Ma reggel megszült Dia barátnőm, és ahogyan később felhívtam Őket, le kellett tennem a telefont, mert el kezdtem a sírást...
Remélem Ancsi a fiúkkal helyen van...
Örülök Anetta csíkjainak is...remélem a Kaáli nekünk is szerencsét hoz...
Hazafelé 1 kedves Tanárnő barátnőm is rám szólt, hogy "Milyen jó mosolyogni látni!" ...
Meséltem ma Férjemnek ezeket a dolgokat, és azt mondta, nem érdekli, hogy ki szült, /közben láttam rajta, hogy fáj; én pedig nyomorultul éreztem magam/, majd ha én szülök, na az...
Este még sikeresen össze is kaptam vele...kaptam diót, megígérte segít törni, de közben elment hazulról...ezzel még nem is lenne baj, mert pucoltam egyedül, de ahogyan hazaért/majdnem 21 óra volt/, nekiállt a törésnek...fáradt voltam, nyűgös...ebből kifolyólag szegényre ráripakodtam, hogy hagyja mára abba...pedig csak segíteni akart...
Nem tudom, hogy ez minek tudható be nálam /hiszen hol vannak még a hormonok/, de félek, hogy el fog szakadni a cérna... :(
2 megjegyzés:
Az én férjem is mindig azt mondta, hogy nem érdeklik mások, foglalkozzunk magunkkal és a mi problémáinkkal. Persze azért én mindig elmeséltem az éppen aktuális történéseket :-):-)
Jó lesz a Káli meglátod, most indul a sikerszéria, aminek Te is tagja leszel :-)
Köszönöm, remélem! :)
Megjegyzés küldése