Annyi nap telt el mostanság úgy, hogy valamelyikünk agyal, és alig pihen valamit...
Persze, nem kérdés, hogy mi az a dolog, ami annyira foglalkoztat bennünket...
Tegnap és ma már sírva fakadtam, hiszen csöppségek lopták be magukat úgy a szívembe...az utóbbi a maga 14 hónapjával...a bringám szúrt neki szemet pasi lévén, és már nyújtotta is pici karjait...nagyon barátságos volt, mondtam is az anyukájának...és amikor az apja is a karjába vette, onnan huncut mosollyal, pilla rebegtetéssel vett le a lábamról...
...A férjem is ki van készülve, ha nem is mondja, látom, ismerem...
...mondta is, hogy talán tudat alatt készít mini járműveket...hisz 1 újabb alkotáson dolgozik ismét...
Szóba került ma köztünk az újabb IVF eshetősége is...időpont még nincs, nem szabtunk konkrét időpontot...
Félek...félek az újabb sikertelenségről, amire ő csak annyit mondott, hogy megyünk tovább, a 3.-ra...félek a fagyi babás lehetőségtől, azt hiszem újabb stimunak nézünk inkább elébe...
2 megjegyzés:
Szia!
Megint újabb remekmű van kilátásban? Aztán tessék mutatni!
Hajrá-hajrá az új lehetőség! Szurkolok!
Hidd el sikerülnie kell!!!
Szia!
Szia!
Örülök, hogy olvasol minket, bár úgy gondolom, hogy nem lehet könnyű. Nem tudom, hány éves vagy, de nekem három 25-35 év közötti ismerősöm is van, aki hasonló cipőben jár, mint Te. Viszont pozitív példát is ismerek. Egy barátunknál hét év próbálkozás után egészen véletlenül jött össze a kisfiú (természetesen akkor, amikor már végképp feladták és nem görcsöltek- ebben biztos van valami), aki most nemsoká 3 éves lesz.
Nagyon hiszem és remélem, hogy nektek is sikerül!
A járgányra mi is kíváncsiak vagyunk!
puszi
Megjegyzés küldése