2010. március 4., csütörtök

Lélekben...

Egyszerűen felemelő és taszító, hogy a másodpercek tizedrésze alatt mi minden megy végbe az ember lelkében...
...Ezt csak azért írom, mert tegnap láttam mosolygós lánykát, akire még az anyukája is azt mondta, hogy csak nekik szokott ennyit mosolyogni-tehát érezzem megtiszteltetésnek, mondtam én-:)De tényleg csak úgy szaladtak a percek...egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a bank a hitelem visszavette, és én már leírtam magunk...
...óráknak tűnő percek teltek el a könny áradatban...szegény férjem, aki nem elég, hogy a munkáját is elveszítette, még az én károgásaim is hallgatnia kellett...
...reggel is könnyesen végeztem szokásos napi teendőim, természetesen gyomorgörccsel tarkítva...de hiszen ez már megszokott nálam, nem is kell rajta csodálkozni.
Aztán úgy döntöttem, hogy már nem hajszolom sem a gyermek témát, sem a létem...munkában panaszkodtam is 1 barátnőmnek, hogy mit érek...hogy már állandósul az, hogy semmibe vesznek...

2 megjegyzés:

Linsy írta...

Jaj Te szegény. Nem egyszerű az életed az biztos.:( Kitartást, egyszer minden jóra fordul.

admin írta...

Először magatokat tegyétek rendbe, aztán meg a gyermek-témát!
Sokat kell még addig kibírnod, de remélem összejön minden Pb-n...