"Valami létezik két ember között amit nem lehet leirni, magyarázni, reprodukálni... Csak úgy van...."
2018. október 1., hétfő
Szembe jött velem...
"Vannak emberek, akiket egy időre ajándékba kapunk, hogy elkísérjük élete egy szakaszán. Nem azért, hogy birtokoljuk vagy uralkodjunk felette. Meg azért sem, hogy tanácsokkal megfojtsuk. Néha csak azért, hogy menjünk mellette. Átláthatóan.
Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék azért, hogy újra találkozhassam vele. Érezzem ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket a szeretet láthatatlan szövedéke. Hogy aztán sose felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett." (ismeretlen)
Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék azért, hogy újra találkozhassam vele. Érezzem ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket a szeretet láthatatlan szövedéke. Hogy aztán sose felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett." (ismeretlen)
Címkék:
boldogság,
feltétel nélküli szeretet
2018. szeptember 30., vasárnap
Volt egyszer 1 esküvő...
...egész pontosan 09.15-én...
Barátok esküvője, amely annyira közel áll a szívemhez, hogy külön postot érdemel...bár nem tudom visszaadni azt az érzést, amit ott átéltünk, és azóta is elkísér...
Még júniusban hozták a meghívót.
Érdekes délután volt...
...eszembe jutott, hogy az Aránál van az egyik könyvem.
Ebben a pillanatban a Férjem rohant be az udvarról, hogy nem fogom elhinni, kik jöttek hozzánk...
...tényleg nem akartam hinni a szememnek...
A nagy összeborulás után, /a leendő férjjel alig akartuk elengedni egymást-különös kapcsolat van köztünk-testvérinek mondható/ gyorsan le is rohantam Őket az esküvő kérdéssel, de akkor még lapítottak...
Hazaindulás előtt kaptuk meg a csodaszép hírt...
Nagyon hamar eljött ez a nap...
Nagyon vártuk...
-Péntek este Pannám szerint kaptam 1 "igazi, nőies, romantikus kinézetet".-
A vendégfogadás a lányos háznál volt, ki kellett kérni a gyönyörű lányt...
Volt időnk...
Ahogy gyülekeztünk, összeállt a régi csapat...
Ment ám a hülyeség...
...majd könnyek áztatták az arcom...szülőbúcsúztató...
A vőlegény elérzékenyült...vele együtt én sem bírtam megállni...
A templomhoz vezető utat gyalog tettük meg, ahogyan a szokás kívánja.
Rövid szertartás volt...
Visszatérve autóba vágódtunk, és 1 kastélyhoz mentünk.
Szabadtéri polgári szertartás volt, szülőbúcsúztatóval, elérzékenyüléssel...
Nagyon felemelő látvány volt...
...ahogyan a kristályok összekavarodtak, hogy eggyé váljanak...
A rendezvényterem szintén csodálatra méltóan volt berendezve.
1 asztalhoz került a csapat...
Jó volt Velük!
Az ifjú pár a nyitótáncát Ed Sheeran Perfect című zenéjére kezdte meg...
Nagyon szépen táncoltak...
Közös táncuk után 1 régi csapat-taggal kezdtünk beszélgetni...
Majd azon vettem észre magam, hogy beálltunk mi is mindannyian a táncparkettre.
Nem beszéltünk össze, de nagyon összhangban voltunk...ahogyan a ruhánk színe is meghatározó volt.
Elvesztünk a kékségben...
Újabb beszélgetés következett...munka terén...erről talán egyszer...máskor...
A mennyasszonytáncnál a Férjnek sepregetnie kellett...
Nem voltam szívbajos, elhajítottam az aprót...
...és ahogyan megláttam a csapat-tagot, 1 újabb beszélgetésre kiléptem a lámpák által megvilágított éjszakába...
...közben a Férjem 1 másik régi baráttal beszélgetett.
...de a zene ismét hívott...
Elénekeltük Nekik "Azért vannak a jó barátok"...
A zenekar-akik Dj-vé avanzsáltak-frenetikus partyt hoztak össze...
Reggel 6.18-ra értünk haza...
Azt hiszem, ez mindent elmond... ;)
Barátok esküvője, amely annyira közel áll a szívemhez, hogy külön postot érdemel...bár nem tudom visszaadni azt az érzést, amit ott átéltünk, és azóta is elkísér...
Még júniusban hozták a meghívót.
Érdekes délután volt...
...eszembe jutott, hogy az Aránál van az egyik könyvem.
Ebben a pillanatban a Férjem rohant be az udvarról, hogy nem fogom elhinni, kik jöttek hozzánk...
...tényleg nem akartam hinni a szememnek...
A nagy összeborulás után, /a leendő férjjel alig akartuk elengedni egymást-különös kapcsolat van köztünk-testvérinek mondható/ gyorsan le is rohantam Őket az esküvő kérdéssel, de akkor még lapítottak...
Hazaindulás előtt kaptuk meg a csodaszép hírt...
Nagyon hamar eljött ez a nap...
Nagyon vártuk...
-Péntek este Pannám szerint kaptam 1 "igazi, nőies, romantikus kinézetet".-
A vendégfogadás a lányos háznál volt, ki kellett kérni a gyönyörű lányt...
Volt időnk...
Ahogy gyülekeztünk, összeállt a régi csapat...
Ment ám a hülyeség...
...majd könnyek áztatták az arcom...szülőbúcsúztató...
A vőlegény elérzékenyült...vele együtt én sem bírtam megállni...
A templomhoz vezető utat gyalog tettük meg, ahogyan a szokás kívánja.
Rövid szertartás volt...
Visszatérve autóba vágódtunk, és 1 kastélyhoz mentünk.
Szabadtéri polgári szertartás volt, szülőbúcsúztatóval, elérzékenyüléssel...
Nagyon felemelő látvány volt...
...ahogyan a kristályok összekavarodtak, hogy eggyé váljanak...
A rendezvényterem szintén csodálatra méltóan volt berendezve.
1 asztalhoz került a csapat...
Jó volt Velük!
Az ifjú pár a nyitótáncát Ed Sheeran Perfect című zenéjére kezdte meg...
Nagyon szépen táncoltak...
Közös táncuk után 1 régi csapat-taggal kezdtünk beszélgetni...
Majd azon vettem észre magam, hogy beálltunk mi is mindannyian a táncparkettre.
Nem beszéltünk össze, de nagyon összhangban voltunk...ahogyan a ruhánk színe is meghatározó volt.
Elvesztünk a kékségben...
Újabb beszélgetés következett...munka terén...erről talán egyszer...máskor...
A mennyasszonytáncnál a Férjnek sepregetnie kellett...
Nem voltam szívbajos, elhajítottam az aprót...
...és ahogyan megláttam a csapat-tagot, 1 újabb beszélgetésre kiléptem a lámpák által megvilágított éjszakába...
...közben a Férjem 1 másik régi baráttal beszélgetett.
...de a zene ismét hívott...
Elénekeltük Nekik "Azért vannak a jó barátok"...
A zenekar-akik Dj-vé avanzsáltak-frenetikus partyt hoztak össze...
Reggel 6.18-ra értünk haza...
Azt hiszem, ez mindent elmond... ;)
2018. június 3., vasárnap
2018. június 2., szombat
Kijevi...vagy mégsem...
Nála találtam...
https://illeskriszkonyhaja.blogspot.com/2018/05/kijevi-husgolyo.html?m=1
...kissé átdolgoztam...
Sajtgolyó van a közepében.

2018. május 27., vasárnap
Nem úgy sikerült...
...az úgy volt, hogy...
...elméreteztem a liszt mennyiséget, és ez lett belőle...
...elméreteztem a liszt mennyiséget, és ez lett belőle...
Eredeti recept:
2018. május 20., vasárnap
Cipó
Már szerepelt kenyér recept a blogon, de, muszáj újra megörökítenem...
...s csak azért cipó, mert fele mennyiségből készült...
Hozzávalók:
60 dkg liszt
3 ek. olaj
3.5 dl langyos víz
6 g élesztő
6 g só
11 g cukor
Kenyérsütőben dagasztatom, kézzel dagasztom, majd kelesztetem. Kelesztés után nyújtom, hogy a levegő buborékok kikerüljenek a tésztából, formázom, majd pihen 50 percet. Megint nyújtás, formázás, ilyenkor szoktam "beirdalni", majd ismét 50 perc pihi. Utána előmelegített sütőben jénaiban sütöm 1 órát.
Mielőtt jénaiba teszem, tejjel lekenem a tetejét!
Fedővel együtt sütöm, és a sütés vége előtt kb. 10-15 perccel veszem le róla, had legyen szép színe.
...s csak azért cipó, mert fele mennyiségből készült...
Hozzávalók:
60 dkg liszt
3 ek. olaj
3.5 dl langyos víz
6 g élesztő
6 g só
11 g cukor
Mielőtt jénaiba teszem, tejjel lekenem a tetejét!
Fedővel együtt sütöm, és a sütés vége előtt kb. 10-15 perccel veszem le róla, had legyen szép színe.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







