Réges-régről előkotort emlékeimben azt tanultuk psychológia órán, hogy a szorongásnak nincs nevezhető oka...tudom ezt én, és mégis ebben az állapotban vagyok éjszaka óta...
1 fizikális történés felszínre hozott olyan dolgokat, amiket 6 éve mi is megéltünk...
...és most olyan vagyok, mint 1 kisgyermek...nem akartam szembesülni a halál fogalmával, mélyre eltemettem magamban, és most nincs kiút...
1 megjegyzés:
Szia! Kiút mindig van, csak meg kell találni, ami nem mindig könnyű, s néha fájó dolgokat kell átélni. Remélem hamar sikerül kijutnod az alagútból, s meglátod a fényt!
Megjegyzés küldése