Valamiben hinni kell...

Sok/k/ a mai nap

Kicsit sok/k/ volt a mai nap...
Tegnap este Férjem megkérte 1 barátja, hogy ugyan már menjenek el elhozni 1 autót Adácsra...mindez este 7-kor...22.00-kor már kezdtem aggódni, és rátelefonáltam; nyugi van...majd amikor még 23.30-kor sem volt itthon, ismét telefon, közben pedig már az infarktus kezdett végezni velem...most rakták le az autót...hazaérve kaja, majd beszélgetés, és 00.30-kor sikerült is ágyba bújni.
...ennek köszönhetően olyan voltam ma, mint a felmosórongy...olyan logikátlanul beszéltem, és logikátlan gondolataim voltak, hogy már csak mosolyogtam magamon :)
...és közben pedig szélesedik a kör, aki tud az újabb IVF-ről...
Ugyanis az imádott gyermekdoki nénivel(Zita drnő) együtt látogattam, és az 1. kérdése az volt, hogy miért nem megyek át Apcra?
/Történt kb. 2 hete, hogy az egyik kedvenc kolléganőmtől-tanító védőnőm-elkérte a telefonszámom, mert el akar csábítani innen, hogy ne bolonduljak meg :)/
...ezért neki is elmondtam, hogy mi az oka.../persze előtte titkolni sem akartam, hiszen őt szeretnénk majd a gyerkőcünknek-férjem orvosa is ő volt már :)/
Aztán szépen elbeszélgettünk bizonyos személyekről, és belátom, nem csalódtam eddig sem bennük...ő sem festette le szebben őket, mint én szoktam...

1. konzultáció

Na, ezzel még tartozom...
Idegen volt Pest, idegenként mentem be a Klinikára, az volt az érzésem...hiszen majd' 17 hónap telt el az 1. IVF óta...
Reggel 9.00-re volt időpontom, ezt tudjuk...és utolsónak hívott be a nagyságos prof. 13.00-kor
Ekkor már a sírás határán voltam...
Az. 1-nél is így volt, csak ott volt a csapat-akik nagyon hiányoznak!-akikkel elbeszélgettük az időt, most pedig megszólalni is alig volt kedvem...
El kezdte ecsetelni, hogy régiek a vizsgálataink, ezért mennünk kell újra...
Mire én flegmán bevágtam, hogy de hiszen nekünk van 8 fagyasztott embriónk-ahhoz is kell?
Ja, az elkerülte a figyelmét...na, ja...
Várat egész nap, és még felületes is...
Vagy nem tetszik neki, hogy nem kap pénzt-eddig sem terveztük; na, ezután meg pláne nem-vagy csak egyszerűen nem bírja az ábrázatom...
Abban állapodtunk meg, hogy a következő ciklus 20. napja előtt jelentkeznem kell.
Addig még fel kell kutatnom a Gonapeptyl árát a különböző gyógyszertárakban...(már ha azt kapok)...
2 perc után "kihajított"...
Nem hogy nem toleráns, nem találok rá szavakat...
Iszonyat fejfájással érkeztem haza, és mára még a vesém is besokallt, lázas vagyok...szép 7vége...
Mondtam is a Férjemnek, ha Ő nem akarná annyira, többé nem mennék...belefáradtam a végeláthatatlan harcba...
Ahogyan 1 lány is, aki ott volt, pedig 1 órával később jött a férjével, mint én, de ő el is sírta magát...

Holnap

Kérdezte ma Emene, hogy izgulok-e? Nem; meg kell, hogy mondjam, hiszen a holnapi nap csak a konzultáció jegyében fog telni...
A Férjem nem kapott szabit, ezért egyedül fogok nekivágni a nagy fővárosunknak...nem ő tehet róla, és a szülésznő is mondta, hogy nem baj, ha egyedül megyek, mert rá most nincs szükség...de igenis van! Azt érzem, ismét egyedül futok neki...pedig valójában ez így nem igaz...
Ráadásként még kerilányom is ballag, és mérhetetlenül csalódott, amiért őt "hanyagolom"... :(

Elmélkedés...

Ma azt mondta a Férjem, hogy fél...belefáradtunk már mindketten ebbe a hosszadalmas harcba; pedig kettőnk közül mindig ő szemléli pozitívan a világot és történéseit...
Fél az újabb kudarctól, és attól, hogy hogy lesz képes ő gyermeket nevelni? Na nem azért, mert pl. nem cserélné ki a pelust, hiszen rengeteget vigyázott unokaöccseire, és a családi összejöveteleken is képes gyermek szinten létezni, ha körbe zsongják a kicsik...
Nem csak ő fél, hanem én is a kudarctól...

Új időpont

Tegnap a szülésznő megkért, hogy ma telefonáljak újabb időpont céljából...megtettem. 04. 29. 9.00

Elmaradás...

Köszönöm mindenkinek a kedves kommenteket, különösen Luna Neked örültem annyira, hiszen jó volna tudni, Veletek is mi zajlik...
A mai randi elmaradt, erről pedig már Timi tudott tegnap, ugyanis hétvégére összeszedtem 1 kis entero- nyavalyát(remélem nem Calici!)...szóval mai nap ugrott...
Húztam a telefonálást majdnem az utolsó pillanatig, de reggelre beláttam, így nekiindulni a nagy fővárosnak, és még várni a prof-ra órákat, hát az ma nem fog menni...
A szülésznő azzal bíztatott, hogy majd akkor a jövő hónapban...nem vagyok túl lelkes ezért, de aztán rájött, hogy ma még csak konzultációra mentem volna, aztán majd kérjek időpontot...
...csak azt nem tudom, hogy short protokoll létezik-e fagyibabák esetében...