Na, nem én, és nem is a blogom...
Viki barátnőmékkel költözködtem múlt héten...
Annyira jó volt!; hiszen sokat lehettünk együtt, rengeteget beszélgettünk, szerdán jól kibőgtem magam Neki, amikor is szembesített önmagammal, és az érzéseimmel...ellenben csütörtökön annyit nevettünk, hogy az félelmetes...már könnyeztem a nevetéstől...
2 megjegyzés:
Már azt hittem nem írsz többet! Annyit hallgattál!
Szeretem olvasni a blogod, még ha néha egy-két sort írsz is, csak írj!
puszi! kata
Köszönöm, Drága vagy! Én is szoktam nézegetni még a blogod!Puszi
Megjegyzés küldése