Szorongás...

Tegnap ismét a szorongás került előtérbe...
Munkahelyemre be kellett vinnem a táppénzes papírt, és ott ugye a drágalátos kolléganő adta elő a hattyú halálát, mialatt pedig lassan átveszi a munkám...persze, ez természetes is lenne, ha hosszú távon esnék ki, de szerintem már péntektől ki leszek írva dolgozni, mert a "kedves" háziorvosom tegnap lebunkóztam a füle hallatára...elmeséltem barátnőmnek, hogy ismét a lelkembe gázolt azzal a mondatával, hogy "Mikor akar menni dolgozni? Tudom, soha"...és ő pedig pár méterre állt csak tőlem...igen, direkt tettem, nem tagadom...hiszen anno ő is ebben a dalban volt benne...ok, galád módon viselkedtem, tény, de könyörgöm benne sincs 1 szikrányi empátia sem!... :(
Szóval még ott is lesz 1 összecsapásom...
...tegnap még roppant mód fájdította az is a lelkem, hogy barátnőm anyukájának temetésén is részt vettem...