Most már el merem árulni, hogy a hétvégém nagy része zokogással telt...
Szombaton, amikor adni kellett az Ovitrelle-t repesztés gyanánt, annyira szerettem volna, hogy minden flottul menjen, betoltam a cuccot/hú, mint valami drogos :) /, letettem a konyhapultra, és ismét felcsavartam, hogy tuti, ami tuti alapon totál belém ment-e a tartalma...és olyan ívet lövellt ki magából, hogy totál kiesett minden a fejemből...kétségbeestem, nem kicsit...
Alig aludtam, és másnap, mivel nem akartam, hogy hülyének nézzenek a Többiek, ezért csak Tinával osztottam meg ezt a nagy gondot...ő megnyugtatott, de csak hajtottam a magamét még tegnap reggel is...
Akkor nyugodtam meg, amikor Kati a punctio után mondta, hogy 6 petesejtem lett...
2 megjegyzés:
totál ugyanígy jártam én is legutóbb, de van annyi tartalék benne, hogy kevesebb is hat :) nyugiiii!
Köszi Neked is!
Megjegyzés küldése