Bír-e jelentőséggel?

Nem tudom mennyire kell hinni az álmainknak...
Még pénteken álmodtam, hogy barnázom... :(
...és ugye tudjuk, hogy az 1. IVF-nél a vérzést álmodtam meg... :(
Azt hiszem, bekattanok... :(
Tudom, nem szabad agyalni!
Minden rendben lesz!

Amiről nem én tehetek...

A sírás még mindig nyom a napomon...de én már csak ilyen vagyok...
Tegnap este 1 hülye picsa felhívott telefonon, hogy én miért mondtam el a közös barátnőnknek/Annának/, hogy ő depressziós?; holott 1 szót sem szóltam! Közben kiderült, hogy Anna munkahelyére ment be a csaj sírva, és neki a kolléganője mondta el ezt a dolgot. Akkor én miről is tehetek? A hülye picsa ordított a telefonban, mire közöltem vele, hogy hagyjon ki ebből az egészből, és kinyomtam. Ekkor annyira befeszült a hasam, hogy már feladtam a harcot...
Még Férjem is kiakadt, és majdnem sírt...ha emiatt lesz baj, tuti agyon ütjük/bár az ilyen kreténnek nincs is agya/...
Tudom, ezt így olvasva túlspilázom a dolgot, hiszen, ha akarnak, úgyis megmaradnak; de tegnap délután már a Férjem is megjegyezte, hogy félek, amikor beszélgettünk a vérvételekről...
Az unokatesója pedig meg is jegyezte még csütörtökön induláskor, hogy többet nem hajlandó felvinni beültetésre...nem is megyek többet, az tuti...tudom, ezt mindennap hajtogatom, de idegileg már nem bírnék még egyet...

Fagyasztott ET

A férjem határozottan feszült volt egész délelőtt...ő annyira tartott attól, hogy a gyermekeink nem akarnak majd felébredni...én pedig az 1. perctől kezdve azt érzem, bíznom kell bennük!
/bár bennem is volt 1 kis félsz, valljuk be/...
Ismét Férjem Unokatesójáék vittek fel, akik cirka 30 percet késtek, és én már kezdtem az őrület szélére kerülni... :S
Ráadásként a parkolás sem volt zökkenőmentes, ezért mi 1 sarokkal előbb kipattantunk a kocsiból, és szedtük a lábaink...de a megbeszélt időpont előtt 10 perccel már a Klinikán voltunk.
Aztán gyors egyeztetés a dokival, UH nem volt-pedig én arra is készültem, hiszen az 1.-nél volt, de mint kiderült, akkor a petefészkek ellenőrzése céljából-közölte, hogy 4 embriót vettek fel, és 2 szépen fejlődésnek indult! Ugye, én megmondtam?! :)
13.45-kor történt a beavatkozás/13.órára volt az időpont/...
A Férjem is bent volt ismét, most nem romlott el a számítógép sem, a doki is más volt; rendesebb, és alaposabb...csak fájt a beavatkozás, mert nem volt kellőképp tele a hólyagom...ez van. A Férjem mondta is, hogy úgy megsajnált...-de mondom ezt én-mindent a cél érdekében!
Megkaptam a 2 gyermekünk 8-8 sejtes állapotban, és a 2 Utrogestan tablettám is.
Közben bejött a biológus, aki mindezeket elmondta, és kaptunk 1 újabb fiolát,-ebben őrizték az embrióink.
A szülésznővel beszélgetve, aki szintén rendes volt,-ellentétben a másikkal, akivel össze is rúgtam a port-elmondta Férjem, hogy az 1.-nél minden túl simán ment, most pedig rögös volt az út csavarokkal tarkítva, ezért most fog sikerülni!
15 perc fekvés a nőgyógyászati ágyon, majd újabb 15 perc vízszintesben, és még kint a folyosón is 30 perc várakozás hazaindulás előtt...
Ahogy az ágyról keltem fel, elég alaposan megszédültem, biztos a vérnyomásom kínlódott...
Most más minden tényleg...
A hangulatom, hiszen úgy indultam neki, hogy sikerülni fog!; bár azért el-el pityergem magam...de ilyen előzményekkel a tarsolyomban szerintem nem is csoda!
27-én és 29-én vérvétel, az utóbbi napon tudjuk meg a csodát!

Megőrülök...

Megőrülök, azt hiszem...
...az adagoláson nem tudok eligazodni, most kell vagy sem még ma a Gonapeptyl?...
Teljesen kikészültem... :(
Annyi nyugtat csak, hogy több eü-s dolgozó nézett rá a papíromra, és mindenki velünk 1 véleményem volt, hogy be kell szúrni. Megtörtént...
Még álmomban is ezt vizualizáltam be.
Ja, mától az Utrogestan is indul, 3* 2 adagolásban, de ugye ez is csak délutánra érkezik meg a patikába, ezért ma csak 2*2 lesz belőle...
Látszik most semmi nem megy simán...

Gólya ismét...

Tegnap főzőverseny zajlott, és 1 gyermekkori barát invitált kóstolóra.
Nagyon fincsi volt a kaja-vörösboros marhapörkölt-, és ahogyan ültünk, és beszélgettünk, egyfolytában az eget kémlelve gólya után kutakodtam...de az csak nem akart megjelenni... :(
1 ismerőshöz kellett később mennünk, és hirtelen közeledett felénk-mondhatni, a fejünk felett megjelent-a nagy madár...én annyira megörültem neki, hogy el kezdtem kiabálni a férjemnek, mire 1 biciklista majdnem leesett a járgányáról...
Nem tudom kellőképp átadni a hatást, de vicces volt a szitu, az biztos...(ahhoz látni kellett volna ezt az egészet, és ismerni azt az embert; na, nem azért, mert gyűlölöm, csak tényleg jól jött ki...)

Tegnapi történések folytatása

Annyit agyaltam éjszaka...már nem is én lennék... :(
Azt mondták tegnap, hogy folytassam a Gonapeptyl-t..persze, folytatom, de minek is? -hisz másra készül a szervezetem, ahogy ez is elhangzott...teljesen összekavartam a szervezetem...
Nekik ez tök mindegy, talán csak azért mondták, hogy ne legyen feleslegesen kidobott pénz...bár felesleges így már, azt hiszem...és ne tudjam őket vádolni, hogy hibáztak...
...persze, nekem meg azért van a szám, hogy kérdezzek, ha valami nem világos...
...de így? hogy seperc alatt kihajítják az embert?... :(
Tegnap is tök rutinból mondta az Utrogestan-t...még én kérdeztem rá, hogy receptet kaphatnék?...
Tudom, sokszor mondja el ilyenkor az ember, hogy ő soha többet...
...és még én szoktam mondani másoknak is, hogy "soha ne mondd, hogy soha"...
...na, most ezt felrúgom...
Nemhogy ide nem jövök vissza többet, máshová sem; örökbe fogadni nem fogok...ha kell élem egyedül az életet...

Konzultáció ma is

Egyszerűen nincs kedvem létezni...
Tudom, jövök 1 újabb post-tal a mai napról...
Reggel ösztradiol vérvétel után összeismerkedtem 1 újabb sorstárssal, aki egyben fórumos társam is. Szegény éjszakás meló után volt, és annyit beszéltem neki, nem hagytam elaludni :)
Meg is kaptam, amikor csendben maradtam, hogy elaludtam? :)
10.30-kor szólt a szülésznő, hogy aki a prof-ra vár, 12-re jöjjön vissza...közben kiderült, hogy átkerültem a másik dokihoz... :S
Egyik sem jobb a másiknál...
12.30 felé be is kerültem...UH vizsgálat, eredmény: szuper/hogy a szavaival éljek/...
...igen ám, de elmondtam, hogy nem adom vasárnap óta a Gonapeptly-t, és meg is mutattam a papírt, miszerint nem szerepel rajta!...az nagy baj-hangzott a válasz...és azután jöttek a letolások mindkét orvos részéről, miszerint a prof. elmondta, csak nem írta le...ja...
Végül megegyeztek abban, hogy ez a pár nap kimaradás nem katasztrófa, és mától szúrjam újra/tovább a Gonapeptyl-t.
A papírt folytatta tovább az orvos, de olyan macska-kaparásokkal, hogy nem lehet rajta elmenni...még akkor sem, ha leteszem... :(
De már úgyis mindegy...
Kaptam 1 újabb receptet-Utrogestan, amit természetesen a lakóhelyemhez közeli patikában rendeltem meg...keddre ígérték!
Az Estrimax tovább folytatódik.
Jövő csütörtökön 13 órakor beültetés!