Azt hiszem a hormonoktól ismét befordulóvá váltam...
Hétfőn 1 ismerős megkérdezte óvatosan férjem a babaprojektről, hiszen tudta, hogy régóta kínlódunk, és nekik sem ment anno zökkenő mentesen...
...Ő elmesélte, hogy hogyan jártunk, és hozzátette, hogy már én sem akarom annyira...
...Természetesen én nem tudtam hirtelen hová tenni a dolgot, az értelmezését...
...nem akarom? Valószínű...
Nagyokat hallgattam, de piszkosul fájt. Ez van. Kívülállók mindig jobban látják a dolgot, mint Te magad...
Ma azt is mondta nekem 1 lány, akiről időközben kiderült, hogy várandós, hogy biztos nekem nagyon fáj ez.
...már nem...megtanultam már félretenni az irigységet, a haragot.
1 megjegyzés:
Ha még Te magad sem tudod biztosan, mit akarsz, akkor más honnan is tudhatná...
Szerintem az utóbbi időben annyi vita volt otthon, hogy biztos az jött le neki belőle, hogy nem akarod már.
Megjegyzés küldése