Nem is értem, miért kell nekem mindig feedback/visszacsatolás/?...
Alapvetően az agyunk így működik, az addig oké...de miért várok el az emberi kapcsolataimban is visszajelzést?
Most derült ki, hogy az egyik kedves rokon tudott volna munkát intézni Hollandiában, és erre másnak szólt...pedig tudja, hogy milyen szószban vagyunk...
...tudom, oké, külföld, nyelvtudás, stb...
Nem találom a helyem, nem érzem azt, hogy fontos vagyok...
...egyre kevesebb időt töltünk együtt, s lényegében azt is morgással...
A mai napban talán az volt a mosolyogtató~csak~, hogy reggel, a kapuban beszélgettem haverokkal, mire 1 ismerős odajött, és megkérdezte, mit csinálunk? A szomszéd srác pedig tök lazán rávágta: "bandázunk"...vasárnap reggel 7 órakor, mikor más még az igazak álmát alussza...
Hány éjszaka telt úgy el, hogy páran csak ültünk a ház előtt a járdán, és pofáztunk...régi, szép idők... :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése