El vagyok maradva, tudom, ez már nem kérdés...vagy az idő teszi, vagy a hormonok, de piszok fáradtan kelek reggel, és melóból hazaérve rengeteg munka vár (na, ezt senkinek nem kell bemutatnom...).
Estére pedig már szanaszét csúsznak a gondolataim...
A munkahelyemen még mindig nem szóltam, mi a fáma...de tegnap is, és ma is sikerült majdnem bebuknom...na, nem önszántamból buktattam volna le magam, az is tuti...
De hallgattam némán...
...szerintem egyébként is struccpolitikát folytatunk...szerintem tudják, csak nem szólnak nekem...de már ez sem érdekel...
1 megjegyzés:
Elnézzük neked:-)
Megjegyzés küldése