Imádom ezt a dalt!

Hihetetlen...

1 ideje vallom a pozitív élet felfogást, hogy nincs lehetetlen..
...az utóbbi 1 hétben ez teljesen felülíródott...
...de tudom, miért, és tudom, hogy okkal történt...
...mert ismét kegyes volt velem a sors...
...hatalmas pofont kaptam, hogy tanuljak...
...hogy tovább tudjak menni a számomra kijelölt úton, mert ez az út, nem volt az enyém...
...hihetetlen mások számára-és ez nem önteltség; hiszen, a blogból már máskor is kiderült, hogy megálmodom dolgokat, mintegy jelet küldve álmok formájában-de anyu ismét vigyázott rám, féltett, óvott ettől a kudarc élménytől...de fejjel kellett mennem a falnak, hogy a saját bőrömön tapasztaljam meg...

Szeretet...

Hihetetlen, mennyi mosolyt, gügyögést, szeretetet kaptam, és valószínű adtam is ma...
Huncut kispasik, beszélő szemek...
Ettől több nem is kell az ember lányának az életébe...

Boldogság...pillanatokra...

...barátok, akik, óvnak, féltenek, őrködnek felettem; segítenek utamon...
...napsütés...
...beszélgetés...
...érzések...
...álmok...
...pillanatok...

Helló 2016...

Vasárnap 1 szívemhez közel állóval összeugrottunk...pedig délelőtt voltak tiszta érzéseim...tudtam, hogy erősebben gondol rám, tudtam, hogy érez...és én is őt...
A lelkem romokban...
Mindig tudnia kell az embernek, hogy 1 kapcsolat lecke...ki mit tanul belőle...
Viszont ennek köszönhetően a tegnapi zumba edzést nagyon higgadtan vittem véghez...nem kalandoztam el...végre nem azért edzettem, hogy lenyugodjak, vagy hiányt pótoljak...hanem az edzés öröméért...
Tiszta pillanatok egyike...