2016. október 14., péntek

Minden elromlott, de volt már ennél rosszabb is...

Bennem...
MosolygomMosolyogni próbálok, de annyira az arcomra van írva, hogy mit is érzek valójában...
Kötözködöm olyanokkal, akik szeretnek, segíteni próbálnak, és viszont kellene szeretnem, hiszen természetes lenne, de nem most; és hálásnak kellene lennem, de ehelyett felégetem a normális emberi kapcsolataim...
Hát így állunk most...

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Olvaslak, szurkoltam, átérzem. :-( Okosat nem lehet mondani, így küldök egy ölelést. <3
Lulu

Pocilakóra várva írta...

Nagyon köszönöm! <3