Munkahelyek és padló...

Tegnap előtt már én könyörögtem 1 ismerősnek, ha van valami munka náluk, szóljon...
Tegnap reggel meg is csörrent a telefonom, hogy Férjem be tudna-e menni 15.30-ra a céghez? /DC/
Borult a rend, és én is mentem vele...
...annyit kell tudni erről is, hogy koreai? cég, a fizetés a minimálbért eléri~azt már csak halkan jegyzem meg-talán~és állandó túlóra van; könyörgöm, az embernek pihennie is kell/ene...ekkor már a sírás kerülgetett...
~persze, több a semminél, de a körülmények...~
Amíg a zumbás irodista csajokkal beszélgettem/Éviék/, addig a főnök Férjemmel gyors üzemlátogatást folytatott le...és az önéletrajzát megnézve, megkérdezte, mi a fenét keres itt? /Túlképzett!/
Megköszönve a lehetőséget, ki sem értünk a portán, már nyúltam a telefonom után, és tárcsáztam Gabit, hogy mi a helyzet annál a cégnél, ahol az apja is dolgozik?
Gyors telefon, és visszahívás...holnap délelőtt önéletrajzzal irány be hozzájuk...felvétel jelenleg nincs, de amint sor kerül rá, Férjem lesz az 1.
Normális fizetés, kajapénz, patika kártya, munkaruha, bejárás fizetése...amint ma kiderült a számára...ráadásul a nagy főnökkel is összefutott, aki szimpatikusnak találta...
Én pedig sírásból átcsaptam gyomoridegbe, mert az egész éjszakát végighánytam...így ma itthon is maradtam.
Most sem vagyok toppon, de ha holnap sem megyek, akkor minden leszek, csak jó nem...bár szerintem az ma már megtörtént...