Merengve töltődés...

2 nap a héten, amikor bosszankodhattam volna azon, hogy esik az eső, amikor indultam haza...de! ezzel egy időben kisütött a nap!
Az 1. gondolatom az volt, hogy az esőt/nehézségeket értettem magamban ezalatt/ napsütéssel-mindig követi szivárvány!
Jönni fognak szebb napok!
Csak az apróságokból kell lépcsőt építenem...
Az esti futásból, amikor megálltam csodálni a naplementét, a virágzó akác-és bodza illatot szívtam mélyen magamban...
...amikor már azt hittem, feladom, mert elfáradtam, mégis vitt a lábam...

Nem telik el nap...

1 ideje ezek a gondolatok forognak a fejemben...pedig, ha a jó oldalát nézzük, hálás lehetek, amiért összekapcsolódott az életünk...
"Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?"

Élni a pillanatban...

Tegnap Szavazat számláló Bizottság tagjaként későn értem haza...
Már alkonyodott, amikor a buszból kinézve a gyönyörű égbolt látványa tárult elém...
Elakadt a lélegzetem, és önkéntelenül is mosolyra húzódott a szám...
Ahogyan pötyögöm be a sorokat, most is mosolygom...
Hálás vagyok a sorsnak ezért a pillanatért, az elengedésért...

Pöttöm lányka...

4 éves...
Postáról kilépve, vártam a zebra előtt, hogy váltson a lámpa pirosról zöldre, amikor hátrafordultam, és megláttam őket.
Sohasem találkoztunk még, mégis úgy éreztem, mintha...
...és Bogi mégis rohant felém, anélkül, hogy leguggoltam volna Hozzá, vagy ölelésre tártam volna karom.
Természetesen átöleltem, felvettem, cipeltem a boltig, közben énekelt nekem.
Anyukája a kis tesóját hordozta.
Állítása szerint a kicsi lányka öreg lélek-babaként is komoly volt-és vannak emberek, akiket kiválaszt magának...dolgunk van egymással...
Olyan örömet szerzett a személyiségével, hogy a szomorú pillanataimban ebből töltekezem...

Üvölteni szeretnék...

...hogy hová tűntél?
Magaddal vitted a boldogságot...😔
Pedig tudjuk-amit Eszter barátnőm is vall..."hiszem, ha dolgunk van még egymással a sors keresztezi majd utunk"...
...vs. "Nem minden vihar azért kerül az utadba, hogy elpusztítson, néhány vihar az előtted álló utat tisztítja meg."...

El akarlak felejteni...

...kitörölni az agyam minden zugából...
...szívem minden egyes rezdüléséből...
...lelkem minden apró kis szegletéből...

1 újabb...

Kowalsky koncert...
Bp. Barbra Negra Track...
Merőben más volt, mint Debrecenben...
...más csapattal...
...más lelki megközelítésben...
...szakadó esőben...
...de, megérte!

A múlt...emlékei...

Ülök a lépcsőn és potyognak a könnyeim...
"A múlt a múltté..."- hiába mondják nekem...
Ösztönösen kutatok az emlékeimben...

Kisugárzás...és a lélek...

Figyelem a tekinteteket, mégsem látom...
...próbálok figyelni a lélekre, mégsem érzem az embereket...
Most gyűlölöm magam...