Nagyon vártam ezt a napot; úgy, mint iskolás koromban, úrrá lett rajtam az izgalom...pedig tegnap ennek még nyoma sem volt...
...reggelre már zumbával álmodtam, és ébredtem...
Nem tudom leírni azt a mérhetetlen eufóriát, amit a mai nap okozott...azt hiszem, kissé túlpörögtem magam...
Annyira jó volt...
3 órát nyomtunk egyben /kb.5 perc szünettel/, 3 instruktorral-a miénkkel:Andikával, és még 2 vendégoktatóval-Edinával és Judittal.
Edina koreói is nagyon bejöttek, Judit viszont aerobikosabb mozdulatokkal mozgatott át minket...
A végén már üvöltöttük a zenéket, ment a sikítás :)
Nagyon gyorsan eltelt a 3 óra, és már csak azt vettük észre, hogy lenyújtunk...
Pedig szerintem bírtuk volna még! :)
Melus barátnőmmel megköszöntük az edzőknek az órákat, és 1. kérdésünk az volt, hogy mikor lesz a következő maraton? :)
Felejthetetlen élmény, az tuti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése