Annyira örültem vasárnap a napsütésnek, hogy belefogtam még 1 nagy ablaktisztításba, /sütésbe, és kihagytam a zumbát~és már ki is fogom, mert katasztrófa volt a szombat; mondták a csajok/...és annyira tudok örülni, ha reggelente süt a nap...
Tegnap csodálkoztam is az embereken, mert vagy hülyének néztek, vagy nem tudom mit gondoltak, de olyanok is köszöntek, akik eddig nem, látván a mosolyt az arcomon...
Hiába, na, töltődöm...a sztárdokis látogatások pedig segítenek, hogy még tovább bírjam...
Mondtam is tegnap a Férjemnek, hogy 1 héttel előrébb kellene hozni a konzis időpontunk...de rögtön le lettem szavazva, és igaza van...ne feszegessük/ne éljünk vissza a jóindulatával...
Egyébként, most, hogy így eszembe sejlik, nekünk is elmondta azt a "lehetőséget", amit Tinának is...hogy kimosódhattak az embriók...
Ezt a Klinikán miért nem tudták elmondani? Miért nem lehetett emberségesen?...
Sajnos, hogy van összehasonlítási alapunk...nem kezdem újra...
...ma sírtam is egyébként...most én is hibás voltam, de az autós is...utolsó utáni pillanatban satuztunk...de ismét vigyáztak rám...bár megúsztuk karcolás nélkül, remegtem még itthon is, és elkezdtek folyni a könnyeim...
2 megjegyzés:
Jajj örülök hogy minden rendben és épségben megúsztad. Ma én is sírtam. Kicsit pesszimista lettem. :(
Nem is hallottam még "kimosódásról"... az hogy lehet?
tegnap kb 4-5 autóval előttem volt egy nagy baleset, amikor a reggeli vizsgálatra rohantam, hálát adtam én is az Őrangyalomnak, nem volt lehetőségem előtte előzni, így nem nekem jöttek... Vannak angyalok :)
Megjegyzés küldése