2014. április 9., szerda

Ajaj...

Lassan kezd úrrá lenni rajtam a pánik...
...pedig már kezdtem azt hinni, hogy laza vagyok...de nem...
Köszönöm a tegnapi segédletet, bevált az élőflórás joghurt~kopp-kopp, már csak a holnapi napért izgul/hat/om...
Ja, és mit tettem tegnap? Szívvel-lélekkel imádkoztam...én........

2014. április 8., kedd

...

Ahogyan Anetta is írta, én is meg vagyok feszülve...
Tudom, hogy van még 1 stimus lehetőségünk, de ez a csütörtök nagyon rányomja bélyegét az elmúlt napjainkra /is/...
Szombaton már egymásnak ugrottunk.../nem tettlegességig.../annyira belefáradtunk már ezekbe a küzdelmekbe...
Nem tudom mennyit bírunk még...hol van az a határ, ahol azt mondjuk, hogy ennyi volt, vége, feladjuk...nem is a lombikot, hanem a kapcsolatunk...
Ellenben 1 jó apropója is volt a szombatnak, amikor az Ovitrelle-t kellett szúrni...ugye BÁRMIKOR lehetett...23.20 volt a bármikor...most nem volt kétségbeesés, hogy percre pontosan...hogy nagyon sok maradt még a pen-ben, és Tinát sem zaklattam semminemű hülyeségemmel... :)

Nem tudom...

...hogyan legyek okos...
Nem vagyok felfázva, de fájnak a petefészkeim, menses szerű görcseim vannak időnként, és ismét előjött a hüvelyflóra felborulás /már nem érdekel, hogy ezzel valakit is megbotránkoztatok.../...ezáltal nem tudom mitévő legyek...
Halasszuk el?...Vegyem intő jelnek?...Hívjam a Dokit?...
Ha nem halasztunk, csütörtökre muszáj rendbe jönnöm!
Bár még az is lehet, hogy a sors majd eldönti...

2014. április 4., péntek

Nem tudom mi van...

...annyi Mindenkinek szeretnék jót írni, megjegyzésekben egyaránt, és olyan hülyeségek jönnek ki belőle...
Nézzétek el, légy szi...
Egyébiránt Marcsy útmutatója: "Elhiszem, amit még nem látok, és meglátom, azt, amiben hiszek"-ezt mantrázom mostanság...

A tegnapi nap margójára...

Annyi még hozzátartozik a reggelhez, amint tegnap írtam is, hogy sok minden szóba került tegnap a Dokinál...Kretty nyomán a speed fit /lehet, nem jól írom/. Hála a sorsnak, hogy azóta minden rendben van, nem rázatták meg ismét! Mondtam is neki, el ne tegyék láb alól, mert akkor mi lesz velünk!?
...
Délután még próbálgattam hívni, a Clexane miatt, de eredménytelenül...
Inkább ismét sms írásra adtam a fejem, pedig mennyire nem szeretem!
Nekem valahogy az élő beszéd más...fontosabb, nyugodtabban kivitelezhető, és sorolhatnám...
A Tündér Doki visszahívott kb. 17 óra magasságában, és nem kell a clexane...nem értem...
Jucus barátnőmmel csavarogtunk egyet, de egyfolytában ezen járt az eszem...
A teljes lombikhoz kell a stimu miatt, ezt mondta....de ez nem befolyásolja a megtapadást? Nézzetek hülyének, és nem is arról van szó, hogy nem bízom a dokiban, csak nem értem az összefüggést...

2014. április 3., csütörtök

UH és konzultáció...

Tegnap este már annyira belelovaltam magam az önsajnálatba, és a nekem minden mindegy érzésbe, hogy Melus barátnőméknél csak hallgattam, majd itthon is...és közben könnyek mardosták arcom...
Szegény Férjem már azt mondta, abba hagyja a garázsos munkálatokat, és beszélgessünk...de nem bírtam...
Ma reggel 1 ismerőssel futottam össze a metrón, és ők /is/ babát várnak...rámosolyogtam, szívből kívántam minden jót, és cseppet sem éreztem irigységet, fájdalmat!...
Bár elég esetlen voltam egész nap...az automata mellett simán kétszer elmentem, úgy, hogy nem győztem keresni...és ez csak 1 a sok közül... :)
A Kedvenc Dokink már hajnalban talpon volt, és az időpontomhoz képest nem is csúsztunk...
Gyors UH: bal petefészekben: 12*11-es, jobb petefészekben: a vezértüsző 15*15-ös.
Csütörtökön telefon a biológusoknak 9.30-10.00 között. 99,9 % a felébredési ráta.
Ma kaptam 2 Merional-t, holnap folytatva újabb 2-vel.
Utrogestan 2*2 arányban...keddtől
Clostyl már nem kell, de az sem jelentett gondot, hogy tegnap még beszedtem. "Hiszen a gyógyszer arra való" :)
Klion sem kell most.
/ ...és a Clexane-ra elfelejtettem rákérdezni!../
Ellenben szombaton BÁRMIKOR a 1 1/2 Ovitrelle...
Megemlítettem neki, hogy ugye maradt a múltkoriból, de nem jelent problémát, ha ő 1 tollat akar felírni...Ezért a 1 1/2...
/Közben telefont kapott, és a másik végén lévő hölggyel is elviccelődött, hogy szombaton szeretné látni valamikor...mire a csajszi: bármikor..."Rendben, akkor hajnal 3" :)/
Szabadnapos lenne pedig, és még punctio-ja is lesz...
Basszus, annyit dolgozik Szegény! :(
Sokat beszélgettünk, viszonylag rövid idő alatt, és azt mesélte, hogy tegnap este már majdnem sírva fakadt... :(
Menne még mindig, de nagyon szereti a pácienseit, és azt, amit csinál...
Elpityeredtem, hiszen közben rátértünk arra is, mit gondol, miért nem sikerült...nem tudja, de azért bepróbálkoztam a kérdéssel, hiszen minden téren olyan tájékozott. Lexikon...
Azt mondta, hogy a harcot elvesztettük, de a háborút nem! Nem fekszünk a porban önsajnálattal, hanem felállunk, és megyünk tovább!...
Olyan jó, hogy ő figyel az ember lelkére is...
Annyira szeretem ezt az EMBER-t/így nagybetűvel!/, ahogyan Ti is Lányok, tudom...

2014. április 2., szerda

Besokalltam...

Elegem van abból, hogy Mindenki azt várja el tőlem, hogy mindenhol álljam meg a helyem...mosolyogjak, ne hisztizzem, és hasonlók...
Tegnap Melus barátnőmnek és kislányának volt a szülinapja, délután tartottuk...megígértem otthon, hogy nem maradunk sokáig...bár a Férjem látta rajtam, hogy szívesen maradnék, mégis hazaindultunk...erre megkaptam, hogy miért nem mondtam azt, hogy jöjjön értem estére, és bár nem mondta ki, célzott rá, ő otthon haladt volna...
Erre még rátett az is, hogy ugye tudjuk, amikor elkezdtük a Kaáli-s lombikot, volt 1 pár, akinek minden előrébb való, mint a gyermek, és ezt hangoztatták is!...a csaj sírva fakadt, amikor megtudta, hogy megyünk...a 2 hét alatt szóba sem állt velem, és /most antiszociális leszek/ szerintem még örült is neki, hogy nem sikerült...
Irigységből, vagy sem, de felbuzdulva belefogtak...és lelkendezve jött tegnap a pasi, hogy 17 petesejtjük lett...és a Kedvenc Dokker szerint a felesége volt a nap hőse...persze, tudjuk, Krizsa Doki mindenkivel kedves...ez még nem is lett volna baj...vagyis annyiban igen, hogy akkor nekem miért sikerült "csak" 6 petesejtet produkálnom? Tudom, a gyerkőchöz 1 is elég...
Talán irigy vagyok...pedig még a pasi fejéhez is vágtam, hogy kívánom, hogy sikerüljön nekik, és fog is tuti, de/és ÉN NEM fogok hisztizni, sírni...vagy vette a lapot, vagy nem...nem is érdekel...
Amikor azon hisztizik, hogy neki szabadságot kell kivenni a beültetés miatt?...pfff...basszus, ez a legnagyobb gondja? Ezt is odacsaptam azért...
...és most itt vagyok, totál migrénnel, haragszom a világra, és marhára nincs kedvem holnap menni...