2014. március 27., csütörtök

Visszahívás...

Délután, amikor a reményem már végképp elszállt, és nem is foglalkoztam vele, csörgött a telefonom...mivel útközben voltam, /és a telefonszám sem volt ismerős/, alig értettem a mondandót...
Kedvenc Doktor vár jövő csütörtökön 1/2 8-ra UH-ra.
A Clexane még nem kell, majd ott megbeszéljük.
A Clostyl-t ugye indítottam reggel...

Nem akar sikerülni...

Reggel mindenki más fontosabb volt számomra, mint a saját problémám...ebből kifolyólag csúszásban voltam az idővel, és hiába hívtam Kedvenc Doktorunk, nem vette fel a telefont...erre keservesen megírtam neki az sms-láncolatot, és arról sem jött visszajelzés...
A Clostyl-t még a múltkoriban megbeszéltük, de a Clexane terén is szerettem volna egyeztetni Vele is, bár a Lányok már megadták az instrukciót; ill. UH időpontot is egyeztetnünk kellene...
Nem akar ez nekem összejönni...de nem rágódom ezen, max. átadom magam a futás feeling-jének...

2014. március 24., hétfő

Ez foglalkoztat mostanság...

Ólomlábakon jár az idő...most csak ezt érzem...
Már csütörtökön meg kellett volna kezdenem 1 új ciklust, és semmi...persze, ez nálam nem rendhagyó, tudom...
Ebből kifolyólag sokat agyalom azon, hogy tényleg bele akarunk vágni ebben a hónapban 1 újabb lombikba? A Closyl-t már 1 hete kiváltottam, de vajon van-e jogom /sikertelenség esetén/, újabb csapást mérve, Férjem padlóra  küldeni?...

2014. március 22., szombat

Feeling...

Mégpedig a futásé...
Melus barátnőm felhívott, hogy nem-e mennénk ki a pályára futni? Dehogynem!
Olyan kár, hogy nem előbb kezdtük ezt...teljesen más érzés volt így, mint, amikor egyedül futom a saját, megszokott köreim...kár, hogy későn érő típus vagyok...vagy mi...

2014. március 19., szerda

Marcsynál találtam...

"Elhiszem amit még nem látok, és meglátom azt amiben hiszek......."
Ez annyira tetszik...

2014. március 14., péntek

Hagyjátok ki!...

Most ismét ott tartok, ahol eddig...nem érdekel, ki olvas/nem olvas...ez az időszak ismét a szomorúságról szól...
Reggel konkrétan már ott tartottam, hogy sírógörcsöm volt, mégsem tudtam sírni...
Aztán jött a Tina-féle bevetés/Tina köszi, mert valamennyire hatott/...párnába ordítás, bár szerintem így is azt hitték a szomszédok, hogy ölnek, vagy akár én tettem saját magamban kárt...ezután megindultak a könnyeim, de olyan hisztérikusan...még jó, hogy csak egyedül voltam otthon...
Ahogyan csillapodtam, úgy sírtam, mint kislány koromban...átfogva a térdem, és egyszerűen nem gondolkoztam...csak folytak a könnyeim...
Erre még a HoneyBeast is rátett...
Aztán, természetesen a boltban már mosolyogtam-még jó, hogy  a Hooligans szólt, és magamra tudtam erőltetni a mosolyt sírás helyett...

2014. március 13., csütörtök

Liznél találtam...Gyöngyi útmutatása mentén...

"Nem is tudod milyen erős vagy, addig, amíg rá nem jössz, hogy erősnek maradni az egyetlen választásod!"
Köszönet érte!

Adrenalin...

A sírás kerülget...napok óta gombóc van a torkomban...most azt hagyjuk, miért...
...de próbálom magam azzal túllendíteni, hogy este megyek futni...tegnap is voltam, és nagyon jót tett a lelkemnek...

A teljesség igénye nélkül...

Én öltözék/ruhadarabok/ helyett 2 kedvenccel jövök, ami mostanság a listám élén áll...
Az egyik a HoneyBeast: A legnagyobb hős c. Dal-kissé elvont, de szerintem nagyon jó!
A másik 1 film, Fogadom címmel.
...ebből 1 részlet:
"Fogadom: Segítek, hogy szeress élni, hogy mindig gyöngéd leszek hozzád és lesz elegendő türelmem. Hogy beszélek, amikor azt kell és hallgatok veled, amikor nem. Hogy nem bánnom, ha nem szereted a ribizli tortát. Hogy a szíved melegében élek, és az lesz az otthonom."

"Fogadom: Hogy őrülten szeretlek. Akármilyen leszel is. Most és mindörökké. Sosem felejtem el, hogy ez egy életre szóló szerelem. A lelkem legmélyén tudni fogom, hogy,hogy jöhet bármi ami elválaszt minket, mi mindig visszatalálunk egymáshoz."

2014. március 11., kedd

Pár szóban...

Ugye eddig übereltem saját magam...de tényleg!
Mondogattam annak, aki kérdezte, hogy jól vagyok, jobban viselem ezt az egészet, mint eddig bármikor...most "csak" a Férjem került padlóra...
Vasárnap viszont összecsaptak a fejem felett a hullámok...délután hányásig menő migrénem lett...foghatom az időjárásra, bármire, de tudom, hogy az oka javarészt ez, ill. a lelki dolgok, amik padlóra küldtek...

2014. március 9., vasárnap

Mindennek oka van...

Ezt mostanság nagyon érzem...

Eltűnésem oka...

Andi!
Köszönöm az aggódásod/kérdésed...valójában nincs nagyon miről írnom...