EmbryoTransfer...

10.30-ra volt időpontunk, de már 10-kor ott voltunk...
Nem is kellett sokat várnunk a Kedvenc Dokker már szólított is 1 kis beszélgetésre...5 embriónk van, mennyit szeretnék visszakapni? Ő tudja a választ, de vár az enyémre...Ösztönösen rávágtam a hármat...mire reagálta, hogy " biológus 2-t szeretne, mert annyira szépek"...mennyire, lehet tudni hány sejtesek? "8-10"...na, itt elhúztam a szám, és a Doktor is kérdőn nézett rám...lereagáltam, hogy a SOTE-n is így volt...mire ő, a SOTE-val nem kell foglalkozni, és itt 8-10 sejtes A és B embriókról beszélünk...akkor kérdeztem, az mit jelent...tulajdonságokról beszélt, de hirtelen nem lettem okosabb...
Ő hajlik a 3 felé, mire mondtam, hogy én pedig teszem azt, amit ők mondanak...
"Hármat különben is jobb fagyasztani"...
Ezek után gyorsban fel is vitt minket a műtőbe/elé...Férjemnek kint kellett várakoznia, míg én már rutinból tettem a dolgom...gyors átöltözés, elpakolás, majd csüccs az őrzőben...
Ott Zsófi volt az ügyeletes, akivel jól elbeszélgettem, többek közt a sikertelen ET-kről is...annyit mondott, hogy mindennek van oka, és azért kerültem csak most ide, hogy itt sikerüljön! Úgy legyen!
Kis kavar volt a sorrendben, végül középsőként kerültem sorra...kb. 11 25-kor...
Férjem is gyorsban beöltözött, majd bementünk a műtőbe...mikroszkóp alatt láthattuk őket, /SOTE-n kivetítve voltak 1 pillanatra/. Tényleg gyönyörűek voltak!
Tudom, hülyének néznek egyesek, amiért sejtekbe bele lehet szeretni, de hát ez van...soha nem voltam 100-as! :)
Aztán jött a beültetés...Ami itt különleges volt, /pedig evidensnek kellene, hogy legyen/, hogy a Dokink uh-val megvizsgált, majd felhelyezte a gyerkőcöket, és utána újra jött 1 uh-majd a kép...ami azóta a hűtőnk díszíti! :)
Rengeteget poénkodtunk bent, és majd aztán a pihenő időszak alatt is/ami nekem majd 1 óra volt/...ekkor már Kati is megjelent, és olyanokat storyzott, hogy rázkódott a pocim a nevetéstől...
A mellettem fekvő lánynak 5 napos transfere volt 18 petesejtet sikerült leszívni neki...nem irigyeltem...
Közben megkaptam Ilonától az ukászt is-mivel sokat bringázom, nem kellene most erőltetni, ahogyan a zumbát sem...ellenben a doki mondta, lehet...
Gondolom, a túlélésre játszunk...és ezt minden rosszindulat nélkül írom!
De én is úgy gondolom, hogy amelyik baba meg akar maradni, meg is fog; ha pedig nem, akkor a fejem tetejére is állhatok, nem fog!
Hú, milyen bölcs lettem.../önirónia befigyel/...
A pihenőidő letelte után gyors rohanás a pénztárhoz a fagyasztás díját kifizetni, majd, még 1 röpke megbeszélés a Sztárdoki irodájában/ahol kiderült, hogy folyadék van a hasamban/; ukászokkal ellátva, miszerint, ha 2 hét múlva pozi a teszt, akkor 3 hét múlva találkozunk, hogy felírja a progi szuri pótlást/most Duphastan-t akart felírni az Utro mellé, de meglobogtattam a Csibukától kapott szurit/, és 4 hét múlva uh; és a megfázásra mehet a pálinka nyugodtan, a hőmet ne engedjem 37.5 fölé, és utunkra bocsátott...
Ellenben neki vittünk 1 kis "diétás" kalóriabombát...
Nagyon fáradt, nagyon túlterhelt szegény...

*még a mai nap apropója, hogy Édesanyámnak ma lenne a szülinapja...mondjátok, hogy nincsenek véletlenek...

Gyors helyzetjelentés...

Éjszaka nem sokat aludtam-mily meglepő...
Ellenben annyira izzadtam, hogy csak na...vagy a gyógyszerek, vagy az állapotom...
Gyorsan, most reggel/nincs egészen 10 perce/, hogy hőt mértem. 36.4°C
Igaz, tényleg meg vagyok fázva, de remélem ennyiben ki is merül ez az állapot...

:(

Lázmérő szerint nem vagyok lázas...mégis úgy érzem...
Nem tudom, miért húzza el a sors a mézesmadzagot ismét?...
Pedig annyira úgy éreztem flottul megy minden...csak úgy rohantak a napok a stimu alatt...ráadásként azt hittem/hiszem, hogy a holnapi nap jó ómen lesz, Anyunak lenne a szülinapja...

Közvélemény kutatás...

Nem tudom, ki hogyan van vele, de már megint nem jó passzban találtam a recepciósokat...vagy csak én veszem fel...
Ugye tegnap is hallgattam a Klion miatt; ma újra telefonáltam, hogy nem tudom, Nekik kell-e szólni a transfer időpontjáról...erre ismét flegmán beszóltak, hogy ők ezt tudják...ok, de én nem tudtam...
Múltkor azért lettem lecseszve, mert csak a doki adott időpontot, náluk nem voltam beírva; most, amikor meg szólni akarok, akkor is én vagyok a tudatlan hülye...
...és még én gondoltam, hogy viszek nekik holnap 1 doboz bon-bont...
Kaális Csajok, Ti vittetek valamit?...
Remélem a Kedvenc Doktorunk megadja az ukászt, miszerint esténként bor, vagy pálesz...nem, nem lettem alkesz, csak megfáztam...intő jel? :(

A tegnapi nap margójára...

Köszönöm szépen Mindenkinek-zugolvasóknak is-hogy drukkoltok, kommenteltek, hogy vagytok!
Hívtam a recepciót a Klion miatt/akkor még nem olvastam a hozzászólást, bocsi!/; ha már úgyis telefonvégen voltam...le lettem teremtve, hogy csak a punctioig kell, ott van a papíron...nem akartam vitatkozni, hogy ugyan bizony azon a papíron nincs ilyesmiről szó, de hagytam is...aztán kértem a labort, de már majdnem sírtam, annyira ideges voltam...
Mondták, hogy 6-ból 5!
Csütörtökön 10.30-kor transfer! :)

Punctio...

...és akkor a tegnapi nap...
9-9.15 között kellett felérnünk a hegyre...pontban ott is voltunk...
Gyors egyeztetés Kedvenc Doktorunkkal, és kísért is fel a műtőbe...
Ahogyan Kati mondta~amikor vártam az öltözőben, hogy instrukciókkal el legyek látva~csak belökött a doki, megkaptam az utasításokat, miszerint hátul kötős hálóing, steril "cipő", lepedő a derekam köré, és mehettem az ágyra...
Ott az anesthes bemutatkozott, ellenben 3x szúrta meg a kézfejem, mire sikerült vénát találnia...szép folt éktelenkedik még ma is ott...de ha ez az ára...ám legyen!
Szóltam, hogy hányós vagyok, erre kaptam Cerucalt; + még 1 másik fecsi tartalmát is belém nyomta; elviekben ezektől szédülnöm kellett volna, de én csak mosolyogtam, hogy sorry, de semmi ilyet nem érzek...
Megjött a Sztárdokker, és akkor kaptam meg a 3. fecsit, amiben már az altatószer volt...seperc alatt filmszakadás...
Már az őrzőben találtam magam; kitolás után 10 perccel tértem  észhez...
Ekkor derült ki, hogy 6 petelányom lett...ahhoz képest, hogy tüszőim "vígan" voltak...kissé csalódott voltam...
...hogy nekem semmi sem jó...ezt írtam is a Csajoknak...
10.30-kor átültettek a fotelbe, ott pihiztem 1 órát, majd felöltözés után csücsülés Férjjel újabb konzira várva...
Kedvenc Dokkerünk meg volt elégedve a nyert számmal...
Kaptam 1 csomó receptet, punctio napjától: Docycyclin-t napi 2x/délben, majd este; holnaptól reggel-este/, Medrol-t/este 1/, Ovitrelle-t 1/2 adagban aznap, és punctio másnapjától 3*2 Utrogestan-t.
Megbeszéltük a progi szurit is, mehet a transfer napjától popsiba napi 1.
A Clexane változatlan...ellenben a Klion-t nem említette, és nekem is csak este jutott eszembe...
Kis vérzés lehetséges, akár még ma is/van is/...
A punctio napján ágynyugalmat írnak elő, ellenben tettem a dolgom...
Fehérjeként túrót  vittem be, folyadék marha nehezen csúszott, és jól tettem-e vagy sem, de letoltam 3 dl cola-t is...hogy ez, vagy a medrol tette meg hatását, de kb. óránként mosdóba jártam...elmúlt a feszítő érzés, a puffadás...
Jó lett volna picit hyperstimulálódni...nem akarok én intenzívre kerülni, de szeretném, ha megmaradna ez a várandósság...
11-12 között kell hívnom őket, de már most belebolondulok!... :(

Idegbaj a köbön...

Most már el merem árulni, hogy a hétvégém nagy része zokogással telt...
Szombaton, amikor adni kellett az Ovitrelle-t repesztés gyanánt, annyira szerettem volna, hogy minden flottul menjen, betoltam a cuccot/hú, mint valami drogos :) /, letettem a konyhapultra, és ismét felcsavartam, hogy tuti, ami tuti alapon totál belém ment-e a tartalma...és olyan ívet lövellt ki magából, hogy totál kiesett minden a fejemből...kétségbeestem, nem kicsit...
Alig aludtam, és másnap, mivel  nem akartam, hogy hülyének nézzenek a Többiek, ezért csak Tinával osztottam meg ezt a nagy gondot...ő megnyugtatott, de csak hajtottam a magamét még tegnap reggel is...
Akkor nyugodtam meg, amikor Kati a punctio után mondta, hogy 6 petesejtem lett...