2010. június 24., csütörtök

Remény...

Igen, van remény...
Reggel beszéltem a főnökasszonnyal, aki már 1 hete sikertelenül próbálja hívni a TEGYESZ-t/Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat/...
Tegnap is foglaltat jelzett a telefon, és már az ember azt hiszi, hogy tényleg kibabrál vele a sors, amikor is megcsillan 1 halvány remény sugár...
...Amikor sikerült 1 embert elérnie, le akarták rázni, mint 1 hete már teszik, de ő kiállt magáért, értünk, és eljutottak arra a pontra, hogy visszahívják, ha beér az illetékes...
Na, az illetékes szabadságon van!
Hurrá...de ez is valami, hogy ezt lezongorázta nekünk...:)
Tényleg, amikor már az ember lánya lemond valamiről, történnek a pici lépések...:)

3 megjegyzés:

Linsy írta...

Jaj, annyira örülök. Végre egy kis fény csillog az alagút végén. :)
Puszi: L.

MKata írta...

:):):):) Mostmár erősödik az a halvány fényecske, amit a múltkor írtam! Lassan, de lassan, apró léptekkel haladtok az sötét alagút végére a pároddal! Ja és mindig mosolyogj, mert a "Lelkecskék kicsiny boltjában" valaki lapozza azt a bizonyos katalógust! Ezt soha ne feledd!!!!!
pusy:kat

Hajnalka írta...

Mondom én, hogy vannak csodák!!!! Nem hiszed el!!