...az élet...
Férjem ma ment dolgozni~hurrá~igaz csak 4 napig tart a meló, de ennek is örülnünk kell...
Délután már cseppet sem voltam elragadtatva, látva a szomorú arcát...kihasználva a végtelenségig...
Reggel pedig én mentem sírva dolgozni...sebaj, majd hozzászokom, hogy sírva indul a nap, mint a gyerkőcöknek az oviban...tényleg, hozzá lehet ehhez egyáltalán szokni?... :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése