...úgy, mint hóesés/ a lámpa fényében aláhulló, szikrázó hópelyhek...
...úgy, mint napsütés...
...úgy, mint elcsendesedés...
...úgy, mint mosoly...
...úgy, mint a nehézségben meglátni a jót...
...úgy, mint segítő kéz...
...úgy, mint törődés...
...úgy, mint szeretet...
2018. február 25., vasárnap
2018. február 24., szombat
Hála...
Megtanultam hálásnak lenni...
...hiszen nem múlik el úgy nap, hogy ne lenne, aki/ami ne segítene rajtam...
Jól esett a lelkemnek, hogy én is segíthettem...
...hiszen, nem tudom, mit hoz a holnap...
...hiszen nem múlik el úgy nap, hogy ne lenne, aki/ami ne segítene rajtam...
Jól esett a lelkemnek, hogy én is segíthettem...
...hiszen, nem tudom, mit hoz a holnap...
2018. január 5., péntek
Köszönet és hála...
Köszönöm Drága Pannám, hogy érdeklődsz...
Mielőtt elolvastam volna a hozzászólásod, pont akkor gondolkodtam rajta, hogy 1/2 éve nem írtam...pedig lett volna mit...talán csak apróságok, de mégis jelentőségük volt...
...
...időközben elvesztettem sok mindent, ezáltal önmagam is semmissé váltam...és Karácsony előtt 1 fontos tanítást kaptam...
...mégis van miért hálásnak lennem...
Ahogyan Alíz kommentjéből idézem U2 blogjában http://piroskukorica.blogspot.hu : "Egy kicsit mindig lehetsz szomorú...de bízzál az életben - nem hiába kaptad."
Mielőtt elolvastam volna a hozzászólásod, pont akkor gondolkodtam rajta, hogy 1/2 éve nem írtam...pedig lett volna mit...talán csak apróságok, de mégis jelentőségük volt...
...
...időközben elvesztettem sok mindent, ezáltal önmagam is semmissé váltam...és Karácsony előtt 1 fontos tanítást kaptam...
...mégis van miért hálásnak lennem...
Ahogyan Alíz kommentjéből idézem U2 blogjában http://piroskukorica.blogspot.hu : "Egy kicsit mindig lehetsz szomorú...de bízzál az életben - nem hiába kaptad."
2017. június 22., csütörtök
2017. május 22., hétfő
2017. április 26., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)