Izgalom...mint az első óra előtt...
Bár kimaradt közel 5 hónap, mégis vártam az újbóli megmérettetést...mert az volt a javából...
...bár már a 3-4. zene után erős késztetést éreztem, hogy sírva fakadjak, mert lépten-nyomon rontottam...azt hittem, nem lehet ilyen gyorsan felejteni...de kiderült, lehet...
Fura...azokra viszont, amik nem voltak kedvencek, teljes egészében emlékeztem...
Andika 2 új koreót is hozott...
A csapat újra összeállt... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése