De kezdem az elején...
Péntek este kiderült, mégsem kell egyénileg megoldanom az utazást, mehetek a csapattal...
Szombaton ragyogó napsütésre keltem már 5 órakor, mert a Férjem ment dolgozni/én pedig be szoktam neki pakolni/, és ugye kezdtem pakolászni a hátizsákomba is.
Lebringáztam a találka helyszínére, 7 órakor már hívtam a többieket, hogy elindultak-e már.
Rengeteget nevettünk oda-visszafelé a buszon...frenetikus volt :)
Kb. 8.15-re fel is értünk, és mentünk a jegyünkért. Eddig karszalagos formában működött a belépés, most a karszalag ellenében kaptak a többiek is jegyet. Andika is, mint oktató-fellépő v.i.p.-es jegyet kapott, és én is vártam a soromra.
8.30-tól kapunyitás, zumba kezdésként 9.00 órától...
A pénztáros csaj csak nem akart megérkezni...már a szomszéd pénztárban ülő csajszit zaklattuk-kb. vagy 45 ember várt a jegyére...A csapat felét elhívták máshová/mint utólag kiderült az oktatók mehettek/; megbeszéltük, kettéválunk, telefonon értekezünk...őket beengedték, mi még mindig csak vártunk/25en nyertünk jegyet/...mire a csaj nagy kegyesen, mint akinek nehezére esik, megérkezett, és flegmán odalökött nekünk valami szöveget...azt hittem, szétdurran az agyam...mert az addig rendben, hogy bárkinek bármi közbejöhet, de ilyen bunkó módon odaállítani...na, erre mondják, valamit valamiért...
Gyönyörű kék karszalaggal lettem gazdagabb, és időbe telt, míg eljutottam az F1-es kapuhoz...már javában ment a zumba...hála Andika fonásának gyorsan megtaláltam őket... :)
Zumba után szétnéztünk a standok közt, majd 12-től Sifi-vel kangoo-ztunk...ez ismét jóra sikeredett...
Míg valaki spinningelt, standozott, addig páran leültek pihenni, én pedig ekkor láttam meg őt...Walkenergie...
Az óra 2. felében tudtam csak bekapcsolódni, de nagyon frenetikus volt!
Regisztrációhoz kötött edzés volt, ezért óránként sorban álltam, hátha esik ki valaki...az utolsó órakezdéskor a szigorú főnökasszonyt már úgy kérlelték, bár karszalag nélkül vagyok, de van szabad gép, és már harmadjára állok sorban sikertelenül...megesett rajtam a szívük, na...
Kitty, az edző már ismerősként üdvözölt, és lenyomtam vele a 45 percet...már az első 10 percben a fenekemen is folyt a víz...mire visszaértem a többiekhez, úgy néztem ki, mint aki akkor zuhanyzott...
Zumbával zártuk-Megyék összefogása...
Munkából hazafelé jövet a Férjem elhozta a bringám, mondván, hogy visszajön értem-tudja, mennyire el szoktam fáradni-de hívott, hogy ő nem tud, majd más...felhúztam magam/mert azoktól az emberektől nem kell a segítség, hogy utána visszaemlegessék/, és hazasétáltam bő 30 perc alatt, és komolyan mondom, még jól is esett!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése