2010. december 27., hétfő

Agyalás ismét...

Nagyon gyorsan elrepült ez a 4 nap, amit itthon tölthettem, és holnap már vár a munka...
Szegény férjem lebetegedett, így ő most a háziorvos vendég szeretetét élvezheti...sajnálom, szegényt, hogy beteg, de valójában nem is bánom, hogy itthon van, mert - 10 °C-os hidegben dolgozni, amikor a formaleválasztó folyadék is befagy a tartályba, hát...és szólni senkinek sem lehet, mert ebbe egyszer már belefutottam...
Ahogy rágondolok elönt a méreg...
...és igen, az elmúlt napok is hagytak bőven időt a gondolkodásra...
...arra, hogy ez az idei év-karácsony sem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna...kavarodik bennem 1 fajta türelmetlenség is...
...megajándékozni sem igazán tudtuk egymást, mert lett 1 új szemüvegem, ami igencsak elvitte a pénzt, de szerencsémre van olyan barátnő, aki abban tudott segíteni, hogy tízezreket spórolt így is az "alkatrészeken" és elkészítésén...Köszönet Krisztának érte!
~...arra, hogy úgy érzem felesleges vagyok...
...a munkámban is csak azt érzem, hogy olykor felületes vagyok-és igen, kimondtam-hiszen gyermeket gondozni mindenki tud...és nincs is szükség rám...ha bármi bökkenő van, akkor pedig hivatkozom arra, hogy doktornő is nézzen a gyerkőcre...
/bár a múlt héten is annyit aggódtam 1 pici lányon, és szóltam is doktornőnek, hogy nézzen rá, és nem feleslegesen tettem/.
Valójában önző vagyok, hiszen, ha nekünk lenne, akkor sem érezném a súlyát??...
Úgy érzem, hogy úgy vagyok elkönyvelve, hogy tudásom kevés...lehet, van is benne valami?...
...de legalább tükröt tartottam magam elé...
...tudom, eszemben vannak konzulensem szavai: "Nem az a szégyen, ha nem tudsz valamit, hanem az, ha nem tudod hol kell keresni..."...

3 megjegyzés:

Mesi írta...

Gondolkodtam, hogy lehet, hogy priviben kellene leírnom a gondolataimat, de majd Te eldöntöd, hogy kiteszed-e ide, vagy sem!

Nézzük csak sorban:
1. Férjednek jobbulást, és mint már mondtam, nem ok nélkül történnek a dolgok...
2. FELESLEGES??? Egy védőnő???? Nahát ilyet... az én szemszögemből a védőnő az a személy, akit bármikor felhívhatok, bármi baj történik, Ő az első lépcső!!! Még akkor is, ha esetleg csak nekem fontos, vagy én élem meg problémának, ő akkor is meghallgatja, próbál tanácsot adni és lelket verni belém. Mindig a védőnő mondja meg, hogy milyen orvoshoz forduljak, mert a gyerekorvosunknak nem mindig van ideje velünk foglalkozni. És a védőnő az, aki nem kap sikítófrászt, ha a kakis pelenkákról kezdek beszélni! A védőnő az anyukák legjobb barátnője!!! Szerintem egyik anyuka sem várja el, hogy a védőnő gyógyítsa meg a gyereket, de a kezelésről, egyes gyógyszerekről a tapasztalatokat el tudja mondani és sokszor ez mindennél többet jelent!
És végezetül a tükröd görbe, ne higgyél neki!!!
Puszi

admin írta...

:-) Csatlakozom az előttem szólóhoz! :-)

Pocilakóra várva írta...

Drágák vagytok! :)