is álmodtam, számomra nem túl biztató jelenségeket...
Az egyik az volt, hogy megtaláltuk a babám szívhangját, majd utána nem...
A másik~ma reggelre virradólag~1 régen volt főorvos itt a közelben úgy végezte a lombikokat, hogy hasfalba szuriként, és nekem már nem tudom az 5 után hány alkalommal mondta, hogy nem sikerült...
Szóval nem kicsit kenődtem el, de követem azt a példát, amit a Csajok...kis cetliként kitűzöm 1 pár helyre, hogy SIKERÜLNI FOG!

2014. január 30., csütörtök

Izgalom és uh...

Természetesen már órák óta nem alszom...
A legkorábbi busszal megyek, hogy időben fent legyek...
A doki természetesen már gőzerővel dolgozik...
Rám kerül a sor...a szívem a torkomban, míg vizsgál az uh. alatt...
Nyálkahártya vastagság: 7.5 mm
Jobb oldalon tüszők mérete: 14*13, és ha jól emlékszem11*13, + több...
Bal petefészek: 16*14, és több nagyobb...
Az uh utáni konzultáció: még 3 napig reggelente 1.5 ampulla Merional, és belép 3 napig a Cetrotide...este változatlan a Clexane 0.6, és Klion /utóbbi szerdától, a vérzés megszűnésétől/.
Szombaton 22.30-kor Ovitrelle, majd hétfőn punctio! :)
Vár minket 9-9.15 között...
Akkor még kapok antibiotikumot-nem is baj, mert szerintem megfáztam :( ; Medrol-t is említette, Utrogestant...
Kérdeztem a progesteron szurit, mondta, hogy vigyünk 1 ampullát, és megnézi.
Kérdeztem, hogy mit vehetnék be a megfázásra? Rubophen cold van otthon, azt mondta, bármit, de inkább pálinkát! :) Jó fej doki! :)
1 gond van, nem bírom a pálinkát, vagy a pálinka nem bír engem... :)...of course...




2014. január 29., szerda

Kazánvásárlás...

Elmentünk kazánt venni Gyöngyösre...cirka 207.000 Ft-ot hagytunk ott...
Még jó, hogy be tudjuk vetni a hitelkártyákat... :(
Közben kiderült, hogy ez sincs, az sincs, rohanással telt a napunk...

2014. január 28., kedd

Már nem tudok...

...sírni egyszerűen...
Tönkrement a kazánunk-milyen jó, hogy mi minden januárt valami nagyobb konstrukcióval kezdünk, nem is meglepő már...
13 °C volt bent, a hősugárzó sem lendített túl sokat a dolgon...
Ha ez közbeszól a lombikba, akkor fejet hajtok, és nem csinálom tovább...

Megérkezett...

Hálás vagyok Csibukának, hogy puszira és köszönöm fejében elküldte a megmaradt progi szurijait...
Nagyon szépen köszönöm itt is!