...

Ahogyan Anetta is írta, én is meg vagyok feszülve...
Tudom, hogy van még 1 stimus lehetőségünk, de ez a csütörtök nagyon rányomja bélyegét az elmúlt napjainkra /is/...
Szombaton már egymásnak ugrottunk.../nem tettlegességig.../annyira belefáradtunk már ezekbe a küzdelmekbe...
Nem tudom mennyit bírunk még...hol van az a határ, ahol azt mondjuk, hogy ennyi volt, vége, feladjuk...nem is a lombikot, hanem a kapcsolatunk...
Ellenben 1 jó apropója is volt a szombatnak, amikor az Ovitrelle-t kellett szúrni...ugye BÁRMIKOR lehetett...23.20 volt a bármikor...most nem volt kétségbeesés, hogy percre pontosan...hogy nagyon sok maradt még a pen-ben, és Tinát sem zaklattam semminemű hülyeségemmel... :)