2014. augusztus 26., kedd

Miért is erőltetem?...

Tegnap annyira kimerültem agyilag/lelkileg, nem is tudom melyik a jobb szó rá, hogy felálltam a futópadra, és csak róttam a köröket...talán ennyit nem futottam még ezen a padon...de jól esett, az egyszer biztos!...
Férjem kérdezte is, hogy levezetés? Válaszul, csak bólintottam, mert ha meg kellett volna szólalnom, tuti elbőgöm magam...
Mára pedig-evidens-hogy úgy ébredtem, hogy fennáll a torokkaparás, hangom alig van.../azok a bizonyos, intő jelek; kvázi paranoia/...    
A holnapi konzultáció csütörtökre tolódott át...nem emiatt, hanem még pénteken írtam ennek a Jóembernek, hogy továbbképzés elmarad, és ő úgyis 1. körben ezt az időpontot lőtte be...    

Nincsenek megjegyzések: