HSK

Túl vagyok a műtéten, már itthonról pötyögöm eme sorokat...
Igyekeztem betartani az időintervallumot, amikorra fel kellett érnem...A nővéreknek is nagyon reggel volt, a dokiknak is, a műtőssegéd sem volt a hangulat magaslatán.../vagy nekem van mindennel tele a hócipőm/...mindenki azzal poénkodott, hogy ízlett a reggeli kávé...
Kaptam 0.5 mg-os Xanax-ot, ellenben szerencsére semmi mást/pl.hashajtás/. A Clexane-t viszont szombat óta szúrtam! ...és csak profilaktikusan kellett.
Tanár úrral csak a műtő előtt beszéltem...
Az altatóorvos viszont irtó jó fej volt...
Kérdezte, hogy altattak-e már, és volt-e valami szövődmény...ha a hányást annak lehet nevezni...erre azt válaszolta, megpróbálnak olyan szert adni, ami ezt kiküszöböli...
A branüle szúrás ismét nem volt kellemes, de se perc alatt filmszakadás lett...
Arra sem emlékszem, miként kerültem át az ágyamra/ezt mondta a műtőssegéd is, hogy fel sem ébredtem/...aztán valamikor zagyváltam szegény szobatársamnak minden hülyeséget, ennyi rémlik...
Még kómás lehettem, mert ahogyan Férjemmel is beszéltem telefonon, jó éjszakát kívántam! :)
Nem sokat aludtam, de kitisztult a tudatom...sorra hívtam fel a családot, barátokat...
Elviekben kísérővel jöhettem volna haza-Tanár úr 13.30-kor a szobájába hívatott, hogy elmondja, nem talált semmit/kérdeztem is, ennek most örülünk? Értitek, miért.../kész a záróm, mehetek; míg az altatóorvos 15 órakor engedélyezte a távozást...köztes időben, egyedül hazajöttem...
Strapabíró csaj vagyok, vagy mi...még a nővér is nézett, hisz miután észhez tértem, elég gyorsan felpattantam az ágyikóból.
Azt tervezem, hogy a héten pihizem, majd meglátjuk, mennyire díjazza ezt a háziorvosom...

Leforrázva...

...érzem magam...
Férjem beléptettem a flottába, és olyan szemét volt az eladó, hogy az szavakkal nem kifejezhető...persze, tudom, mindenkinek van rossz napja, de neki már évek óta...
Ha nem lettünk volna résen, totál csőbe húznak...
Szervezném a zumbát a tök jó fej oktatókkal, erre mindenki ágál...pedig, ha tudnák, amit én...erről többet nem írhatok; a becsület, az az...
Olvasom más blogjában, hogy a sztárdoki lelép...most erre mit is mondhatnék még?...
Holnap műtét, tájékozatlanul...

...és újra csillog a szem...

2 hónapja, mint tudjuk, lemondtam a zumbáról...nem a műtét, nem a lombik előkészületei zavartak meg, hanem a "kedves" oktató stílusa...
Na már most...tegnapelőtt Andika kiírta az fb-s csoportunkba, hogy 2 új instruktor fogja tartani az edzést...
...gondoltuk Melus barátnőmmel, hogy megyünk!
...s mint kiderült, de jól tettük! Ugyanis az egyik instruktorral már "dolgoztunk" együtt!
Nagyon fergeteges, izomlázas óra volt! Mi akartuk! :)
Több is volt, mint 60 perc...
Még beszélgettünk picit, aztán mindenki indult az útjára...
Hosszú távra tervez velünk Gigi...keressük a lehetőségeket, a termeket...
Ahogyan hazaértem, Férjem rám nézett, és azt mondta, csillog a szemem! :)
Elvonási tüneteim voltak... :)
Már nagyon hiányzott!
Már írtam máskor is, nekem a zumba a drog...

Beáék...

"Pótanyám"-ék jártak itt délután...
A kisebbik lánya maga volt a tünemény, a nagyobbik/aki keresztanyjává fogadott/ otthon maradt, mert tanult...ez a lány mindig tanul...versenyre készült...
A kis csaj szerepelt, produkálta magát, sőt! nem sok embert fogad el, de még puszikat is kaptam tőle... :)
Beától pedig a végtelen szereteten és türelmen kívül/mert amennyit én beszélek... :) :( /még ezt:

 

Már milyen régóta szeretnék...

A kis csajszi döbbentett rá /igazán/, hogy tényleg megértem az anyaságra...
Lehet, hülyén hangzik ez most/és most jövök a közhelyekkel/de ismét éreztem azt a bizonyosságot, hogy ez az érzés kell nekem...

Vegyes érzésekkel teli...

Reggel melóba menet valahogy elfogott az az érzés, hogy van nekem egyáltalán jogom kényszeríteni a nem természetes természetet, hogy legyen gyermekem?
Tettem ezt azért, mert sok elszomorító tény vesz körül...
Közben pedig nagyon örülök, mert a héten B. barátnőmnek beültije volt, aztán Tina babájának szép szívhangja...

Helicobacter kipipálva...

Ma kellett elintéznem a controll vizsgálatot...
Reggel bogyó benyel, 20 perc múlva fújtam...aztán vártam az eredményt...
A főorvosnő a többi beteg közt szakított rám időt/nem kellett fél napot várnom/, és mondta, hogy "0"-s az eredményem, tehát negatív...és jöhet a baba...úgy legyen!

Már semmit sem értek...

Reggel óta próbálom elérni Tanár urat...míg végre az osztályon sikerül...
...a menses miatt ugrik a holnapi műtét, helyette vár 18-án...
Lányok, én nem értem...eddig az volt, hogy vastag nyálkahártya miatt a vérzést követő 1-2 héten belül kell elvégezni ezt, akkor pedig már a 19. napon leszek...
...persze, ő az orvos, tudom, de akkor sem értem...majd, én leszek a hibás?...
Kérdeztem azt is, hogy 1 napos, vagy esetleg bent fekvős leszek...az altatás miatt...majd az altatóorvos eldönti...akivel aznap reggel fogok találkozni...most én érzem, hogy fejetlenség ez az egész?...