2016. március 12., szombat

Noel...

Viki barátnőm kisfia...
Hihetetlen kis pasi...
Mintha életeket élt volna már...
Huncut szemeiben keveredik valami bölcsesség...
Ahogyan fogja a tollat a kezében...nem marokra, hanem, mint mi, felnőttek...
Ebből az apropóból késztetett írásra...
Firkált anyja matekkönyvében, kikapcsoltam a tollat...erre Férjem elkérte tőle, és bekapcsolta neki...ismét eljátszottuk ezt még vagy 2x, és azt a kacagást, azt az arcot nem lehet leírni, amikor ismét fogott a toll...majd ismételt kikapcsolás után mutatott nekem a papírra, hogy kapcsoljam be a tollat, mert így ő nem tud "dolgozni"...majd rájött, hogy hogyan tudja bekapcsolni...
Nem tudom átadni úgy az élményt, ahogyan ott, és akkor megtörtént...

Nincsenek megjegyzések: