2014. január 14., kedd

Túl sok minden kavarog...

Vegyes érzések...
Pedig nem kellene, tudom...örülök, hogy cirka 1 hét múlva már szúrhatom magam, de félek is...nem a szúrástól, azért annyira már ismertek...
Viszont...azt 1 jelnek veszem, hogy holnaptól belép az "életünkbe" 1 új, fiatal, pályakezdő kolléganő...így már bátrabban merek tervezni...na, nem azért, mintha eddig nem tettem volna, de nyugodtabb vagyok...
Ha valaki közülünk elment szülni/megtudta, hogy várandós, ugrásszerűen nőtt a kismamák száma az adott területen/körzetben...még csak január van, de már 4 kismamánál tartok...ez is jelent valamit, nem?...
Szóval fő az optimizmus! :)
...
Ma megnyitón voltunk, az új v.i.p-es szobát adták át a szülészeten...és suttyomban megnéztük az inkubátorban hagyott újszülöttet is, aki örökbefogadó szülőkhöz fog kerülni...édes pofa...mennyit várhattak rá?...
Ma pont ezért szólalkoztam össze 1 "anyával"...szerinte nem anya 1 ilyen nő...könyörgöm, esélyt adott ennek a pici életnek 1 jobb életre...nem is húzom fel magam...

8 megjegyzés:

Heniiii írta...

Nagyon örülök az optimizmusodnak, a jelnek! Szurkolok nagyon! :)

Pocilakóra várva írta...

Nagyon szépen köszönöm!

Bogyó írta...

No, akkor mégsem marad/megy vissza a régi? Egy gonddal kevesebb! :-)
(Remélem, normális lesz).
Akkor 1 hét múlva kezdődhet a drukk? :-)

Pocilakóra várva írta...

De nem ám! :)
Remélem!
Köszi!
Puszi

Popi írta...

Továbbra is drukk!
Örülök, hogy kezditek!

Pocilakóra várva írta...

Popi! Köszönöm!

andi írta...

Szorítok nektek nagyon!!!

Pocilakóra várva írta...

Köszönöm!