2011. december 25., vasárnap

Helyzet változatlan...

Vegyes érzelmekkel teli a lelkem, mint mostanság mindig...
Tegnap ok nélkül sírva fakadtam, flegmáztam, túlfeszültem...
Pedig Férjem tegnapelőtt céges bulira volt hivatalos, és nem is maradt sokáig, ellenben addig anyós "szórakoztatott" a történeteivel, /mivel sofőr szerepet vállaltam, és egyszerűbb volt felmenni hozzá, mint még hazakocsikázni/...
Nem megy nekem ez a jópofizás...hallgattam, bólogattam, de szerettem volna itthon lenni, csak a saját falaimon belül...
Nem találom a helyem...és ez marha nagy baj...
Ha tegnap nem úgy szóltak hozzám, akkor az esett rosszul; vártam, hogy megnyíljanak előttem, de már abban a pillanatban éreztem, hogy nem úgy lesz, és nem csaptak be a megérzéseim...
Akiről azt hittem, barátnő, már nem az...

Nincsenek megjegyzések: