Pörög az élet, vele együtt én is...
Pénteken láttam hegesztő üvegen keresztül a napfogyatkozást...még mindig gyönyörű élménynek tartom...
Szombaton V.I.P-es jegyünk volt a Hungexpo területén megrendezésre kerülő 3 napos AMTS-re...
Jól éreztük magunk, bár a lábunk lejártuk...
...nekem is, pedig edzésben vagyok-nem kicsit; és nem vagyok egoista :) - olyan izomlázam lett, hogy aznap a futás ki is maradt az életemből...
A vendéglátóink ismét jó fejek voltak.../...bár a tömeget nehezen viseltem.../
A Férjemnek a Hot Rod-os pavilon volt jókora csalódás...nagyon kevés jármű volt a 2013-as évhez képest.../tavaly kimaradt ez az életünkből/...
De a vendéglátónk sokaknak elmesélte, hogy a kiállított C4-et Férjem restaurálta meg...mondjuk azt inkább, újjáépítette...
Készültek is képek itt.../rólam olyan spontán kép, hogy még én is csak néztem... :) /
Ezek szerint tényleg nyitok az élet felé...amit írtam is már az elmúlt bejegyzéseimben...
Talán kicsit egoistának tűnök, pedig életemben nem voltam az...csak egyszerűen muszáj a pozitivitást sugároznom, hogy én is azt kapjak...
Bár vasárnap megkaptam Férjem családjától, hogy túl vékony vagyok/48.5-49 kg; kb. ennyivel érettségiztem/, nem figyelek magamra, és különben is...a tetkó is miért kellett?...
Basszus, az én életem...de semmi baj...
Este már ismét padon voltam...
Reggel pedig azzal indítottam...
Szép az élet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése