Belefáradtam...csak így, egyszerűen.
Mondhatnám fásultságnak is azt, amit érzek...
Teljesen felőröl...
Ki kellene lépnem, de nincs hová...
...nem, meghalni nem fogok önszántamból, már rég taglaltam miért...
Tudom, minden apró mozzanatnak örülni kell, de nekem nem megy...sajnálom:(
2010. december 29., szerda
2010. december 27., hétfő
Agyalás ismét...
Nagyon gyorsan elrepült ez a 4 nap, amit itthon tölthettem, és holnap már vár a munka...
Szegény férjem lebetegedett, így ő most a háziorvos vendég szeretetét élvezheti...sajnálom, szegényt, hogy beteg, de valójában nem is bánom, hogy itthon van, mert - 10 °C-os hidegben dolgozni, amikor a formaleválasztó folyadék is befagy a tartályba, hát...és szólni senkinek sem lehet, mert ebbe egyszer már belefutottam...
Ahogy rágondolok elönt a méreg...
...és igen, az elmúlt napok is hagytak bőven időt a gondolkodásra...
...arra, hogy ez az idei év-karácsony sem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna...kavarodik bennem 1 fajta türelmetlenség is...
...megajándékozni sem igazán tudtuk egymást, mert lett 1 új szemüvegem, ami igencsak elvitte a pénzt, de szerencsémre van olyan barátnő, aki abban tudott segíteni, hogy tízezreket spórolt így is az "alkatrészeken" és elkészítésén...Köszönet Krisztának érte!
~...arra, hogy úgy érzem felesleges vagyok...
...a munkámban is csak azt érzem, hogy olykor felületes vagyok-és igen, kimondtam-hiszen gyermeket gondozni mindenki tud...és nincs is szükség rám...ha bármi bökkenő van, akkor pedig hivatkozom arra, hogy doktornő is nézzen a gyerkőcre...
/bár a múlt héten is annyit aggódtam 1 pici lányon, és szóltam is doktornőnek, hogy nézzen rá, és nem feleslegesen tettem/.
Valójában önző vagyok, hiszen, ha nekünk lenne, akkor sem érezném a súlyát??...
Úgy érzem, hogy úgy vagyok elkönyvelve, hogy tudásom kevés...lehet, van is benne valami?...
...de legalább tükröt tartottam magam elé...
...tudom, eszemben vannak konzulensem szavai: "Nem az a szégyen, ha nem tudsz valamit, hanem az, ha nem tudod hol kell keresni..."...
Szegény férjem lebetegedett, így ő most a háziorvos vendég szeretetét élvezheti...sajnálom, szegényt, hogy beteg, de valójában nem is bánom, hogy itthon van, mert - 10 °C-os hidegben dolgozni, amikor a formaleválasztó folyadék is befagy a tartályba, hát...és szólni senkinek sem lehet, mert ebbe egyszer már belefutottam...
Ahogy rágondolok elönt a méreg...
...és igen, az elmúlt napok is hagytak bőven időt a gondolkodásra...
...arra, hogy ez az idei év-karácsony sem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna...kavarodik bennem 1 fajta türelmetlenség is...
...megajándékozni sem igazán tudtuk egymást, mert lett 1 új szemüvegem, ami igencsak elvitte a pénzt, de szerencsémre van olyan barátnő, aki abban tudott segíteni, hogy tízezreket spórolt így is az "alkatrészeken" és elkészítésén...Köszönet Krisztának érte!
~...arra, hogy úgy érzem felesleges vagyok...
...a munkámban is csak azt érzem, hogy olykor felületes vagyok-és igen, kimondtam-hiszen gyermeket gondozni mindenki tud...és nincs is szükség rám...ha bármi bökkenő van, akkor pedig hivatkozom arra, hogy doktornő is nézzen a gyerkőcre...
/bár a múlt héten is annyit aggódtam 1 pici lányon, és szóltam is doktornőnek, hogy nézzen rá, és nem feleslegesen tettem/.
Valójában önző vagyok, hiszen, ha nekünk lenne, akkor sem érezném a súlyát??...
Úgy érzem, hogy úgy vagyok elkönyvelve, hogy tudásom kevés...lehet, van is benne valami?...
...de legalább tükröt tartottam magam elé...
...tudom, eszemben vannak konzulensem szavai: "Nem az a szégyen, ha nem tudsz valamit, hanem az, ha nem tudod hol kell keresni..."...
2010. december 25., szombat
2010. december 24., péntek
Levél...
Drága Jézuska!
Ha már gondolt rám Jeanner...
Pedig nyilván jól tudod, hogy a hitem a semmiben hever...
Lássuk csak, hogy így mit is kérhetnék?
Talán több türelmet, és kitartást!
Nem vagyok telhetetlen, ezért már csak annyit szeretnék, hogy-ahogyan Jeanner is-hozd egyenesbe az életünk...
Kívánok kevesebb gyűlölködést, több szeretetet...
...kevesebb igazságtalanságot, több empátiát...
...s nem utolsó sorban mindenkinek teljesülhessen az, amire vágyik a szíve mélyén!
Tovább adnám:
Zohar
Betty
Ferilka
Hajnesz
Kat
Linsy
Mátébogyó
Mesi
A szabályok:
Ha már gondolt rám Jeanner...
Pedig nyilván jól tudod, hogy a hitem a semmiben hever...
Lássuk csak, hogy így mit is kérhetnék?
Talán több türelmet, és kitartást!
Nem vagyok telhetetlen, ezért már csak annyit szeretnék, hogy-ahogyan Jeanner is-hozd egyenesbe az életünk...
Kívánok kevesebb gyűlölködést, több szeretetet...
...kevesebb igazságtalanságot, több empátiát...
...s nem utolsó sorban mindenkinek teljesülhessen az, amire vágyik a szíve mélyén!
Tovább adnám:
Zohar
Betty
Ferilka
Hajnesz
Kat
Linsy
Mátébogyó
Mesi
A szabályok:
- Add tovább a listaírós feladatot további 7 bloggernek.
- Linkeld be őket.
- Hagyj náluk megjegyzést, értesítsd őket.
- Írd meg a karácsonyi kívánságlistádat.
- Küld el a listát a karácsonyi ajándéklistára, azaz a radmila.morgan@gmail.com címre
- Szurkolj, hogy teljesüljenek a kívánságaid.
- Legyen boldog karácsonyod!
2010. december 21., kedd
Karácsony felé...
Annyira nem készülök a karácsonyra...
...mégis fura érzés kerít hatalmába olykor-olykor...
Ma 1 barátnőm, akivel rég találkoztunk, meglátott, és a nyakamba borult...mintha a húgom lenne, annyira ragaszkodtunk egymáshoz.
...Most kaptam 1 sms-t 1 másik kedves barátnőmtől-volt fősulis csoporttársamtól-ami megmosolyogtatott, és melengette a szívem...
...de ma össze is facsarodott pár ízben...
...amikor 1 embrió halálos ítéletét akarták kimondani "szerető" szülei 1 éve, amiért nem fiút sikerült összehozni, és hirtelen magától megszűnt dobogni pici szíve...
...vagy amikor 1 kisfiú a karácsonyi kifestőnek úgy örült, mintha a csillagokat kapta volna az égről...
...mégis fura érzés kerít hatalmába olykor-olykor...
Ma 1 barátnőm, akivel rég találkoztunk, meglátott, és a nyakamba borult...mintha a húgom lenne, annyira ragaszkodtunk egymáshoz.
...Most kaptam 1 sms-t 1 másik kedves barátnőmtől-volt fősulis csoporttársamtól-ami megmosolyogtatott, és melengette a szívem...
...de ma össze is facsarodott pár ízben...
...amikor 1 embrió halálos ítéletét akarták kimondani "szerető" szülei 1 éve, amiért nem fiút sikerült összehozni, és hirtelen magától megszűnt dobogni pici szíve...
...vagy amikor 1 kisfiú a karácsonyi kifestőnek úgy örült, mintha a csillagokat kapta volna az égről...
2010. december 19., vasárnap
Engram/emlék-kép/
Mire ideültem, már tovalibbent sok száz emlék-kép...
Annyi mindent akartam írni, de már a töredékét sem tudom...úgy visszaadni...
Ma ismét pityergős pillanatoknak néztem elébe...ha olvastam Mesi írását, megláttam Dorka Lizáját X-Faktoros nap lévén...pedig a tegnapi hóesés nem feledteti azt a gyönyörű látványt, ami így Karácsony közeledtével a szívünkbe lopja magát...vagy talán ez a baj?
...hogy nem érzem azt, hogy fontos lenne...bármi
Annyi mindent akartam írni, de már a töredékét sem tudom...úgy visszaadni...
Ma ismét pityergős pillanatoknak néztem elébe...ha olvastam Mesi írását, megláttam Dorka Lizáját X-Faktoros nap lévén...pedig a tegnapi hóesés nem feledteti azt a gyönyörű látványt, ami így Karácsony közeledtével a szívünkbe lopja magát...vagy talán ez a baj?
...hogy nem érzem azt, hogy fontos lenne...bármi
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)