Aminek még a múlt héten örültünk, abból mára rémálom lett...
A jogi ügy folytatódik...
Már reggel sírva hívtam a jogi egyetemet végzett barátnőm, aki próbált nyugtatgatni...nem sok sikerrel...
Bárcsak ütne el 1 kocsi, vagy mit tudom én...de az idegeim már felmondták a szolgálatot, többet már nem bírok...
Tudjuk, "amelyik kutya ugat, az nem harap..."; illetve a problémák azért vannak, hogy szembenézzünk velük...
...persze, csak fele annyit kapna az az ember, aki ezt a kijelentést tette, és neki semmiért sem kellett megküzdenie...
~remélem így már érthető volt a bejegyzésem~
A férjem is ment az orvoshoz, egész napos program, de egyedül akart menni...
Beküldte röntgenre, laborba, ízületi problémára gyanakszik...mert már nemcsak a csomók vannak, hanem a csípője is rettenetesen fáj...
...Mit mér ránk még az ég?...vagy a sors...
3 megjegyzés:
Szia! ujuj, nem egy egyszerű eset a tiétek!
A jogi ügy is csak folytatódik tovább!!!
Remélem hamar jobban lesz a párod!
S már ideje lenne egy kis pozitív történésnek is felétek!
én is mondtam ilyet hogy szembe kell nézni, szóval????
Andi
Szia,akkor remélem nem rám gondoltál, vagyis akkor nem rám gondoltál, mert ugyan mondtam ilyesmit, hogy nézz szembe, de én azt hiszem megküzdöttem a fiúkért.Pontosabban az elsőért és most a harmadikért is küzdök 3.5 éve. Bár ez már más, de azért nagyon hiányzik a kis Andika vagy Zsoltika.
Most újra indult a jogi ügyetek?Sagolek
Megjegyzés küldése