Timi "unszolására" ismét írok 1 kicsit magunkról...nem azért, mintha nem lenne mit, hanem egyszerűen csak fáradt vagyok...vagy semminek érzem magam...
Még augusztus első hetében történt, amikor a munkahelyem szomszédságában játszóház működött, és összeismerkedtem a fő szervezővel, aki nem más, mint a család segítős kollégám felesége, és elmeséltem neki a történetünk-többek közt azt is, hogy senki sem akar műteni ilyen-olyan okokra hivatkozva...mire kiderült, hogy ő már ezt a műtétet 1 éve mondta a drágalátos kolléganőmnek, aki cseszett ezt átadni, pedig tudta, mennyire hajtok erre...rohadtul elgurult a gyógyszerem, és mivel szabadságon van, nem is tudtam neki megköszönni segítő szándékát... :S
1 megjegyzés:
Hát úgy eltüntél, hogy muszáj volt megkérdeznem, mi van már...!
Megjegyzés küldése