2010. november 16., kedd

Lelki eset

Eszméletlen sokáig rágódtam a mai napon...már ott tartottam, hogy felhívom a psychológust, és lemondom a megbeszélt találkozót. Valahogyan "olyan semmi nem jó" érzés kerített hatalmába...aztán persze nem akartam kitolni sem vele, sem magammal, mégis elmentem...
Rengeteget beszéltem az 50 perc alatt, felületesen megismerhetett. Sok mindenre kitértünk, szorgalmasan jegyzetelt, és én pedig olykor-olykor sírva fakadtam...de nem érzem azt, hogy ez megkönnyebbülést hozott volna számomra...
...tudtam, hogy 1 nap alatt nem váltjuk meg a világot, és segítőkész is, de nem érzem azt a nagy átütést, amit szerettem volna...talán túl sokat várok el?

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!

Hát 1 alkalommal tényleg nem fogod megváltani a világot!!!!!!!! Első alkalommal pedig pláne!!!! Ne add fel!!!! Pár alkalom után szerintem pozitív fordulatot vesznek majd a dolgok!!!!
Még mindig drukkolok a háttérből!!!!
Puszi: Ditke

MKata írta...

Nem tudom, még nem voltam ilyen helyzetben, de szerintem idő kell, hogy megismerjen, és ha ez meglesz, szerintem utána fogod érezni azt a nagy átütést! Szorítok, és ne kerítsen hatalmába az ősz!
pusy

Mátébogyó írta...

Igen, túl sokat! Szerintem...
Ez még csak az első alkalom volt, nem gondolom, hogy nagy durranásnak kellett volna lennie. Majd még később. Vagy nem? :-o
Mátéval is a "semmi nem jó" érzés volt ma! Összebeszéltetek??? :-p

Tigri írta...

Ne felejtsd el, hogy minden kezdet nehéz!!! Elindultál az úton, és ez nagyon jó! Lehet, hogy még egy jó párszor el kell menned, de hamarosan túl leszel ezen a nehéz időszakon, csak tarts ki, legyen erőd!!! :) Hamarosan jelentkezek is, de szét vagyok zuhanva! :) Puszi!

Ferilka írta...

Ez egy hosszú folyamat, és nem akarlak teljesen elkeseríteni, de lehet, hogy az elején még rosszabb lesz mint korábban... nálam legalábbis úgy volt. Aztán idővel elkezd tisztulni a kép, helyrerakódnak a dolgok, és egyre könnyebb lesz. De ehhez idő kell, kinek több, kinek kevesebb! Kitartás! Továbbra is nagyon szorítok Neked! Üdv, Ildi

Hajnalka írta...

Szia!

Igen, sokat akartál elsőre! Te megtetted a kezdő lépést a továbbhaladás útján, s biztosan sikerülni is fog túljutni ezen a nehéz időszakon, csak türelem kell. S persze búcsúzni kellene a múlttól, s kezdeni egy szebb mostot (jövőt). Hidd el sokkal könnyebb lenne! S biztosan segíteni fog, ha kibeszéled magadból a gondokat, érzelmeket!

Szorítok, hogy mindig jobb legyen!