Mi van velem?

Sírni akartam, nem ment...
Most pedig abbahagyni nem tudom...
A fejem szétmegy, a vérnyomásom az egekben...
Éjjel a gyomrom akart szétszakadni, akkor kezdődött a hányinger, fejfájás, tompulás...

Megőrültem?...Valószínű...

Nagyon sokat agyaltam, hogy ismét postoljak-e egy szomorkás gondolatsort...de aztán úgy döntöttem~ismét~hogy miért is ne?... Legalább kiadom magamból a bánatom, ha már sírással nem sikerült helyreráznom magam...
Tegnap kezdődött a zumbán...jelen esetben nem az edzővel volt problémám /ilyen is van?/, hanem 1 lépés az istennek sem akart menni...ezen annyira felhúztam magam, hogy már a sírás fojtogatott, és lezártnak tekintettem eddigi pályafutásom...kvázi, viszlát zumba...
Itthon már gyakoroltam, és Férjemnek is elmondtam a bánatom...de osztotta Melus véleményét, hogy ezért nem szabad feladni!
Tudom, hiszen én ismételget/t/em úton-útfélen az edzők gondolatát, miszerint nem baj, ha nem sikerül /profin/ az utánzás, lényeg, hogy mozogjunk!
Ezek után megittam 1 fél üveg Sangriát, és álomba szenderültem...azt hiszem, alkesszé kellene válnom... :)
...de a mai nap sem volt az enyém...
A zöldségesnél a csajok meg akartak tréfálni, és félreérthetetlen arckifejezést sikerült produkálnom...lefagytam...szavaikkal élve, bepánikoltam...
Mostanság minden kiül az arcomra, és nem jó ez így...
Tudom, hogy a szorongásos lelkiállapotom már sodort a lét szélére, de történt már olyan is, hogy megálltam a helyem pánikhelyzetben/lásd Férjem tavalyi balesete/...na, ez most nem így történt...Útközben már a fejem is megfájdult, és letompultam agyilag...mint egy lassított felvétel...
Hazaérve már nem tudtam tiszta fejjel gondolkodni, csak sírtam egyfolytában...
Tényleg begolyóztam, vagy mi van?...

Mimóza vagyok...

Az igaz barátok kitartanak az ember mellett, bármi adódjon is...
Kiderült, hogy ismét felbomlott 1 kapocs...
Férjem a végletekig jószívű, de nem hülye! Csak sajnos ezt ők nem így gondolták...
...
Tegnap este ismét előkerült az a téma, hogy mi lett volna, ha mi nem kerülünk össze?...
...és mi lesz akkor, ha nem lesz gyermekünk?
Férjem erre annyit válaszolt, hogy: akkor kimaradt az életéből...és én megint elkenődtem...

Bármikor...

Tegnap este vacsira készítettem el...
http://azenszakacskonyvem.blogspot.hu/2010/07/tortilla.html

...és a végeredmény...




Nem győzöm megköszönni Mesinek, hogy rendelkezésemre bocsájtotta a receptjét! :)

Selejt vagyok...

Csibuka!
Miattad nem írom azt, hogy értéktelen...
Totál elegem van...piti dolgok, de nagyon bosszantanak...
/Tudom Csajok sokkal nagyobb gondok vannak az életben/...
A mosógépemmel nem tudok bánni...
Nem mos igazán fehérre 90 °C-on sem, az öblítőt mostanság benne hagyja a tartályban...1/2 éves gépről beszélünk!...
Tudom, sok múlik az anyag/mosószer minőségén, de egyszerűen béna vagyok...
Márciusban volt ilyen időszak, amikor minden ment tönkre egymás után...
A telefon, amit még Kriszta barátnőmtől kaptam, már kezdi bemondani az unalmast...
...és már lassan én is...
Már írtam ezt is, de tényleg idegesítő, hogy le vagyok tompulva; keresem a szavakat, ha beszélni kell; régi emlékek/tanulmányok felejtőben vannak...
...és most ezek után mondja azt valaki, hogy nincs semmi baj velem... :) :(

Csajok! Blogtali ötletelve...

Az időpont még mindig nem fix, sem a hely, tudom, de eszembe ötlött, hogy a fősulis időszak alatt a Kálvin téren? lévő Vörös Oroszlán Teaházba jártunk el dumcsizni, kikapcsolni.
Ezt a címet találtam most: Budapest VI. Jókai tér 8.
Nem akarok senkit rábeszélni, félre ne értsétek, csak mint ötlet eszembe villant.

Havanna kérésére...

A nyugalom megzavarására...
...alkalmas kép következik

A recept a http://gabicsek.blogspot.hu/2011/12/szilveszteri-hot-dog.html receptje, amit már közzétettem okt.10-ei bejegyzésemnél.
Kevés volt a virsli, és maradt tésztám, ezért ebben szalámi és vajkrém van.
Férjem szerint így is nagyon finom volt! :)