Hányszor, de hányszor megfogalmaztam, hogy innentől kezdve pozitív szemléletben látom a világot...pedig lenne min bosszankodni.../akár a mindennapokban, de még a múltkori frenetikus lagziban is.../
Tegnap ismét nagyon fergeteges volt a zumba, majd az azt követő lagzis élménybeszámoló, újra felelevenítés...és mégis letörtem, sőt, sírva meséltem el otthon, hogy mi lesz az elkövetkezendő lombikkor...a Férjem fejében egész nap a lombik motoszkált, úgy, hogy nem beszéltünk róla...megérezte...van ilyen...és ez nem az első eset...
Mégis, most arra kérek mindenkit, hogy akinek már elege van a szomorú írásaimból, az záródjon be nyugodtan irányomban /nem baj, ha nincsenek kommentek sem/...nem fogok megharagudni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése