2018. október 18., csütörtök
Szerinte...
..."Szerintem a szívből jövő szeretet az mikor a másik érdekeit, akaratát a sajatunk elé helyezzük és attól lesz boldog a szívünk, hogy boldognak látjuk azt kit mindennél jobban szeretünk. (még ha össze is törött a lelkünk csendben..... és már nem lesz a régi sohasem...)😔"...
Töltekezés tovább...
Elhatároztam, hogy nem adom fel , csak azért az edzést, mert kemény volt...
Masszázs/iszonyú, hogy mennyi terhet cipelek mások helyett is!/
Edzés-zumba
-aerobic kettlebell
~állítják, ez a legkeményebb edzésforma ennél az oktatónál
...ha, ezt túléltem, mindent!
Nagyon jó volt!
Masszázs/iszonyú, hogy mennyi terhet cipelek mások helyett is!/
Edzés-zumba
-aerobic kettlebell
~állítják, ez a legkeményebb edzésforma ennél az oktatónál
...ha, ezt túléltem, mindent!
Nagyon jó volt!
2018. október 15., hétfő
Töltekezés...avagy az elmúlt 7 margójára...
Masszázs
Edzés-zumba
-step aerobic
Kreativitás
Edzés-zumba
-step aerobic
Kreativitás
Kowalsky meg a Vega koncert
Érzések
Tolvajtempó
2018. október 14., vasárnap
Kowalsky meg a Vega...10.13
Frenetikus koncertet hoztak össze...
...ismét nem tudom visszaadni azt az érzést, amit a koncert alatt átéltem...
Ma is ez határozta meg a napom...
Férjem szerint pezsegtem...
A tavalyi hosszú hallgatásomban el kezdtem tudatosan hallgatni Őket...
...számtalan mondandójukkal belopták Maguk a szívembe...
...s ha már a múltkori közelben tartandó koncertjükről lecsúsztam, úgy gondoltam, most, ha kell, gyalog is, de tuti ott leszek!
20 órakor már tobzódott a tömeg, pedig, még volt 30 perc a kezdésig...
Sajnos a tömeg közepében ragadtunk, mindaddig, míg gondoltam egyet, és felmentem a keverőpultosak emelvényének lépcsőjére...
...onnan tökéletes volt minden...
Rengetegen voltunk, s mégis 1 emberként énekeltünk...
Ekkora összetartást csak a sportban tapasztaltam eddig...
Hihetetlen élmény volt!
...ismét nem tudom visszaadni azt az érzést, amit a koncert alatt átéltem...
Ma is ez határozta meg a napom...
Férjem szerint pezsegtem...
A tavalyi hosszú hallgatásomban el kezdtem tudatosan hallgatni Őket...
...számtalan mondandójukkal belopták Maguk a szívembe...
...s ha már a múltkori közelben tartandó koncertjükről lecsúsztam, úgy gondoltam, most, ha kell, gyalog is, de tuti ott leszek!
20 órakor már tobzódott a tömeg, pedig, még volt 30 perc a kezdésig...
Sajnos a tömeg közepében ragadtunk, mindaddig, míg gondoltam egyet, és felmentem a keverőpultosak emelvényének lépcsőjére...
...onnan tökéletes volt minden...
Rengetegen voltunk, s mégis 1 emberként énekeltünk...
Ekkora összetartást csak a sportban tapasztaltam eddig...
Hihetetlen élmény volt!
2018. október 1., hétfő
Szembe jött velem...
"Vannak emberek, akiket egy időre ajándékba kapunk, hogy elkísérjük élete egy szakaszán. Nem azért, hogy birtokoljuk vagy uralkodjunk felette. Meg azért sem, hogy tanácsokkal megfojtsuk. Néha csak azért, hogy menjünk mellette. Átláthatóan.
Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék azért, hogy újra találkozhassam vele. Érezzem ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket a szeretet láthatatlan szövedéke. Hogy aztán sose felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett." (ismeretlen)
Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék azért, hogy újra találkozhassam vele. Érezzem ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket a szeretet láthatatlan szövedéke. Hogy aztán sose felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett." (ismeretlen)
2018. szeptember 30., vasárnap
Volt egyszer 1 esküvő...
...egész pontosan 09.15-én...
Barátok esküvője, amely annyira közel áll a szívemhez, hogy külön postot érdemel...bár nem tudom visszaadni azt az érzést, amit ott átéltünk, és azóta is elkísér...
Még júniusban hozták a meghívót.
Érdekes délután volt...
...eszembe jutott, hogy az Aránál van az egyik könyvem.
Ebben a pillanatban a Férjem rohant be az udvarról, hogy nem fogom elhinni, kik jöttek hozzánk...
...tényleg nem akartam hinni a szememnek...
A nagy összeborulás után, /a leendő férjjel alig akartuk elengedni egymást-különös kapcsolat van köztünk-testvérinek mondható/ gyorsan le is rohantam Őket az esküvő kérdéssel, de akkor még lapítottak...
Hazaindulás előtt kaptuk meg a csodaszép hírt...
Nagyon hamar eljött ez a nap...
Nagyon vártuk...
-Péntek este Pannám szerint kaptam 1 "igazi, nőies, romantikus kinézetet".-
A vendégfogadás a lányos háznál volt, ki kellett kérni a gyönyörű lányt...
Volt időnk...
Ahogy gyülekeztünk, összeállt a régi csapat...
Ment ám a hülyeség...
...majd könnyek áztatták az arcom...szülőbúcsúztató...
A vőlegény elérzékenyült...vele együtt én sem bírtam megállni...
A templomhoz vezető utat gyalog tettük meg, ahogyan a szokás kívánja.
Rövid szertartás volt...
Visszatérve autóba vágódtunk, és 1 kastélyhoz mentünk.
Szabadtéri polgári szertartás volt, szülőbúcsúztatóval, elérzékenyüléssel...
Nagyon felemelő látvány volt...
...ahogyan a kristályok összekavarodtak, hogy eggyé váljanak...
A rendezvényterem szintén csodálatra méltóan volt berendezve.
1 asztalhoz került a csapat...
Jó volt Velük!
Az ifjú pár a nyitótáncát Ed Sheeran Perfect című zenéjére kezdte meg...
Nagyon szépen táncoltak...
Közös táncuk után 1 régi csapat-taggal kezdtünk beszélgetni...
Majd azon vettem észre magam, hogy beálltunk mi is mindannyian a táncparkettre.
Nem beszéltünk össze, de nagyon összhangban voltunk...ahogyan a ruhánk színe is meghatározó volt.
Elvesztünk a kékségben...
Újabb beszélgetés következett...munka terén...erről talán egyszer...máskor...
A mennyasszonytáncnál a Férjnek sepregetnie kellett...
Nem voltam szívbajos, elhajítottam az aprót...
...és ahogyan megláttam a csapat-tagot, 1 újabb beszélgetésre kiléptem a lámpák által megvilágított éjszakába...
...közben a Férjem 1 másik régi baráttal beszélgetett.
...de a zene ismét hívott...
Elénekeltük Nekik "Azért vannak a jó barátok"...
A zenekar-akik Dj-vé avanzsáltak-frenetikus partyt hoztak össze...
Reggel 6.18-ra értünk haza...
Azt hiszem, ez mindent elmond... ;)
Barátok esküvője, amely annyira közel áll a szívemhez, hogy külön postot érdemel...bár nem tudom visszaadni azt az érzést, amit ott átéltünk, és azóta is elkísér...
Még júniusban hozták a meghívót.
Érdekes délután volt...
...eszembe jutott, hogy az Aránál van az egyik könyvem.
Ebben a pillanatban a Férjem rohant be az udvarról, hogy nem fogom elhinni, kik jöttek hozzánk...
...tényleg nem akartam hinni a szememnek...
A nagy összeborulás után, /a leendő férjjel alig akartuk elengedni egymást-különös kapcsolat van köztünk-testvérinek mondható/ gyorsan le is rohantam Őket az esküvő kérdéssel, de akkor még lapítottak...
Hazaindulás előtt kaptuk meg a csodaszép hírt...
Nagyon hamar eljött ez a nap...
Nagyon vártuk...
-Péntek este Pannám szerint kaptam 1 "igazi, nőies, romantikus kinézetet".-
A vendégfogadás a lányos háznál volt, ki kellett kérni a gyönyörű lányt...
Volt időnk...
Ahogy gyülekeztünk, összeállt a régi csapat...
Ment ám a hülyeség...
...majd könnyek áztatták az arcom...szülőbúcsúztató...
A vőlegény elérzékenyült...vele együtt én sem bírtam megállni...
A templomhoz vezető utat gyalog tettük meg, ahogyan a szokás kívánja.
Rövid szertartás volt...
Visszatérve autóba vágódtunk, és 1 kastélyhoz mentünk.
Szabadtéri polgári szertartás volt, szülőbúcsúztatóval, elérzékenyüléssel...
Nagyon felemelő látvány volt...
...ahogyan a kristályok összekavarodtak, hogy eggyé váljanak...
A rendezvényterem szintén csodálatra méltóan volt berendezve.
1 asztalhoz került a csapat...
Jó volt Velük!
Az ifjú pár a nyitótáncát Ed Sheeran Perfect című zenéjére kezdte meg...
Nagyon szépen táncoltak...
Közös táncuk után 1 régi csapat-taggal kezdtünk beszélgetni...
Majd azon vettem észre magam, hogy beálltunk mi is mindannyian a táncparkettre.
Nem beszéltünk össze, de nagyon összhangban voltunk...ahogyan a ruhánk színe is meghatározó volt.
Elvesztünk a kékségben...
Újabb beszélgetés következett...munka terén...erről talán egyszer...máskor...
A mennyasszonytáncnál a Férjnek sepregetnie kellett...
Nem voltam szívbajos, elhajítottam az aprót...
...és ahogyan megláttam a csapat-tagot, 1 újabb beszélgetésre kiléptem a lámpák által megvilágított éjszakába...
...közben a Férjem 1 másik régi baráttal beszélgetett.
...de a zene ismét hívott...
Elénekeltük Nekik "Azért vannak a jó barátok"...
A zenekar-akik Dj-vé avanzsáltak-frenetikus partyt hoztak össze...
Reggel 6.18-ra értünk haza...
Azt hiszem, ez mindent elmond... ;)
2018. június 3., vasárnap
2018. június 2., szombat
Kijevi...vagy mégsem...
Nála találtam...
https://illeskriszkonyhaja.blogspot.com/2018/05/kijevi-husgolyo.html?m=1
...kissé átdolgoztam...
Sajtgolyó van a közepében.
2018. május 27., vasárnap
Nem úgy sikerült...
...az úgy volt, hogy...
...elméreteztem a liszt mennyiséget, és ez lett belőle...
...elméreteztem a liszt mennyiséget, és ez lett belőle...
Eredeti recept:
2018. május 20., vasárnap
Cipó
Már szerepelt kenyér recept a blogon, de, muszáj újra megörökítenem...
...s csak azért cipó, mert fele mennyiségből készült...
Hozzávalók:
60 dkg liszt
3 ek. olaj
3.5 dl langyos víz
6 g élesztő
6 g só
11 g cukor
Kenyérsütőben dagasztatom, kézzel dagasztom, majd kelesztetem. Kelesztés után nyújtom, hogy a levegő buborékok kikerüljenek a tésztából, formázom, majd pihen 50 percet. Megint nyújtás, formázás, ilyenkor szoktam "beirdalni", majd ismét 50 perc pihi. Utána előmelegített sütőben jénaiban sütöm 1 órát.
Mielőtt jénaiba teszem, tejjel lekenem a tetejét!
Fedővel együtt sütöm, és a sütés vége előtt kb. 10-15 perccel veszem le róla, had legyen szép színe.
...s csak azért cipó, mert fele mennyiségből készült...
Hozzávalók:
60 dkg liszt
3 ek. olaj
3.5 dl langyos víz
6 g élesztő
6 g só
11 g cukor
Mielőtt jénaiba teszem, tejjel lekenem a tetejét!
Fedővel együtt sütöm, és a sütés vége előtt kb. 10-15 perccel veszem le róla, had legyen szép színe.
2018. május 16., szerda
"Minden nehézségben ott a lehetőség..."
Amikor azt hiszed, minden darabokra hullik...
...amikor nem látsz mást, csak a nehézséget...
...akkor is tudod, hogy van Valaki, aki óv, vigyáz Rád fentről, mert egyedi vagy, megismételhetetlen...
...amikor nem látsz mást, csak a nehézséget...
...akkor is tudod, hogy van Valaki, aki óv, vigyáz Rád fentről, mert egyedi vagy, megismételhetetlen...
2018. május 1., kedd
2018. április 23., hétfő
2018. április 6., péntek
Kutyamánia...
Nem telt úgy nap a héten, hogy ne futottam volna bele 1 kutya simibe.../na, jó csütörtök kivételével/
Hétfőn sógoromék hozták Nico-t, aki már a március 16-ai látogatásomkor a szívembe lopta magát...és szerintem én is az övébe, mert engem talált meg elsőként az asztalt körbeülve...
10 hetes dobi...a tappancsa már most akkora, hogy nem fér el a tenyeremben... :)
Kedden Jucus barátnőm szintén 10 hetes border collie(remélem jól írom)-Füge nevezetű kutyája fészkelte az ölembe magát...
Szerdán Dórinál 1 kölyök agárba futottam bele...
A csütörtök kimaradt...
Ma pedig látogatás közben csapódott hozzám 1 kölyök kislány...akinek vettem 1 zsömlét, és elásta gyorsan... :)
Hétfőn sógoromék hozták Nico-t, aki már a március 16-ai látogatásomkor a szívembe lopta magát...és szerintem én is az övébe, mert engem talált meg elsőként az asztalt körbeülve...
10 hetes dobi...a tappancsa már most akkora, hogy nem fér el a tenyeremben... :)
Kedden Jucus barátnőm szintén 10 hetes border collie(remélem jól írom)-Füge nevezetű kutyája fészkelte az ölembe magát...
Szerdán Dórinál 1 kölyök agárba futottam bele...
A csütörtök kimaradt...
Ma pedig látogatás közben csapódott hozzám 1 kölyök kislány...akinek vettem 1 zsömlét, és elásta gyorsan... :)
2018. március 13., kedd
Karma...
Azt mondják az okosak, hogy a karma valóban létezik...
...több életen/sorson keresztül adjuk/kapjuk a jót, cipeljük a nehézségeink, hogy fejlődjünk, tanuljunk...
...amit adsz, az visszatér Hozzád...
...lehet jó, és rossz egyaránt...
...biztosan fogok még rosszat/szenvedést kapni, de mostanában elérnek a jó dolgok...
Volt fősulis csoporttársakkal való találkozás, mosolyok, más szemmel rálátni a dolgokra~átkeretezni...
...élvezni, hogy süt a nap...
...kedvességet, gesztusokat adni/kapni...
...megerősíteni, és erősödni...e-mail-t váltani...köszönöm Pannám!
...olvasni 1 jó könyvet...
...több életen/sorson keresztül adjuk/kapjuk a jót, cipeljük a nehézségeink, hogy fejlődjünk, tanuljunk...
...amit adsz, az visszatér Hozzád...
...lehet jó, és rossz egyaránt...
...biztosan fogok még rosszat/szenvedést kapni, de mostanában elérnek a jó dolgok...
Volt fősulis csoporttársakkal való találkozás, mosolyok, más szemmel rálátni a dolgokra~átkeretezni...
...élvezni, hogy süt a nap...
...kedvességet, gesztusokat adni/kapni...
...megerősíteni, és erősödni...e-mail-t váltani...köszönöm Pannám!
...olvasni 1 jó könyvet...
2018. március 4., vasárnap
Minden rosszban van valami jó...
...Minden nehézségben ott a lehetőség...
Lehetne ez is a mottóm mára...
...baromi fejfájással indítottam ezt a napot...
...ennek következménye, hogy kapkodtam mindennel...
Egymás után törtem poharat, tányért...
...hogy kikapcsoljam az agyam, el kezdtem hallgatni Kowalsky meg a Vega-t...
...nagyon rákaptam az ízére...
Olyan mondanivalója van néhány számnak, amit hallgattam...
Lehetne ez is a mottóm mára...
...baromi fejfájással indítottam ezt a napot...
...ennek következménye, hogy kapkodtam mindennel...
Egymás után törtem poharat, tányért...
...hogy kikapcsoljam az agyam, el kezdtem hallgatni Kowalsky meg a Vega-t...
...nagyon rákaptam az ízére...
Olyan mondanivalója van néhány számnak, amit hallgattam...
2018. február 25., vasárnap
Pillanatnyi csodák...
...úgy, mint hóesés/ a lámpa fényében aláhulló, szikrázó hópelyhek...
...úgy, mint napsütés...
...úgy, mint elcsendesedés...
...úgy, mint mosoly...
...úgy, mint a nehézségben meglátni a jót...
...úgy, mint segítő kéz...
...úgy, mint törődés...
...úgy, mint szeretet...
...úgy, mint napsütés...
...úgy, mint elcsendesedés...
...úgy, mint mosoly...
...úgy, mint a nehézségben meglátni a jót...
...úgy, mint segítő kéz...
...úgy, mint törődés...
...úgy, mint szeretet...
2018. február 24., szombat
Hála...
Megtanultam hálásnak lenni...
...hiszen nem múlik el úgy nap, hogy ne lenne, aki/ami ne segítene rajtam...
Jól esett a lelkemnek, hogy én is segíthettem...
...hiszen, nem tudom, mit hoz a holnap...
...hiszen nem múlik el úgy nap, hogy ne lenne, aki/ami ne segítene rajtam...
Jól esett a lelkemnek, hogy én is segíthettem...
...hiszen, nem tudom, mit hoz a holnap...
2018. január 5., péntek
Köszönet és hála...
Köszönöm Drága Pannám, hogy érdeklődsz...
Mielőtt elolvastam volna a hozzászólásod, pont akkor gondolkodtam rajta, hogy 1/2 éve nem írtam...pedig lett volna mit...talán csak apróságok, de mégis jelentőségük volt...
...
...időközben elvesztettem sok mindent, ezáltal önmagam is semmissé váltam...és Karácsony előtt 1 fontos tanítást kaptam...
...mégis van miért hálásnak lennem...
Ahogyan Alíz kommentjéből idézem U2 blogjában http://piroskukorica.blogspot.hu : "Egy kicsit mindig lehetsz szomorú...de bízzál az életben - nem hiába kaptad."
Mielőtt elolvastam volna a hozzászólásod, pont akkor gondolkodtam rajta, hogy 1/2 éve nem írtam...pedig lett volna mit...talán csak apróságok, de mégis jelentőségük volt...
...
...időközben elvesztettem sok mindent, ezáltal önmagam is semmissé váltam...és Karácsony előtt 1 fontos tanítást kaptam...
...mégis van miért hálásnak lennem...
Ahogyan Alíz kommentjéből idézem U2 blogjában http://piroskukorica.blogspot.hu : "Egy kicsit mindig lehetsz szomorú...de bízzál az életben - nem hiába kaptad."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)