2013. július 21., vasárnap

Blog...

Lehet, hogy hamar ítélkezem, de ha valaki válaszra sem méltatja az ember lányát, akkor azt én is hanyagolom...
Nem kell ajnározni, de ez az én blogom, és akinek nem tetszik, nem kell olvasni!

8 megjegyzés:

Bogyó írta...

Én olvaslak ám, csak rohanva a sok gond között...
Puszi!

Favics Eszter írta...

Ez igy van! Ilyen esetekben lesz@rom a szolasszabadsagot :D

Névtelen írta...

Én voltam az, és csak most jutottam ismét gép elé, de már mindegy! Azért kívánom, hogy lásd meg az élet szép oldalát is és minél hamarabb kopogtasson nálatok is a gólya!
Kriszta (nem Viki:))

T.Bea írta...

Kedves Poconya, jelenleg azzal szórakozom, hogy megszámolom, egy hónap alatt hányat kommentelek és hány komment jön hozzám cserébe? Csúfos az eredmény, mondhatnám azt is, mi a jófrancnak blogolok?
:(

Pocilakóra várva írta...

Timi, tudom! Köszi! Puszi :)
Eszter, egyet értünk! :)
Bejus, blogolj csak!
Kriszta, akkor Te voltál az a lány, aki a múltkor is helyrerakott...ahogyan írtam is, kell az építő kritika; és vagy elhiszed, vagy sem, eszembe jutott ez az eshetőség is/nem vagy gépközelben, de nagyobb volt bennem a bántódás/...ahogyan Melus barátnőm mondta, ha meg is bántjuk egymást, helyrerakjuk, akkor sem haragszunk egymásra, hiszen ez a barátság...de itt olvasva, azért valljuk be, máshogyan jön le...
Mások is tettek már helyre, csak az sem mindegy, hogy az ember lánya éppen milyen passzban van, hogyan fogadja...de azért látod, elolvastam, reagáltam, és gondolom máskor sem fogod szó nélkül hagyni, ha tele lesz a hócipőd...a jókívánságot pedig tényleg nagyon köszönöm!


Lovely79 írta...

Hello,
Lovely vagyok. Tényleg elég negatívan látod a világot. Szedd össze magad, csajszi!! Azt lásd meg, hogy mennyi mindened van, és ne azt amit nincs!! Vállald fel önmagad, és hogy ki mit gondol rólad, az nem Rád tartozik :-)!!!!
Nem lehet mindenkinek megfelelni, és nem is kell.

Estsanatlehi írta...

Én is olvaslak mindig, viszont kommentelni nálad hasonló okból nem szoktam, mint Kriszta: én örök optimista vagyok, mindig csak szépet látok mindenben, és a legnagyobb szarban is megkeresem a jót, el sem tudom képzelni az életet másképp - és egyszerűen nekem rejtély egy olyan ember, mint te, aki mindig szomorú (legalábbis így a blogról ez jön át), pedig nyilván csak van oka vidámnak is lenni néha (ahogy nekem is van okom néha összetörni). Viszont tiszteletben tartom, hogy ez a te blogod, itt annyit és arról panaszkodsz, amennyit és amiről akarsz - ahogy én is azt csinálom "otthon", amit kedvem tart; és biztos az én nagy boldogságom is sokakat idegesít, de igenis elküldeném a francba azt, aki ezért beszólogat, mert akkor az ne olvasson és kész. Úgyhogy ha ez neked segít, akkor igenis tedd/írd ezt, valahol ki kell engedni a gőzt... :)

Beus, te meg ne beszélj butákat, inkább blogolj végre (de olyan igazit), én jövök ám hozzászólni, csak ha nincs mihez, mert önkényesen megfosztol minket, akkor nehéz... <3

Bejka írta...

De hát Est, nekem az az igazi! :)
Ha nem foltoznám össze újra és újra az életem, már régen a zárt osztályon lennék! :)