2012. november 13., kedd

Valamit valamiért...

Tegnap totál kiborultam...
...Kimentem a szeretett gyerkőc Doki nénihez, és elsírtam magam...
Azt mondta, ha lehetőségem adódik, váltsak...
...és szedjek esténként Frontint...
Nem akarok hozzászokni nyugtatóhoz, de már mindenki látja a környezetemben, hogy nyúzott vagyok, és fogyom, és mindennel tele van a hócipőm...
Este már otthon is sírtam, 1 ép mondatot nem tudtam elmondani, mert Férjem is felemelt hangon beszélt velem...a másik hely miatt...ott a lakosság összetétele nagyon gáz...
Nem tudom mitévő legyek...

2 megjegyzés:

Viveca Summers írta...

Emiatt, hogy otthon sírsz, vagy ingerültebben veszekedtek, ne legyen bűntudatod! Én mindig sírással tudom levezetni a feszültségem. Vagy kiabálok a párommal... Viszont utána gyorsan megnyugszom. Lehet, hogy nektek is csak erre van szükségetek.

Popi írta...

Néha én is bekapok egy Frontit, mikor szeretnék egy jót aludni. Próbáld ki, meglátod, neked milyen. Kicsit meg kell nyugodni! Az új hely lehet jó, bármilyen a lakosság, mert új és más. Nem?