Egyhangúság

Belefáradtam...csak így, egyszerűen.
Mondhatnám fásultságnak is azt, amit érzek...
Teljesen felőröl...
Ki kellene lépnem, de nincs hová...
...nem, meghalni nem fogok önszántamból, már rég taglaltam miért...
Tudom, minden apró mozzanatnak örülni kell, de nekem nem megy...sajnálom:(

Agyalás ismét...

Nagyon gyorsan elrepült ez a 4 nap, amit itthon tölthettem, és holnap már vár a munka...
Szegény férjem lebetegedett, így ő most a háziorvos vendég szeretetét élvezheti...sajnálom, szegényt, hogy beteg, de valójában nem is bánom, hogy itthon van, mert - 10 °C-os hidegben dolgozni, amikor a formaleválasztó folyadék is befagy a tartályba, hát...és szólni senkinek sem lehet, mert ebbe egyszer már belefutottam...
Ahogy rágondolok elönt a méreg...
...és igen, az elmúlt napok is hagytak bőven időt a gondolkodásra...
...arra, hogy ez az idei év-karácsony sem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna...kavarodik bennem 1 fajta türelmetlenség is...
...megajándékozni sem igazán tudtuk egymást, mert lett 1 új szemüvegem, ami igencsak elvitte a pénzt, de szerencsémre van olyan barátnő, aki abban tudott segíteni, hogy tízezreket spórolt így is az "alkatrészeken" és elkészítésén...Köszönet Krisztának érte!
~...arra, hogy úgy érzem felesleges vagyok...
...a munkámban is csak azt érzem, hogy olykor felületes vagyok-és igen, kimondtam-hiszen gyermeket gondozni mindenki tud...és nincs is szükség rám...ha bármi bökkenő van, akkor pedig hivatkozom arra, hogy doktornő is nézzen a gyerkőcre...
/bár a múlt héten is annyit aggódtam 1 pici lányon, és szóltam is doktornőnek, hogy nézzen rá, és nem feleslegesen tettem/.
Valójában önző vagyok, hiszen, ha nekünk lenne, akkor sem érezném a súlyát??...
Úgy érzem, hogy úgy vagyok elkönyvelve, hogy tudásom kevés...lehet, van is benne valami?...
...de legalább tükröt tartottam magam elé...
...tudom, eszemben vannak konzulensem szavai: "Nem az a szégyen, ha nem tudsz valamit, hanem az, ha nem tudod hol kell keresni..."...

Karácsony

Békés, Boldog Ünnepeket!

Levél...

Drága Jézuska!

Ha már gondolt rám Jeanner...
Pedig nyilván jól tudod, hogy a hitem a semmiben hever...
Lássuk csak, hogy így mit is kérhetnék?
Talán több türelmet, és kitartást!
Nem vagyok telhetetlen, ezért már csak annyit szeretnék, hogy-ahogyan Jeanner is-hozd egyenesbe az életünk...
Kívánok kevesebb gyűlölködést, több szeretetet...
...kevesebb igazságtalanságot, több empátiát...
...s nem utolsó sorban mindenkinek teljesülhessen az, amire vágyik a szíve mélyén!

Tovább adnám:
Zohar
Betty
Ferilka
Hajnesz
Kat
Linsy
Mátébogyó
Mesi


A szabályok:

1. Add tovább a listaírós feladatot további 7 bloggernek.
2. Linkeld be őket.
3. Hagyj náluk megjegyzést, értesítsd őket.
4. Írd meg a karácsonyi kívánságlistádat.
5. Küld el a listát a karácsonyi ajándéklistára, azaz a radmila.morgan@gmail.com címre
6. Szurkolj, hogy teljesüljenek a kívánságaid.
7. Legyen boldog karácsonyod!

Karácsony felé...

Annyira nem készülök a karácsonyra...
...mégis fura érzés kerít hatalmába olykor-olykor...
Ma 1 barátnőm, akivel rég találkoztunk, meglátott, és a nyakamba borult...mintha a húgom lenne, annyira ragaszkodtunk egymáshoz.
...Most kaptam 1 sms-t 1 másik kedves barátnőmtől-volt fősulis csoporttársamtól-ami megmosolyogtatott, és melengette a szívem...
...de ma össze is facsarodott pár ízben...
...amikor 1 embrió halálos ítéletét akarták kimondani "szerető" szülei 1 éve, amiért nem fiút sikerült összehozni, és hirtelen magától megszűnt dobogni pici szíve...
...vagy amikor 1 kisfiú a karácsonyi kifestőnek úgy örült, mintha a csillagokat kapta volna az égről...

Fáj...

Ahogyan Kata is fogalmazott, az támadja hátba az embert, akitől nem is várná...

Engram/emlék-kép/

Mire ideültem, már tovalibbent sok száz emlék-kép...
Annyi mindent akartam írni, de már a töredékét sem tudom...úgy visszaadni...
Ma ismét pityergős pillanatoknak néztem elébe...ha olvastam Mesi írását, megláttam Dorka Lizáját X-Faktoros nap lévén...pedig a tegnapi hóesés nem feledteti azt a gyönyörű látványt, ami így Karácsony közeledtével a szívünkbe lopja magát...vagy talán ez a baj?
...hogy nem érzem azt, hogy fontos lenne...bármi

UH eredmény

Eszeveszett sebességgel rohannak a napok, és nekem cirka bejegyzésekre sem marad időm :S
Most is csak annyira ültem le, hogy begépeljem, hogy csütörtökön voltunk a 2. esedékes/hasi/ ultrahangon a Férjemmel, és szerencsére ott is mindent rendben találtak!
Más doki volt, és más asszisztensnő...sokkal alaposabb, és az utóbbi jóval kedvesebb volt, mint a múltkoriak. Most nem hajították ki a másodperc töredéke alatt, majdnem 1/4 órát volt bent!
Holnap pedig készül a háziorvosához, megmutatni az eredményeket.
Én pedig mehetek dolgozni egész évben...:S; szabadság híján.../na, jó 2 napom van, amit az ünnepek közé tartogatok... :S/

1 éve...

Tavaly ilyenkor voltunk a beültin...

Elválás kezdete...

Este feltettük hirdetésben a hot rod-ot nagy sajnálatomra...de a tv-től nem jelentkeznek...:S
Ebben az egészben az a rossz, hogy lepapíroztatni nincs keretünk, és így nem tudom megvenné-e valaki...illetve a vevőkört is meg kell találni az ilyen jármű esetében...
Tudom, valamit valamiért...

Múlt csütörtök

Múlt héten írni akartam...de mégsem tettem...annyira tolultak bennem az érzelmek-ahogyan most is-hogy nem akartam fújni a régi lemezt...
Mégis 1 dolgot kiragadok a múlt hétből:
Eltelt 3 hónap, és csütörtökre volt időpontunk a nyaki ultrahangon a Férjemmel. 13 órára kellett mennie, és cirka 2 perc alatt ki is hajították...az asszisztensnő végtelenül bunkó volt, az empátia 1 szikráját sem véltem felfedezni benne...de a jó hír az, hogy a doktornő semmit sem talált, bár sokáig nézte a bal oldalt/ott, ahol a fogának már csak a gyökere van/...
...
Ma ismét rám tört az ambivalencia...:S
Türelmetlenség váltakozása a vágyódással. Kell nekem sok babás blogot olvasni...de hát ez már így marad...