Hagyjátok ki!...

Most ismét ott tartok, ahol eddig...nem érdekel, ki olvas/nem olvas...ez az időszak ismét a szomorúságról szól...
Reggel konkrétan már ott tartottam, hogy sírógörcsöm volt, mégsem tudtam sírni...
Aztán jött a Tina-féle bevetés/Tina köszi, mert valamennyire hatott/...párnába ordítás, bár szerintem így is azt hitték a szomszédok, hogy ölnek, vagy akár én tettem saját magamban kárt...ezután megindultak a könnyeim, de olyan hisztérikusan...még jó, hogy csak egyedül voltam otthon...
Ahogyan csillapodtam, úgy sírtam, mint kislány koromban...átfogva a térdem, és egyszerűen nem gondolkoztam...csak folytak a könnyeim...
Erre még a HoneyBeast is rátett...
Aztán, természetesen a boltban már mosolyogtam-még jó, hogy  a Hooligans szólt, és magamra tudtam erőltetni a mosolyt sírás helyett...

Liznél találtam...Gyöngyi útmutatása mentén...

"Nem is tudod milyen erős vagy, addig, amíg rá nem jössz, hogy erősnek maradni az egyetlen választásod!"
Köszönet érte!

Adrenalin...

A sírás kerülget...napok óta gombóc van a torkomban...most azt hagyjuk, miért...
...de próbálom magam azzal túllendíteni, hogy este megyek futni...tegnap is voltam, és nagyon jót tett a lelkemnek...

A teljesség igénye nélkül...

Én öltözék/ruhadarabok/ helyett 2 kedvenccel jövök, ami mostanság a listám élén áll...
Az egyik a HoneyBeast: A legnagyobb hős c. Dal-kissé elvont, de szerintem nagyon jó!
A másik 1 film, Fogadom címmel.
...ebből 1 részlet:
"Fogadom: Segítek, hogy szeress élni, hogy mindig gyöngéd leszek hozzád és lesz elegendő türelmem. Hogy beszélek, amikor azt kell és hallgatok veled, amikor nem. Hogy nem bánnom, ha nem szereted a ribizli tortát. Hogy a szíved melegében élek, és az lesz az otthonom."

"Fogadom: Hogy őrülten szeretlek. Akármilyen leszel is. Most és mindörökké. Sosem felejtem el, hogy ez egy életre szóló szerelem. A lelkem legmélyén tudni fogom, hogy,hogy jöhet bármi ami elválaszt minket, mi mindig visszatalálunk egymáshoz."

Pár szóban...

Ugye eddig übereltem saját magam...de tényleg!
Mondogattam annak, aki kérdezte, hogy jól vagyok, jobban viselem ezt az egészet, mint eddig bármikor...most "csak" a Férjem került padlóra...
Vasárnap viszont összecsaptak a fejem felett a hullámok...délután hányásig menő migrénem lett...foghatom az időjárásra, bármire, de tudom, hogy az oka javarészt ez, ill. a lelki dolgok, amik padlóra küldtek...

Mindennek oka van...

Ezt mostanság nagyon érzem...

Eltűnésem oka...

Andi!
Köszönöm az aggódásod/kérdésed...valójában nincs nagyon miről írnom...